Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-08-23 / 34. szám
káig fenn nem állhal ; neki vagy meg kell nőnie, vagy meg kell halnia. —r. EGY SZÓ A „PÁR SZÓ"-RA. A „Prol. Egyh. és Isk. Lap" f. évi 29-ik száma 919. hasábján ,,egy pár szót" hoz áz erdélyi ref. közzsinatról O jegy alatt. A névleien közlő azt állitja ugyan, hogy a zsinati nevezetesebb határozatokat akarja ismertetni, de valódi célja személyemet támadni meg; mely a felhordott s megtehetös nyers (cruda) reflexiókkal kisért néhány határozat, csak némi lé, miben akarta feltálalni az utolsót, a ránézt legfontosabbat, melyben bár névtelenül és névtelent, de — miután a kolozsvári ref. papok közül segédem csak nekem van — nyilván engem támad meg s avval vádol, hogy „indítványommal'1 félrevezettem a közzsinatot. E „pár szó" olvasásakor tüstént eszembe jutott a kényes gyermek, a ki mikor helytelenkedéseiért társaitól kikapja a magáét, mindjárt a mamához szalad sirva és elpanaszolja, hogy elbántak vele azok a rosz fiúk, és pedig milyen igazságtalanul 1 A névtelen közlő is a közvéleményhez fut panaszolkodni s hogy magának igazságot nyerhessen az igazságnak csavarja nyakát. De ha már a közlő a nyilvánosság fóruma eleibe apellált, hadd lássa meg az ügyet a nagy közönség úgy, a mint van, nem pedig ugy, a mint közlőnek referálni tetszett. Közlő „pár szavában" azt mondja: miután a kolozsvári egyházmegye részletes zsinatjának többsége a hiányzó székbirói állomásra a főiskola jogtanárát megválasztotta „a kolozsvári egyik pap ez ellen tiltakozott s a hetedik széket — könnyen kimagyarazható okokból — saját magán káplánja által kívánta betöltetni, ki nézete szerint illetékesebb arra, mint egy rendes tanár. A kérdést az idei közzsinat eleibe terjesztette s az .... az indítványozó előadása által félrevezetve. . .." A tény igy áll: A zilahi közzsinat 1854-ben mikor a kolozsvári egyházmegyét a kolozskaitól különválasztotta és abban külön spirituálé forumot constituált ezt határozta : „állittassék fel az (t. i. a spirituálé fórum) a kolozsvári négy pap és a hittudomány tanáraiból és más a fögymnásium melletti papi tanárokból, . . . , melyen folytassanak le a kolozsvári válóperek." Mikor a theologicum seminarium Enyedre költöztével egy székbirói állomás ürességbe jött és a kolozsvári egyházmegyében — mely a kolozsvári és a szamosfalvi egyházat foglalja magában — nem volt papi egyén a hetedik szék betöltésére, a lön a kérdés, hogy a közzsinati határozat értelméhez melyik áll közelebb egy föl nem szentelt, de minden papi teendők végrehajtására püspökileg felhatalmazott segéd pap, vagy egy soha föl nem szentelendő tanár ? *) A többség a kérdést a tanár részére dön'*) Két dologra nézt kell felvilágositnom a t. olvasót: a) Az erdélyi ref. angaszentegyházban csak oly egyéneket szentelnek fel, kiknek bizonyos állomásuk — ekklézsiájuk vagy tanári székük — van; a cuceessio nélküli segédpapokat pedig-, leendő fölszentötte el s igy lön megválasztva a helybeli jogtanár. Mely választásban, magam is részlvettem, s minthogy az uj székbíró teljes szavazatot kapott, igen könynyü megmondani, kire szavaztam én magam is. Mivel azonban e választást megelőző határozatból az telszének ki, sőt a határozat feletti vitákalkalrnával merültek is fel olyan nézetek, mintha a segédpap e törvényszéken épen nem is lehetne székbiró; m i — tehát nem én egyedül, mint közlő állitja, hanem mi kolozsvári három rendes papok, — abból az elvből indulva ki, hogy a szabálynak legilletékesebb magyarázója az, a ki azt a szabályt hozta, egy kézvénynyel járultunk ez évi közzsinathoz, melyben nem azt kérjük, hogy a megtörtént székbirói választást megsemmisítse, sem azt hogy a székbiróságra adjon praeferentiat a segédpapnak a rendes tanár felett; hanem jövendőre nézve utasító 1 a g kérdjük: az eléfordulthoz hasonló esetekben választhatunk-e segédpapot is tanárt is? De hadd álljon itt a közzáinati jegyző könyv szórúl szóra: „54-dik szám: kolozsvári lelkészek: Vadas József Nagy Péter és Szák Gergely uri félfejtvén sz, sz kérik jövőre nézve megállíttatni, hogy előjövő esetekben fel nem szentelt tanár és facultalt segédpap törvényszéki bírónak választhatók-e? íme tehát világos, hogy közlő űr nagyban elfacsarta az igazságot, mert a közzsinat elejébe a kérdést nem é n egyedül tettem, s nem is azt a kérdést a mit közlő úr rám fogott, s miután, közlésünk irásba volt téve, ha közlő úr jelen lesz vala a közzsinaton, azt is tudhatja, hogy én elé sem adhattam, hanem elé adta a kérelmek referálásává! megbízott t. esperes úr. De lássuk már a közzsinati határozatot, a mely közlő úr kényes lélekismeretét és éles logicaját oly nagyban látszik sérteni. Ezt a határozatot közlő igy adja: „A magán káplán a részletes zsinaton az indítványozó t. úrral (azaz velem) együtt — kitől fizetését húzza — széket ülhet, de a kol. részletes zsinaton ipa vejével együtt — mint egymásnak alá rendelt személyek — nem ülhetnek széket." Az igy fogalmazott határozatot aztán két részre osztja és megtámadja egész dühvel, hogy ne mondjam, Don Quichotti modorban. (Vége köv.) telésükig, a püspök facultálja, azaz felhatalmazza a papi teendők végre hajtására. Természetesen értet vén, hogy ezeknek előbb rigorosumat kell letenniük a papi tudományokból. b) A zilahi közzsinat határozatából, mely a kolozsvári egyházmegye székbiráira nézt kiköti, hogy azok csak papi egyének lehessenek, könnyen azt következtethetné a viszonyainkkal ismeretlen, hogy mi Erdélyben a fölszenteléssel némi antiprotestanticus fogalmakat kötünk össze: azonban tudnunk kell, hogy a kolozsvári spirituálé fórum tárgyai főleg válóperek, igy hát a közzsinati határozatnak ez a célzata, hogy e törvényszéken biró csak a lehessen, a ki azokat a törvényeket, melyekszerint ott ítélni kell, tanulta, tudja és ezt oklevelesen be is képes bizonyitni. N. P.