Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-24 / 21. szám

felekezeti ügyeink körében mutatkozó pillanat­nyi biztosságnak kényelme és könnyen elszen­deritő érzete egészen elaltasson bennünket; — nekünk tétlen nyugalomra sohasem szabad lehaj­tani fejünket, — ébren kell folyvást lennünk, ébren s egyesülve mindnyájunknak. Hitfeleink drága ereklyeként bizák a vallás­szabadság, nemzetiség s alkotmányosság hitága­zatainkkal egygyé forrott, s ezek által szentesi­tett gazdag tőkéjét éber Őrködést igénylő ke­zeinkre ! — Virasszunk tehát gondosan ez élő drága kincs felett, s gyümölcsöztessük azt foly­vást, és minden körülmények között, valamint magunk, ugy az összes honnak is szellemi ja­vára! — Ki azt közülünk parlagon engedné he­verni, közös legszentebb érdekeinknek válnék rablójává ! S most már megnyitottnak nyilvánitván gyű­lésünket, szíves bizalommal kérem ki a nt. kö­zönség figyelmét a felveendő tárgyakra, — ta­pasztalt kegyességét irányomban. Ezen előadás nyoma'n a gyűlés folyama alatt követ­kezők határoztattak : Az egyházkerületi takarékpénztár felállítása tárgyá­ban, a kellőleg felszerelt folyamodványnak a n. m. k. hely­tartótanácshoz! benyújtása a fögondnokra bízatott, — Pa­takon öt uj tantermeknek felépítése aként határoztatott el, hogy azok a jövő tanévre elkészíttessenek. A Patakon áruba eresztett megyei fundusok s épüle­tek megvásárlására a főgondnok kéretett fel; — minek lé­tesülése után a gróf Beleznaiféle finövelde létrehozása iránt is meg lesznek a további lépések teendők. Az egyetemes tanügyi bizottmánynak jövőre leendő feltartatása elhatároztatott, s tagjai ezen egy házkerület ré­széről három évre megválasztattak. Csorna tanár úr nyugdíjaztata'sa iránt beadóit kér­vénye elfogadtatott, s helyére gymnasiális tanár, Nemes Fe­renc űr, tétetett által az akadémiába. Állandó könyvtárnokul s egyszersmind a magyar li­teratura tanárául, saját kívánságára Erdélyi János úr vá­lasztatott meg. Heiszler József tanár úr lemondása, ha az e.kerület marasztó felhívása után is megmarad elmeneti szándéka mellett, el lészen fogadandó s helye valamint az Erdélyi tanár úr megüresült tanszéke is a jövő sz. Pál napkor be­töltendő : ugyan ekkor választatik meg a főiskolai uj or­vos is. Emődi Dániel úr, kit egy év előtt az e.kerület a ma­gyar magánjog tanárául megválasztott, s ki helyét akkor telt ígérete folytán a jövő tanév elején lészen elfoglalandó, felkéretett helye átvétele előtt szaktudományai érdekében a főiskola költségén külföldön egy körutazást tenni. Egyházkerületi világi főjegyzőül néhai Apostol Pál superintendens úr egyik fia lön megválasztva. Az özvegyek s árvák pénztára felsegitésére terve­zett egy nagyobbszerü sorsjáték programmja részletes ki­dolgozásával egy küldöttség bízatott meg. A magyar protestáns theologiai egylet I .'trejövetelét az e. kerület célszérűnek látván, annak részéről leendő szellemi s anyagi elősegítését határozatilag kimondá. A kerületi közpénztárnak az önmegadoztatásnak el­vén alapuló programját a közgyűlés elfogadván, azt minden egyházakkal leendő közlés végett kinyomatni s mentől szá­mosabb küldöttségek által széthord^tni, s érvényesíteni rendelte, — elhatározván egyszersmind a Tisza Kálmán úr által ajánlott, a tiszántúli e. kerület részéről közlött egyete­mes társulati közpénztárt is maga részéről pártolni, ha az abbani kormányzati s kezelési részlvehetés és minden tekintetbeni kellő befolyás számára teljesen biztosítva leend. ÉDES ALBERT, ALSÓ-BORSODI ESPERES, HIVATALRÓL LEMONDÁSI BESZÉDE A POROSZLÓI 1863. APR. 15. TARTOTT E. M. GYŰLÉSEN. Nt. egyházmegyei szék! Miután az egyházi tisztujji­tás eszméje, az egész magyarhoni protest. egyház légkö­rén átvonult s néhol csendes fúvalattal, máshol erősb zú­dulással a közigazgatási termeket ki szellőztette; ha alsó­borsodban is mutatkozik lendülete: mondhatjuk hogy egy­házmegyénk nem első, de még nem is utolsó, hogy a tisztujjitás eszméjét igévé s az igét testté lenni lássa. Szükséges-e? Üdvös-e a tisztujjitás ? Bethesda le­szen-e ez vagy graefenbergi tiszta de jéghideg fürdő? melytől mig hozzá nem szokunk, a belelépőnek vacog a foga; e kérdést bár meg van vitatva, nem az elmélet, ha­nem a tapasztalat döntendi el. Ne mozdítsd meg a régi határt! igy tilta­kozik V. Moz. XXVII.: 17. De szent vallásunk nagy apos­tola azt mondja : mindeneket megpróbáljatok, a m i j ó a z t megtartsátok. 1. Thess v. 21 s kell-e több bátorítás arra, hogy a tisztujjitás az elméleti csépelés szérűjéről a tapasztalat rostájára vitessék. Hanem az a baj, hogy szerény egyházi hivatalaink nem bimak ingerlő vonzerővel arra, hogy az önérzetesb kebel a tisztujjitás nyomán száguldozó korteskedési műté­teteknek magát laptául engedjo. Mert ha, rang, dús jövede­lem, s hatalmi tekintély volna szóban : úgy nem csak této­vázás nélkül lehetne, de mulhatlanut kellett volna már ré­gen rendszerré lenni a tisztujjitást. Mert az életre termett közigazgatás nem a törvény holt betűitől függ, hanem a törvénynek talpra esett kiszolgáltatásától, s azon engedel­mességtől, mellyel a törvény kezelői iránt tartozunk. S e kettős viszony titka idézi elő a nagy birodalmakban is a

Next

/
Oldalképek
Tartalom