Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-23 / 34. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES I SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 wjkr. A BIBLIA. (Tholuck után.) III. A biblia vallás tartalma. (Folytatás.) (B. M.) Ezen, már az ó szövetségi, különösen pedig az uj szövetségi iratokat átható szellem vonzotta mind elejétől fogva az embereket a szent Íráshoz. Oly elem az, melyben a lélek nem mozoghat annélktil, hogy általa a legjótékonyabban meg ne hatassák, fel ne üdíttessék. Semmi más valláskönyvben, sem a chinaiak Ykingjében, sem az indusok Vedáiban, sem aKoranban vagyTalmudban nem érzi az ember e szellem fuvását. Teljes érteménye azonban e szeretetnek csak ott tárul fel, hol az mint a bűnös szeretete tapasztaltatik, ismertetik meg. „Ezt tette Isten én érettem, mit teszek én ő érette ?" ez a keresztyénnek jelmondata ; a szeretet titka tehát csak annak nyilik meg, a kinek Isten szeretete a Krisztusban megnyilt. Igy a biblia is benső magva szerint csak az előtt lesz érthetővé, kit a bün súlya és hatalma alóli megváltás. szükségérzete vezetett ahhoz. — Az irás szellemének érteményére nézve egyáltalában lényeges dolog, miféle kérdésekkel közeledik hozzá az ember. Ha ezek pusztán elméleti szükségérzet sugallta kérdések, igazi benső tartalmáig elő nem hatolsz. Csak a gyakorlati kérdés: Hogy juthatok áz Istennel való közösséghez ? Hogy juthatok a hozzá való fiúi viszonyhoz ? az, mely az irást előttem föltárja, s melynek szolgálatában az elméleti megfejtések is adva vannaki

). A mint Augustinus Vallomásaiban mondja: „Mikor először a szent Íráshoz kutató éles észt mint kegyes vizsgáló igazságszere*) Ismét túlhajtás a célon. Hogy épülést a bibliából csak akkor merilhetünk, ha épülni akaró szándékkal fogunk olvasásához, az bizonyos ; de másfelöl az is bizonyos, hogy az elméleti vizsgálódásnak az épülési szándéktól egészen függetlenül kell történnie, különben nem azt találjuk majd benne, a mi való, hanem a mit óhajtunk találni. A tudomány pedig mindenek előtt valóságot keres. Épen ez teszi a biblia tanulmányozását oly bajossá, hogy összetévesztjük a gyakorlati szempontot az elméletivel, s midőn épülést kellene szerezni régiségi problémákon jártatjuk eszünket és megfordítva' tudományos bizonyitékok helyett kegyességi tekinteteket érvényesítünk, melyek segítségével, hogy menynyire lehet a fehéret is feketének bizonyítani és megforditva, erre nézve elég szomorú példánk van az irodalomban. Nincs oly absurdum, melyre a biblia betűjében bizonyítékot nem találtak a tudósok, s hogy a sok közül csak egyet említsek felhozom P. Sartori Bemard „Magyar nyelven filosofia" cimü munkáját, mely 1772-ben jelent meg Egerben. Ebben a bibliából bizonyított sok képtelenség között e következő fejtegetés is olvasható : „Vannak valósággal boszorkányok, bűbájosok, és ördöngösök, nyilván elönkbe adja ezt Mózesnek 2-ik könyve I. részében midőn Mózes és Áron veszeje kigyóvá változott látván Faraó király hivatá a bölcseket, bűbájosokat, és hasonlóképen cselekedének. Királyok első könyvének 18-ik részében Saul király ördöngös asszonyhoz folyamodott. Apostolok cselekedetinek 3-ik részében emlékezett vagyon Simon nevü ödöngös férfiúról. Ugyan Mózes második könyvének 22-ik részében parancsolja Isten : a bűbájosokat ne szenvedd élni. Hasonlót olvasunk 3-ik könyvének 20-ik részében, 27-ik vei ben. Az anyaszentegyháznak törvényében cai quaest 3. 5. Magynrország törvényében, Sze^ királynak második könyvében, az 4-ik 6 7