Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-06-21 / 25. szám

első rangú jelességei közé számítja, nemcsak mint költőt, aestheticust és kitűnő szaktudóst; hanem mint állásánál fogva kiváló polcra helyhezett hazafit is. A keresztyén magvető kiválóan unitárius egyházirodalmi vállalat. Mint látjuk időhöz nem kötött kötetekben jelenik meg. A magvető programmját az első kötet előszavában olvassuk: „Vállalatunk főbb célja a gyakorlati lelkészet körébe tartozó munkálatokat adni, mint egy eszmetárt nyitni fel egyházi szolgatársaink előtt, s a legkülönfélébb esetekre készült beszédek s imák mint mutatványok által egyik a mást kalauzolni, legalább tájékozni; önkéntértetvén, hogy elhunyt jeleseinktől is közleni fogunk olykor ily dolgozatokat, hogy azok egyházirodalmunkban irójok nevével együtt örökítve legyenek, mint szintén angol hitrokonainktól is közölni kívánunk az ő hittani beszédekben oly dús egyházi irodalmukból, mint jelen kötetünkben már is két ilynemű beszédet nyujtunk, a melyek habár épen ily alakjokban szószéken nem is használhatók, de gazdag tápot nyújthatnak az elmélkedésre, anyagot az önerejti feldolgozásra s egyhá zunk világi elemének is épületes olvasmányul szolgálhatnak. S az említett müvek közlésénél ezt tartók magunk is főleg szem előtt, óhajtandó levén bár az ilyetén főhitelveket tárgyaló müvek s általában a vallásos tartaluiu könyvek egyik kiegészítő részét képeznék minden keresztyén család könyvtárának, mint ez a bibliaszerü erős hitben s munkás szereiben egyiránt buzgó angol atyafiaknál szokásban van/' „Vállalatunk másik, aránylag kisebb része „Függelék" cim alatt tartalmazni fog egyes episodokat, nevezetesb mozzanatokat az unitárius egyház jelen és mult életéből, — honi s külföldi jelesb unitárius férfiak é 1 e t i r a t á t, — továbbá ismertetni fogunk vallásunkat illető könyveket, a múltból és jelenből bel- és külföldieket, kéziratokat, okleveleket; terjeszteni saját belszerkezetiink, tanítás- és nevelés módunk ismeretét s az ezek iránti érdekeltséget fokozni, a közszellemet ébreszteni és ápolni, munkásságra buzditni az ifjú nemzedéket, szóval: a mennyiben lehet, oly élénk, fris élet tevékenységét idézni elő egyházunkban is, mint ez a jelen felszabadulás nagy napjaiban, minden más téren oly vidor lendületet kezdett venni.u Es e programúihoz híven a magvetőnek két része van : az egyházi szónoklatok és a vegyes tartalmú függelék. De hogy az olvasó e nagybecsű gyűjteményről tájékozást szerezhessen, nem látom feleslegesnek ide igtatni a két kötet tartalmát. I. kötet: I. Az unitárius keresztény hitvallás igényt tarthat a gondolkozó közönség tiszteletteljes figyelmére. Irta E. Tagart, angolból ford. Buzogány Áron. If. Az Isten egységéről Tarcsafalvi Sylvester György. III. A Krisztus iránti szeretet. Irta W. E. Chaning, angolból fordította Buzogány Áron. VI. Az érdekek egyeztetési1

a keresztyén szeretet által. Albert János, V. Isten nem hagyja el az embert. Nagy Lajos. IV. Világosság és homály. Ferenc Józsi. VII. Az Isten országa alapjában, törvényében és szivében. Gyöngyösi István. VIII. Az Isten országáról. (Népiskolatanitó beköszöntésekor) Péterfi Sándor. IX. Új évre. Kis Mihály. X. A vándorlás tanúságos képe Kriza János. XI. Könyörgések : 1. Aug. 20. 1860. Albert János. 2. Ferenczi Géza 17 éves tanuló ifjú koporsójánál. Ferencz Józsi. XII. Ágendák: 1. Kereszteléskor Kriza János. 2. Kereszteléskor Kelemen István. 3. Úrvacsoraosztáskor Pap Mózsi. 4. Űrvacsora-osztáskor. Gyöngyösi István. Függelék: Szent-Ábrahámi Mihály, Jakab Elek. Tagart Edward a Christian Reformer után Ferencz Józsi. Iskoláinkról. Kovácsi Antal. Rövid elmélkedés, az iskolaügy felett. Brassai Sámuel. Különfélék: Londoni eredeti levél. Parker Theodor halála. Unitarismus Hollandban. Coquerel párisi prot. pap. Glasgowban unitáriusok. Az unitarismus jövője Amerikában. A Misisippi-vidéki németek. Adatok az összes unitarismus létszámához. Liverpooli adomány. Az erdélyi unitáriusok létszáma. Tanulók száma. Alapítványok. II. kötet: I. A bün mi és mi nem. Irta James Martineau, angolból ford. Ferencz Józsi. II. Valódi míveltség vallásosság nélkül nem lehet. Goró István. III. A keresztyén családélet Koronka Antal. IV. A magzatok nevelésiről Marosi Gergely. V. Jézus megkísértése példája általában az ember megkísérlésének. Buzogány Áron. VI. A cedrusfa, mint a keresztyén vallás jelképe. Török Sámuel. VII. Jézusra nézni legjobb. Áldozó csötörtöki. Sándor István. VIII. Az apostolok soknyelvű beszéde. Ferencz Józsi. IX. Töredelmes imák húsvét nagy hetére, Albert János. X. Megnyitó beszéd. Irta J. James Tayler, angolból fordította Buzogány Áron. — Tárca : János Zsigmond választott magyar király s erdélyi fejedelem élete és uralkodása Jakab Elek. Az angol unitáriusok londoni akadémiájának rövid ismertetése. Símén Domokos. Szabadirányu mozgalmak az egyház terén. Buzogány Áron. Az erdélyi unitáriusok iskoláinak népessége. Pályadíj. Nyilvános köszönet. Az olvasó tőlem, mint az egyházi téren szakismerettel nem bírótól, az elsÖ, egyházi részt illetőleg bizonynya! semmiféle ismertetést nem fog várni s nélkülem is fogja tudni, hogy e míveltségi szempontból tekintélyes egyháznak magas erudítióval biró férfiai elismert nevű szerkesztők vezetése mellett bizonynya! jeles müvekkel léptek a közönség elé, s kedvesen veendi ezeket, mint a zsenge unitárius egyházi irodalom emelkedésének biztos jelenségeit. Szabadjon nekem e helyett valami egyébre figyelmeztetni az olvasót. Ez a „Függelék.'' Már a tartalom közlése mutatta, hogy ez a ,,Függelék" nem valami hely- és hézagpótló függelék. Épen oly fontos, sőt laicusra nézve fontosabb az egyházi résznél is. Mindkét kötetnek terjedelemre nézve csak nem felét teszi s főként az unitárius egyházi és iskolai érdekek képviselésére van szánva. Azon észrevételek, melyeket Brassai és Kovácsi az iskolai ügyekről röviden elmondanak oly talpra esett dolgok, hogy az ember szintúgy sajnálja, miért nincsenek bővebben kifejtve. S különösen várom, hogy Brassai valósítsa cikke végén tett igéretét, hogy az iskolai ügyek rendezéséhez tüzetesen hozzá fog szólni, főként pd.