Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-30 / 35. szám

lett volna, a mi könnyen meg magyarázható, Erdélyhonhoz tartozván Máramaros, söt a legrégibb harang körirata is ezt látszik bizonyitni. 1600. körül Mindszenti István. 1616. körül Óvári György későbben esperes, Bethlen Gábor Fejedelemhez folyamodott a papi jobbágyok ügyében. 1621. Csépi Ferencz. 1623. Tornay Pastoris Ferenc, ki 1619-ben a szathmári főiskola oktatója volt. 1620 őszén akadémiákra menvén 1622-ben viszszament Szathmárra papnak; onnan hozatott 1623-ban Husztra, hol 1627-ben esperessé választatott. 1628-ban Debreczen papjává lett. 1628. Margitai Péter. Tanult ő 1596-ban Wittembergában — lásd Memória Ungarorum Wittembergensium pag. 100.) lett kallói s 1616. debreczeni pappá és ott 1617 esperessé. Innen 1620. Szathmárra vitetett, s 1621-ben esperessé választatott. 1628. hozatott Husztra, hol közakarattal esperességében meghagyatott. 1629 febr. 18-án a tasnádi (a memória Ungarorum irója Csanádot hibásan emliti.) zsinaton püspökké választatván, Szathmárra visszavitetett, de azon évben megholt s a templomban temettetett el. 1633. Varsányi P. István. 1635. Komlósi Gáspár 2-ik pap, ebből a látszik, hogy azon időben két pap volt Huszlon. 1638. Sonkádi János. 1639. Géresi Mihály, az előtt Szigeten szolgált. 1641. Séllyei Balog István. 1646-ban mint Esperes jelen volt a Szathmár-németi nemzeti Zsinaton. — Némelyek ezt a Séllyeit felcserélik a gályarab tul a dunai superintendenssel, de a nem lehet, mert ugy 14 éves korában már huszti pap lett volria ; ha ugyanis Sélyei — a gályarab 1677-ben 50 éves volt, ugy ö 1627-ben született és 1641-ben 14 éves volt. 1653. Redmeczi Péter. 1658. Báthori Mihály, utóbb debreczeni pappá lett. 1658. Németi András 2-ik pap. 1659. Tarczai P. Gergely Secundarius. 1661. Tóthfalusi P. István. Ez a Lónyai Fejedelem asszony protectionalissában fő Prédikátornak mondatik, mely azt mutatja, hogy volt második is. 1622. Marusi Mihály, a Tractus jegyző könyvében világosan minister secundariusnak mondatik. 1666. Szathinárnémti István 2-ik pap. 1668. Szántai P. István első pap. 1669. Gyarmati György 2-ik pap. 1673. Nánási István, a ki csakugyan Huszton halt meg 1678-ban. 1675-ben Simigius Ferencz 2-ik pap. 1683. Patai Sámuel, 1687-ben Szigetre ment által. 1688. Huszti Lovász Sámuel. Ez elsőben Huszton oskola Rector volt, azután külországi Akadémiákon mulatott 7 esztendeig. Visszajővén, lett a Teleki Mihály udvarában káplán és Úrfiak nevelője; azután huszti pap. 1706-ikban a Szigeti György temetésekor annak helyébe esperessé választatott ; továbbá sups. gen. nótárius, s végre Veresegyházi Tamás Sups. halála után — nem lehetvén Superintendensi választani — vitte Huszti Lovász Sámuel a Superintendensi hivatalt halálaig, melly történt 1721. Május 19-kén. % E nagy férfiú tiszteletére a kolozsvári ifjúság szép alkalmi verseket irt s nyomatott tafotára, melynek iszonyúan szét rongyollott foszlányaiból — későbben böngészni fogok s közleni el nem mulasztom. 1722. Keresztúri János. 1728. Nánási L. András, a ki innen Viskre ment 1731-ben. 1731. Enyedi János, 1735-ben Hosszumezöre ment, honnan a következett 1736. kitetetvén, 1739. a Misztótfalusi — 1745-ben n. bányai pappá lett. De 1755-ben N. Bányának csak egy paptarthatás engedtetvén meg hivatal nélkül maradt. Ekkor Husztra jött mint elaggott ember s az egyház a parokhia kertje végiben megengedte neki egy kis hajlékot csináltatni s maradékai még most is birják, fizetvén 2 frt 52 krt évenként. 1735. Baróti Kálmán, ki 1721-ben Fehér Gyarmatró Hosszumezöre vitetett 1734-ben esperessé lett. 1739-ben Aprilisben meghalt s eltemettetett a templomban. Ö kezdett anyaköuyvet vezetni 1737-ben. 1739-ben helyébe jött Komlósi András, ki 1720-ban viski — 1731-ben técsöi, 1739-ben esperessé tétele után huszti pappá lett, meghalt 1742-ben pestisben, és (mégis) a templomban temettetett el. 1742. Dec. 28. Bagolts Sámuel, a ki itt élt és szolgált 1767-ig. Az anyakönyvbe ezt jegyezte : „NB. Elbútsuztam a Huszti Rfta Sz. Ecclától minek utána 24 esztendőkig hűségesen sok nyomoruságim között szolgáltam die 12-ma Április 1767. Legyen áldott az Innék neve érette. 1767. Kassai Ferencz. 1770. Kassai Ferencz Székelyhidra menven Prédikátornak, ennek helyébe oct. 6. 1770. Székely Péter hozatott Husztra, ki innen Szigetre ment 1774. Május 23-án. 1775. Apr. 23-án hozatott Keresztúri Mihály Gacsályból. 1779. Gáti István. Született 1749. Mándon Szathmár megyében hol atyja papságot viselt. Tanulását folytatni ment 1759-ben S. Patakra, 1763 Losonczra, hol utóbb elemi iskolát tanitott. — 1769-ben ment a debreceni főiskolába; onnan 1772-ben elemi iskolatanitónak Szathmárra. — 1774. Akadémiákra indult, de a tamássváraljaiak Ugocsában papnak meghiván, hozzájok Bécsből visszatért. Tölök 1778 átment Dabolczra, onnan 1779. Husztra. Innen 1787-ben Aug. 29-én Szigetre, hol 4 évig a nagyobb tanulókat is oktatta. Ugyanott 1798. egyh. megyei jegyzővé, 1800-ban esperessé választatott. — 1803-ban szigeti papságát letéve, esperességét megtartva, nyugalomra tért. De 1808-ban a Szathmár városi papságot elfogadta. Itt 1831-ben időssége miatt 200 pft fizetéssel nyugalomra bocsáttatott, s 1834-ben meghalálozott 94 éves korában. Nyomtatásban kijött munkái ezek: