Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-05-31 / 22. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADÓ -hivatal: A lipót és szprb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI BXJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre'7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr.. egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A HITRŐL. IV. (B. M.) Ha a hit, mint az ember szellemerkölcsi természetének leginkább megfelelő munkásság, általában boldogító, s ha tárgyilag mint fides, quae creditur, szellemünk maradandó javai felöl biztosítékot nyújtván, egyedül képes bensőnk nyugalmát eszközölni: akkor annak culminatioja az Isten-ember Krisztusban okvetlen kell, hogy teljes boldogságot szüljön, üdvözítő legyen, a minthogy a Krisztus evangyélioma csakugyan be is bizonyult ,.Isten. hatalmának lenni, minden hívőknek üdvösségére/1 ' De miben áll voltaképen a krisztusi hit? Abban, mondják némelyek, hogy hisszük, miszerint mind azt, a mit . Istenről és az embernek ahhoz való viszonyáról tudnunk szükséges, Krisztus legvilágosabban, legtisztábbantanitotta, hogy felvilágosítván az elmét, erőt adott a léleknek, hogy rendeltetését felismerve biztos léptekkel haladjon célja felé. — Kétségkívül igaz, hogy Krisztus az ő tanításaiban is nagyszerű volt, s nem hiába ,,álmélkodik vala a sokaság az Ő tudományán4 '; de hogy a krisztusi hit tárgyát pusztán a tanítások tennék, oly nézet, melyet a keresztyénség teljes félreismerése nélkül állítani nem lehet. A vallás nem annyira tudomány, mint általában az istenire irányzott élet; nem gondolkodás és a {fogalmak tisztázása utján terjed, hanem életnyilatkozatok, tettek által. Plató nagyszerű gondolataival és beszédvarázsával legjobb esetben az emberek választottjait nyeri meg, iskolát alkot; de tudományát az emberiség közsa^itjává tenni nem képes. A tudomány egy magára a keresztyénséget világ vallásává soha nem tehette volna; mert — s ez fő — mint tudomány az értelmiséget gyarapíthatja, de hit tárgyává soha nem lehetett volna; pedig értelmi míveltség hit nélkül olyan mint a rosz világítás sötét éjjelben, csak arra való, hogy körülöttünk a sötétséget még láthatóbbá tegye. Mások, tekintve a keresztyénségnek a társadalom erkölcseire való hatását, hogy itt mint nagyszerű hatalom, az egyes szentesítése által az egésznek átszellemitésén dolgozik, —• annak lényegét az erkölcsiségbe helyezék. E nézet szerint a keresztyénség szerzője nagy erköicstanitó és életttisztaságnak dicső előképe, ki midőn a jóért halálra ment, annak az erkölcsi világrendben elmaradhatlan győzelmét a rosz felett személyesen jelvezte. — Tagadhatlan, hogy ezen felfogásban is nagy igazság van, bizonyos, hogy midőn az okoskodó ész az öröklő eszmék miképi keletkezését keresi, azt legkönnyebben a szellemünkben jelenkező erkölcsi jó utján találhatja meg, — kétségtelenül igaz az is, hogy a keresztyénség végeredményileg a legszabadabb erkölcsi tökélyre vezet; de más részről lehetetlen be nem látni, hogy az erkölcsiség a vallásban csak másodrendű tényező, hogy az első sorban álló hit az Istennel való közösségre, Isten iránti föltétlen szeretetre fekteti a fősúlyt. — Különösen pedig a keresztyén vallás teljes fogalma szerint lényegesen hülönbözik az erkölcsiség törvényétől; itt a I categoricus imperativus, a kell irányadó, ott a szeretet által a kell teljesedésbe ment, m^ff^; kiben Krisztus lelke él, abban a jó máift- ís- \ teni erő, isteni adomány működik; az^^já-: