Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-31 / 22. szám

A jelen tanév folytán pedig mélt. báró Horváth Sándor cs. k. kamarás úr ő nagysága részéről küldetett át a fötanodai igazgatósághoz oly alapítvány levél, mely­nek értelmében ö méltósága ugyan is néhai nagy atyja, fent címzett Horváth Zsigmond űr által tett alapít­vány folytán két ösztöndijat, egyenkint 21 osztr. írtjával adományoz a sopronyi ev. főtanodának, oly kijelentéssel, hogy az egyik dij a fötanodában tanuló szorgalmas s jó er­kölcsi ifjúnak, a másik pedig valamelyik kitűnő képezdei if­júnak szolgáltatlassék ki. Legyen szabad végre még megjegyeznem, hogy ta­nodánk physikai muzeumának felszerelésére ez évben a 8-dik osztálybeli növendékek az igazgatóság hozzájárulá­sával rendeztek külön gyűjtögetést. Az eredmény eddig valami 425 frt oszt. ért; de még folyvást gyűlnek be egyes kegyadományok a nevezett célra. A szíves adakozók nevei •dz iskolai tudósilványban fognak közé tétetni; azonban igen lekötelezne tisztelt szerkesztő úr, ha lapjában is helyt engedne annak idejében az eddig jelentkezet s még ezután jelentkező jóltevők neveinek tágabb körben leendő megis­mertetésérc. Ez által tán intézetünk egykori növendékei közül olyanok is figyelmeztessé tétetnek ezen eélra, kik­hez különben külön felszólítás nem idéztetett s kik tán szí­vesen fognak ily közhasznú cél elősegítésére adományaik­kal járulni. Sopronyban, máj 17-én 1863. Müllner Mátyás, igazgató tanár. BELFÖLD. SOLTI EGYHÁZMEGYEI GYŰLÉS. Folyó hó 5. és 6-dik napjain tartotta a solti helv. val. egyházmegye Csikay Imre esperes és Bernálfalvi Bernáth Gy. ikerelnökletük alatt, köz- és törvényszéki gyűlését, a megye alsó részében fekvő D. Pataj mezővárosában, mely­nek világi elöljárói egész készséggel adták e célra át a vá­rosház elég tágas teremét. Esperes úr buzgó imája után, a közgyűlést alkotó képviselők nevei, az esperesi kézbe letelt megbízó levelek folytán felolvastatván, s ekkép a közgyűlés alakultnak ki­mondatván: kijelentette az elnökség, hogy miután a mos­tani tisztikar csupán e gyűlés idejeig igérte megtartani hi­vatalát, csakis addig maradhat helyén, mig az annak élén álló esperes, a mult évről számot adva jelentését megteszi; az ügyek tárgyalásába már nem bocsátkozik, e jogot az es­peresi előterjesztés után azonnal választandó tisztikarnak adván át, Az elnökség e nyilatkozata helyeseltetvén, felol­vasta esperes úr hivatalos látogatási jelentését, mely köz­tetszéssel fogadtatott, B annak, egész terjedelemben, jegy­zőkönyvbe igtatlatása elhatároztatott. Mielőtt a szavazatok felbontásához fogott volna a közgyűlés, előadta esperes úr, hogy ö a mult évi tassi törvényszék megbízása folytán, megkérdezvén az egyházak elöljáróit hogy a tisztujjitás gyakorlati végrehajtására nézve véleményüket hozzá be­küldjék: ezek, csaknem egyértelmüleg, oda nyilatkoztak, hogy időnyerés végett, oda utasitandják az egyházmegyei gyűlésre küldendő követeiket, hogy azok, az általános többség ki nem fejlése esetében az aránylag legtöbb sza­vazatot nyert egy ének közöl, a helyszínén válasszanak. A többség ezen nyilátkozata értelmébeni eljárásra hívja te­hát föl a képviselők figyelmét. Erre a közgyűlés hozzáfo­gott a szavazatok felhontásához. A kitörő örömet, melyre t. Bernáth György sze­retve tisztelt segédgondnokunknak egyértelmüleg történt újra megválasztatása ragadta a közgyűlést , csakhamar megzavarta egy a főesperesre adott szavazatok felbontá­sánál közbejött különös esemény. Ugyanis a 23 szavazó egyház közöl 3, csakis főesperesre, nem egyszersmind al­esperesre is szavazván, e 3 szavazat Sz. K. úr indítványára érvénytelenittetett. Ezután keletkezett azon vita, mit Sz. K. úr a „H o n"-ban úgy emlit, hogy azt önzetlenség kezdte s szeretet folytatta. Lássuk : megsemmi­sítése után általános többsége Cs. I. nek 9, Sz. K. nak 9, B. S. nek 2 szavazata maradván, azon indítvánnyal lépett föl Sz. K. (ki mielőtt a szavazatok, felbontásához fogott volna a közgyűlés, nyílván kijelentette, hogyha minden egyházak rászavaznának is, ö mult évi lemondása mellett állhatatosan megmarad) hogy miután ö és Cs. I. egymásmelleit igen, de egymásnak alárendelve nem hivataloskodhatnak, legyen ezután a solti egyházmegyében nem fő- és al-, hanem két egyenlő rangú esperes, egyik az egyházmegyének egyházkerületteli ügyeit, másik annak belügyeit intéz­vén. Ez indítványt azonban elejtette a közgyűlés, ki­jelentvén azt, hogy az eddigi szokás és gyakorlat mellett megmaradand. Erre Sz. K. úr isrnét felállott, lemondását visszavonta, s mint magát kifejezé, a 9 egyháznak benne vetett bizalma és a nép joga iránti tiszteletből szavazat alá kívánta magát bocsátatni, de nem a jelenvolt képviselők, hanem az egyházak teljes presbyteriumai szavazata alá. Ezt azonban, nehogy a választás idejéig fenakadjanak az egyház­megye ügyei, ismét nem fogadhatván el az egyházmegyei közgyűlés: Cs. 1. és Sz. K. mint egyenlő szavazattal birt egyének, a jelenvolt képviselők szavazata alá bocsátottak, s eredmény lett; hogy Csikay Imre 17. szavazattal 3 elle­nében főzsperesül választatott meg. Igy végződött tehát azon vita, melyet Sz. K. úr közlése szerint önzetlenség kez­dett s szeretet folytatott. A többi tisztviselők választása körül semmi nehézség sem fordulván elé: következőleg alakult meg a solti egy­házmegye tisztikara : Segédgondnok: Bernáth György; föesperes: C 8 i k a y Imre , alesperes : Ádám György ; főjegyző : Tordai István; aljegyző: Baksay Sándor. Tanácsbi­rák egyházi részről: Szép István; Végh Ferenc; Ko­roknai Sándor; világi részről: Hajós Menyhért; S z e l e s s László, Madarassy István. Pénztárnok : Bérczay Sámuel: özvegyárvai: Nagy István A tanbi­zottmány is ujolag alakíttatott. Nagyon óhajtandó hogy mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom