Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-07-12 / 28. szám

Általában azt hisszük, hogy e dolognak na­gyobb a füstje mint a lángja. A magas kormány rendet akar, mi is azt akarjuk; a magas kor­mány azt kívánja, hogy jó készültségü ifjak lép­jenek államszolgálatába, mi gyermekeink előme­netelét óhajtva, ugyan azt akarjuk; tehát, ha valahol, itt bizonyosan karöltve jár a kormány érdeke egyházunk érdekével s azért percig sem kétkedünk, hogy a magas kormány a superinten­dentiákra fogja bízni ez ügynek sikert biztosító elintézését. Addig is pedig, mig valami közelebbi biztos tudomásunk lesz a magas kormány, e tárgybani intentioiról, azt hisszük, nem teszünk felesleges dolgot, ha egy hosszú cikkből, melyet a ,,Hír­nök" f. hó 3-án (K) névjegy alatt, ugylátszik fe­lülről jól értesült kézből közöl, a következőket adjuk : Midőn legújabb időben a német minták szerint fenn­állott tanrendszer, mennyire ideiglenességgel és gyorsa-Sággal lehetséges volt, a hazai nevelés igényeihez idomít­tatott, s midőn az átalakult politikai viszonyok folytán az országbeli mindkét hitfelekezetü evangélikusok is törvé­nyes önkormányzati joguk paizsa alatt magukat tanintéze­teik rendezésében is szabadabbaknak érezék s mégis kö­zéptanodáikban az előbbi időkben reájok is alkalmazott általános tanrendszernek lényeges vonalaibani köve­tése mellett továbbra is önkényt megmaradtak: e szerint az egyöntetűség a hazai középtanodai oktatás rend­szerében, némely szabálytalanság leszámításával, melyek­nek megszüntetése a kormány feladatává vált, maiglan is fentartatik. Ily szabálytalanságok hallomás szerint, leginkább az államvizsgákként tekintendő érettségi vizsgák körül fordultak elő. Nevezetesen — mint hírből halljuk — esetek adták elő magukat, hogy részint az érleti vizsgáról hosszabb időre visszautasított, részint másod- sőt harmad­rendű osztályzattal iskoláját elhagyott, részint erkölcste­len önviselete s rosz tanulása miatt a r. kath. gymnásium elhagyására figyelmeztetett, részint a gymnásiumi nyolc osztályt szabályszerüleg el nem végzett, részint a 18-ik életévet még be nem töltött tanulók egynémely protestáns fögymnasiumtól a fenálló rendeletek ellenére érettségi bi­zonyítványt nyertek. S ezekhez járultak még állítólag azon szabálytalanságok is, hogy érettségi bizonyítványokat nyil­vánossággal nem biró evang. tanintézetek ís állítottak ki v, hogy továbbá a nyilvános ev. gymnasiumok az érleti vizs­gákról szóló bizonyítványokra nézve fenálló szabályokat, ezek kiállításánál vagy épen nem, vagy csak némileg vagy pedig különbözőleg követték; miután legújabb időben állí­tólag fordultak elő: a) oly érleti bizonyítványok, melyek homlokukon a tanodai bizonyítvány cimét viselvén, a tanul­mányok felsorolását s az azokból nyert minőségi osztály­zatokat foglalják [magukban a tanitók és igazgató aláírásá­val s az utóbbinak azon megjegyzésével, miszerint ő a ta­nulót az akadémiai tanfolyamra érettnek nyilvánítja ; b) olyanok, melyek ugyan az érettségi bizonyítvány cimét vi­selik homlokukon, de tartalmukra nézve egymástól egészen elütnek; c) végül a prot. gymnásiumok legnagyobb része által 1861 óla kiállított érettségi bizonyítványok, a tanító­kon kivül az igazgató, majd meg a superintendens, söt eze­ken fölül néha a világi főgondnok által is, néha pedig a ta­nitók némelyikén kiil csupán az igazgató által aláirvák, — a nélkül, hogy a felsőbb rendelelek szerint megkívántató kormány-közleg közbejötte is tanúsítva volna. Miután megtörtént, hogy ha aztán ily hiányos vizsgá­lati bizonyítványok alapján a kir. tud. egyetembe vagy kir. akadémiákba való felvétel vagy egyéb engedély kéretett, a fennálló szabályok értelmében az illetőnek sajnosan vissza kellett utasíttatnia, s miután mindemellett az ily egyes ese­tekben követett mód, a felvételi eljárás egyenlőségét se a kir. tud. egyetemnél, se a, kir. akadémiáknál még nem eredményezte : belátható lön, hogy a nem kath. gymnásiu­mok által kiállított érleti bizonyítványokra nézve kívánatos eljárási egyenlőséget sikerrel csak akkor lehet várni, ha a felmerült és sokszor a tanulónak s tanintézetnek, a tanügy­nek pedig mindenesetben ártalmára levő eredményű sza­bálytalanságok elhárítása végett, az e tekintetben fennálló rendeletek mind a kir. akadémiai hatósagoknak, mind az érdeklett tanodáknak maguk utján emiékezetökbe hozat­nak. S mint értesültünk, ily értelmű véleménynyel tőn e tárgyban a nm. magyar kir. helytartótanács is legfelsőbb helyre felterjesztést. A világszellemnek a haza polgárai javára szolgáló ál­talános haladására s a kornak követelményeire figyelem­mel lenni, de egyszersmind a törvényességhez is ragasz­kodni minden kormánynak kötelességében állván : úgy ná­lunk is, midőn a kormány a tanügybeni általános haladás s egyöntetű rendszeresség szükségét számba veszi, nem mellőzheti, hogy az illető hazai törvényekre is kellő tekin­tettel ne legyen, s igy azt sem mulaszthatja el, hogy a ma­gyarországi mindkét hitfelekezetü evangélikusok tanügyére nézve fennálló 1791-dik évi XXVI-ik töv. cikk 5-ik §-a ér­telmében gyakorolható legfelsőbb felügyelési jogot is ép­ségben fenn ne tartsa. Miután pedig ezen legfelsőbb felügyelési jog alapján a kormány a protestánsok törvényes autonómiájának sé­relme nélkül kívánhatja, hogy a protestáns tanintézetekből a kormány közvetlen befolyása alatt álló felsőbb taninté­zetekbe átlépni szándékozó tanulók olyan képességi bizo­nyítványokkal bírjanak, melyek az ezen intézetekbe lépés feltételeül általában kiszabvák: ugyanazért — mint érte­sültünk — a magyar kir. helytartótanácsnak az érettségi vizsgálatok körüli általános eljárás szabályozása iránti ja­vaslata el is fogadtatott s egy hozzá közelebb intézett kegy. kir. udv. rendelvény által az érettségi vizsgálatok körüli eljárásra nézve fennálló szabályok közzétételére fel­hatalmaztatok. Ilyen szabályok : 1) Hogy érettségi bizo­nyítványok kiállítására csak kellően szervezett (nyilvános-

Next

/
Oldalképek
Tartalom