Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-08-16 / 33. szám

1849-ben is az EH.-Megyék küldöttei úgy véleményeztek, hogy legalább három nagy-városi, kis-városi, falusi osztályt kell felállítani a lelkészi díjazást illetőleg: azért kijelentvén, hogy a libera dimissiot semmi esetre sem látom elfogadhatónak, megkísérlem kimutatni , hogy a dijak külömbözősége mellett — a mi külömbözőség hihetőleg mind végig megmarad — miként lehetne az ürességbe jött lelkészi állomások betöltése körül úgy járni el. hogy legyen szabadság és rend — szeretet és tekintély — még haladási inger és méltányosság is, vagy: miként lehetne ez oly nyomós okokkal támogatható ,,libera vocatio" elvét össze házasitani a „promotio" elvével, melyet szinte oly nyomós okok támogatnak; miként lehetne ezeket össze házasitani úgy, hogy egyik a másikat el ne nyelje, s itt Minden tartózkodás nélkül kimondom, hogy a legszélesebb alapra fektetett választási joggal fel ruházandók azon községek, melyek e sarkalatos jog gyakorlására képesek, úgy hogy saját káplánukon kezdve, még kül országróli választásuk is érvényes legyen, ha választottjukban az EHKrtt által megkívánt kellékek meg vannak. Minthogy pedig azt megítélni, hogy melyik gyülekezet bír képességgel a választásra, vagy nem is adatott embernek, vagy 1. a. a legkényesebb tárgyak egyike — a választói képességet sem a gyülekezet számos voltától, sem á lelkészi díj mekkoráságától, sem a gyülekezeti tagok kiiskolázott voltától feltételezni biztosan nem lehetvén : — azért magát, a községek választás körüli eljárását látom felvehetőnek mértékül arra, váljon van e nekik a választáshoz kellő képességük vagy nincs. — Ha a választási törvények kivánatainak megfelelnek: akkor képesek; ellenkező esetben nem. Azért Mindenek előtt a választási törvények megirandók s oly praecise körvonalozandók, hogy azoknak bármely mesterkélt magyarázat se adhasson más más értelmet; és aztán — hogy az azok szerint eljárni nem tudó, vagy nem akaró •gyülekezet maga menthetetlen legyen — mulhatlanul szükséges, hogy minél több példányban ki nyomattassanak, és mint az egyház beléletére oly közelről vonatkozók a gyülekezeti tagok előtt minél ismertebbekké tétessenek, a mire egyik eszköz lehetne az, hogy évenkint bizonyos vasárnapon a szószékből felolvastassanak, vagy a templomban, és épen oly helyiségen, honnan minden egyháztag bármikor le olvashassa, üveg alatt kifüggesztessenek. A választási törvényeket ilyen formáknak óhajtanám: 1. Ha a lelkészi állomás halál által ürül meg: ezt az illető Presbyterium az illető esperesnek egy — per Ecclas küldendett — levél által „pro notitia, és a 12 sz. a. megirt, s olykor előjöhető esetben teendő intézkedése alapjául" azonnal tudtára adja (ha a hivatal önkénytes letétele, át helyezés, vagy hivatalból elmozdítás által ürül meg a lelkészi állomás, ezt bejelenteni — minthogy mindegyik az esp. hivatal tudtával esik meg — felesleges.) 2. A lelkészi hivatal ürességbe jöttét követő első vasárnaptól számítandó 1. a. négy, L felebb tiz vasárnap alatt legyen készen szavazásával a gyülekezet (hogy hány vasárnapi időköz engedtessék erre, ez szorosan meghatározandó, de a legnépesebb, mint a legkisebb gyülekezetre nézve egy formán.) 3. 500. lelket meg nem haladó egyházközségben szavaz minden családfő, vagy személyesen, vagy családjábóli megbízottja által; nagyobb községekben szavaznak a presbit. tagjai, elsőbb esetben a templomban utóbbi esetben a presbyt. gyűlés szokott helyén. 4. Szavazni nem kényszeríthetők a szavazási joggal birók, de a választás érvényességire általános többség kívántatik, az az, ha pl. 100 szavazási joggal birók közül 49 nem szavazna, de a szavazott 51 ugyanazon egyre adta szavazatát : a szavazás érvényes. 5. A szavazás végrehajtása körül megtartandó, hogy azon ívre, mely a szavazási joggal birók előre összeirott névsorát tartalmazza, minden egyes választó diktálja, vagy sajátkezüleg irja fel tulajdon neve után választottjának nevét; s miután ez be van végezve: az elöljáróság készítsen arról egy másodlatot, s mind ezt, mind az eredetit pecsételje meg. 6. Az eként elkészített szavazó ív, és annak másodlata az egyh. pecsétjével pecsételve s borítékba zárva a választásra adott utolsó vasárnap multával f

a választó községnek valamellyik igénytelen (semmi esetre sem tekintélyes) tagjától elküldendő az esp. hivatalhoz, ugy hogy az