Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-04 / 1. szám

föld egyik reformált egyházának sem áll utána népességre nézve; — francia és helvét hitfeleink bizonyosan nem gazdagabbak mint mi, s pl. papjaink nagy része, kétségen kívül van ugy dijjazva, mint a helvét és francia református papok többsége. Egyébiránt, a maga rendeltetését érző keresztyén egyház, miként egyes keresztyén ember is, ott a hol kötelességről van szó és tenni kell, efféle mérlegelésekbe és rubrikás összehasonlításokba sohasem bocsátkozik, hanem tesz és áldozik minden bizonnyal, mert „a szeretet soha el nem fogy/' — Reménylem, hogy az Isten meg fogja szabadítani a magyar reformált egyházat az önzés, és büreaukratiai szűkkeblűség, hidegség és megmerevültség vas abroncsai közzé való szorulástól. Nem rubrika, nem Vorschrift, Maasregel és Bericht s több efféle kell nekünk, hanem 4

£

lélek, szabadság és élet." Épen ezért, nem tartom lényeges kérdésnek azt, hogy rendszereztessék-e és ha igen miképen? a moldva és oláhországi missio ügye; sőt megvallom, tartok tőle, hogy a paragraphusok nyakvasában ez is, mint annyi sok más ügy, meg fogna fúlni. A dolog állását Czelder Márton missioi levelei folyvást tisztában fogják a közönség előtt tartani. Tisztelt püspökeink és espereseink pedig tudni fogják, hogy az időkhöz és viszonyokhoz képest, mit és miképen tegyenek, s én hiszem, hogy Czelder Márton derék atyánkíija és barátunk, meg fog szabadulni jövőre azon aggodalomtól és kinos helyzettől, hogy az Isten országát csak egyik kezével építhesse, a másikat pedig, segélyért rimánkodva folyvást felénk kinyújtva tartsa. — Végre szabad legyen ez alkalommal bemutatni egy pár szóval, e lapok tisztelt olvasóközönségének, első missionaríusunk azon önállólag megjelent műveit, melyek az ő remek missioi levelein kívül, az ügy megösmerésének forrásaiul szolgálnak. 1. Előszó, melyet, a moldva- és oláhországban szétszórt ref. magyarok érdekében, juníus 17-kén 18*61. s. szentgyörgyön az erdélyi köz szent zsinaton mondott Czelder Márton, a Moldva és Oláhországban szétszórt ref. magyarok lelkipásztora. Kolosvár. 1861 16-rét; 8 lap. — Hatalmas lelkes és ékes nyelvű bátor szózat. 2. Missioi prédikáció, melyet Oláhországiban, a pitesti ref. magyar toronycsillag feltétele alkalmával 1862. september 7. mondott Czelder Márton, Hittérítő s a moldva és oláhországi szétszórt ev. ref. magyarok lelkipásztora. Bukarest, 1862. 8 r. 12 lap. — Alapige: Jelenések. XX. 18. — Határazott protestáns elveket valló es hirdető jeles egyházi beszéd; helyes felfogással, ékes nyelvvel, s evangyeliomi buzgó lelkesedéssel. „Bár mit mondjanak, kik minket talán nem értenek, s a megszokott külsőségeket imádásig szeretik: „mi a magunk értelmét fel nem adjuk ; az egyedüliség, hogy e két testvérországban még nincs társunk, rettegésbe nem hoz; mert, először csak egy csillag látszik az alkony után, azután jö fel a többi, mig megvilágosodik az égi határ, s a sötétség felett eltakarhatlanul égnek az égnek őrtüzei;" így szól egy helyen, az illyési tüzű ifjú prédikátpr, az idegen földön. 3. Egyházi alapszabály, a moldvaoláhországi szétszórt reform, magyar ekklésiákban, 1861. a missicr kezdetétől. Készítette Czelder Márton ref. lelkipásztor. Kolosvártt, 1862. 4 r. 7. 1. — Kiváltképen szigorú tiszta erkölcsöket, feddhetetlen életet sürgető egyházi rendtartás. — Győződjék meg a tisztelt olvasó, hogy ezen müvek, nem csak a missio ügyéért, de saját belbecsöknél fogva is bizonnyal megérdemlik azt, hogy minél nagyobb kelendőségnek örvendjenek. Jó magyar olvasó, kihez e sorok eljutnak, ne felejtkezzél el a legelső magyar missio ügyéről, s ha teheted, áldozzál 'ennek javára szívesen, Isten legyen veled! Révész Imre.