Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-05-24 / 21. szám
Az igeidői tök szerint való ragozás után a í08.§-ban az úgynevezett körülirt igeragozás (conjugatio periphrastica) következik, a melynél az amaturus sum igen helyesen akarok szeretni és azamandus sum szeretni való vagyok és engem szeretni kell által adatott vissza. Ezek után a h a n y a tszói tő képzése jön és a 111, 112 és 113. §-ban az eddig igeidői tők szerint történt igeragozás átnézetes, együttes táblázata. A 115—142. §-ig egy nagy igesorozat következik, azon igék, a melyeket rendhagyóknak szoktak nevezni. — Az előttem fekvő könyvben a csekély számú rendhagyók csak ezekután jönnek. Az emiitett hosszú igesorozat nemcsak hogy rendhagyóságot nem sejtet velünk, sőt inkább ez mutatja a rendet és rendességet, ha ezt eddig más példákon nem szemlélhettük volna. Olyan itt a rend, rendszer és rendesség, hogy hiában iparkodnám azt itt előadni, ha csak* az egészet igetök szerint felosztva, mint a könyvben van, ide át nem imám. — Ha az egész nyelvtan egy diszes és erős épület, ezen igerendszert nevezhetem ezen épület alapkövének és diszitményeinek is egyszersmind. Az emiitelt rendhagyó igék (anomala) után a 149. §-bari az ismeretes hiányos igék (defectiva) és azontúl a személytelen igék (impersonalia) adatnak elő az eddig dicsért rendszerességgel s ezeket sorban az igehatározók (adverbia), azoknak képezése, fokozása; az elöljárók (praepositiones), k ö t ö s z ó k (conjuncliones), részecskék (particulae) és az indulatszók (interjectiones) követik röviden és mégis alaposan tárgyalva. íme, igen tisztelt érdeklettek, egy latin nyelvtan, mely minden eddig nálunk megjelent latin nyelvtantól lényeg e s e n eltér, és különösen módszerét tekintve, azoktól merőben különbözik. — Jól tudá azt a szerző is, hogy müve ilyen elütő az eddigi nyelvtanoktól és erről való tudásának mindjárt előszava elején kifejezést adott. Azt mondja továbbá szerző egész szerénységgel, hogy nyelvtana kidolgozásánál főképen Vanicek*) és Lattman**) nyelvtanait tartotta szemei előtt és ezen nyilatkozata után fölemlítvén azon fő eltéréseket is, a melyekben azokat elhagyá, némely nézeteiről számot igyekezik adni. — Mi bátorkodunk szerző úrnak azt mondani, hogy összehasonlítván nyelvtanát az emiitelt igen kitűnő férfiak nyelvtanaival, a hasonlatosságot, csak olyannak találtuk, a milyen a hasonlatosság a Duna torkolata és forrása között és bátorkodunk továbbá azt is mondani, hogy a mennyire az e téren megjelent munkálatokat ismerjük, szerző úrnak müve nemcsak nálunk, de ha németül jelent volna meg, Némethonban is méltán és jogosan eredeti nyelvtani munkálatnak neveztetnék. *) Lateinische Grammatik, von A. Vanícek. Prag 1858. **) Lateinisches Lehrbuch f. die unteren u. mittleren Klassen v. K. A. J. Lattmann, Göttingen 1861. Eltérve a föntebbiektől, csak arra kell még felelnünk, hogy az előttünk fekvő, minden ebbeli munkától eltérő és nálunk eddig ismeretlen vagy legalább nem alkalmazott módszerű latin nyelvtan megírása által mit nyert tudományosságunk, mit az iskolák, vagy általán nyereségnek tarthatjuk-e a nevezett müvet vagy sem, használhatjuk-e iskoláinkban vagy sem? Tisztelt ügyfelek! a ki közülünk az árja-nyelvészetről csak igen csekély ismeret- és tájékozottsággal bir is, mihelyt az imént ismertetett nyelvtant csak felületesen is átlapozta, lehetetlen, hogy abban az e téren tett kutatásokat és nyert eredményeket alkalmazva fel ne lelje! Honnan hát a tökből való kiindulás a ragozásoknál, honnan a ragok- és képzőknek lehetséges elkülönítése, honnan csak annak felhozása, a mi classicus példák által hitelesíthető és mind annak gondos kikerülése, a hol a tudomány hiteles adatokat még nem nyújtott? ! Igen ezen nyelvtan megjelenése által a tudomány nyert, mert maga-magát alkalmazva látja és igy történt alkalmazása által önmaga kiterjedésének örvend ! Tisztelt ügyfelek! Ezen nyelvtannak az iskolában való alkalmazása által nem lesz a latinnyelv a tanulók ölő betűje többé, életet kap annak minden alakzata ! — A név- és igeragozásnak rationalis úton történő, a tőből való kiindulása után nem tekint többé a tanuló az 5 ik declinatio és a 3-ik conjugatio számszerinti megnevezésére, mint valamely ház élettelen numerusára! — Nein fogja ezentúl a tanuló a nominativust egy mindent termő szántóföldnek nézni, megtudván, hogy az épen ugy casus mint az ablativus az! Igen, valljuk meg, az iskola ily latin nyelvtan által sokat nyert — és ha azt kellőleg kiaknászni nem sietne, csak kárával történnék! A mű úttörő lévén, az átmeneti korszakot szerző szemei előtt tartván, mit a vaskövetkezetességü tudományos rendszer és az előbbi rendszeretlenség között választott, megtalált és követelt középút által tanúsít, továbbá az uj tanterv követelményei kellően kielégíttetvén, kétséget nem szenved, hogy a prot. gymnásiumok e nyelvtan behozatalát a tantermekbe a bekövetkező isk. év kezdetén túlra halasztani nem fogják. A lényegesb nyomtatási hibák, melyek örömünkre ez alkalommal szokatlan csekély számúak, a könyv végén kijavíttatlak. A kiállítás Osterlamm úrnak becsületére válik; ára 70 kr. o. é. Pest, május 15. 1863. V. Horváth Zsigmond. BELFÖLD. SZ.-UDVARHELY, apr. 27. Tegnap és ma hatást előidézni képes jeleneteknek voltunk tanúi. Ugyanis tegnap, azaz: april 26-ikára a helybeli ev. ref. egyháznak kebli tanácsa más fontos tárgyak eligazítása végett össze lévén híva midőn ennek, az egyház értelmiségéből alakított tes-