Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-05-24 / 21. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatni: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELGFIZETESI BIJ : Helyben : házhozhordással félév re ÍJ Irt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétkt;lrlés-sel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előiizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. KIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. M. Báró Vay Miklós 6 excelentiája, mint a tiszáninneni egyházkerület fő gondnokának, máj. 5-én, Miskolcon, tartatott egyház k. közgyűlést megnyitó beszéde. Igen tisztelt egyházkerületi közgyűlés! Midőn honunknak különben eléggé szomorú körülményei s viszonyai között, háboritlanul lehet e fényes gyülekezet vallás- és iskola ügyeink felett tartandó tanácskozásait megnyithatni szerencsém, ösztönszerűleg kénszerülök azon mindnyájunkra nézve íontos napra emlékezni vissza, melyen három évek előtt, de közvetlenül magunkra nézve, mégis szorongattatott körülmények között tartá meg egyházkerületünk, örök nevezetességű ama közgyűlését, melyet protestáns életünk történelme méltán oly eseményként lészen a maradéknak ama válságos időszakból felmutatandó, mely tető, de egyszersmind forduló pontját is teve, a magyar evangyéliomi egyház évtizeden által folytatott, pár nappal a mondott közgyűlés után azonban, egy véletlen, alig reménylhetett kedvező esemény következtében, rögtön lecsillapult, önvédelem szülte vallás-mozgalmainak. Ma-holnap harmadszor virad. az óta reánk május 15-ike, diadala az igazügynek,—jele annak, mit eredményez a törvények alapjáni szilárd, a jogos öntudat méltóságteljes érzetétől ihletett,J|sten segélyében kétkedni nem tudó, erpy^fetlen vallásos összetartás. N Es ha igaz, hogy az erkölcsi világban, hasonló előzmények hasonló eredményeknek szülői, kétkedhetünk e benne, hogy az örökigazságu, magához rendületlenül hű maradott egyházunk felett atyailag őrködött nagy és jó Isten, szeretett édes összes magyar hazánk próbáltatási- napjainak is meghozandja utolsó, e percben még ide s tova hányatott sorsát, majd megint saját, egyedül illetékes hü kezeire bízandó boldog óráját! Addig is azonban, mig összes alkotmányos államgépezetünknek, újból megindulhatnának, annak csak szíve mélyéből s önkényt gerjedő erőktől forgatható kerekei, tétlen nekünk nem szabad maradnunk, sőt szent kötelességünk, autonom létezésünk szűkebb körű mezején, fáradhatlanul ápolni, a vallásosság, honszeretet, áldozatkészség, nemzetiség és valódi alkotmányosság érzetének légkörében diszlő azon növényeket, melyek mint a társadalmi szabadság fejlesztésének megannyi hatalmas és biztos eszközei, három századok hosszú során keresztül, oly sok szép kalászokat érielének meg a haza számára. ' A minthogy, valóban e szűkebb téren is számtalanok teendőink, s magától ezen általam tisztelettel üdvözlött közgyűléstől is, nem egy fontos tárgy várja, cél- s időszerű megoldását! Először is saját beldolgainkat illetőleg, alkalma lesz a főtiszt, egyházkerületnek célba vett takarékpénztárunk ügyében hozni további határozatot; — eredeti kiviteli tervünk ugyan is, némely akadályokba ütközvén, más alapra leszünk azt fektetendők. Pataki főiskolánk mindinkábbi gyarapodása és népesülése, kikerülhetlenné teszi tantermeink azonnali szaporitását, illetőleg bővítését; — ez iránt is szükség tehát a beérkezett tervek s költ-? ségvetések alapján határoznunk. / Sőt miután minden jelek oda mutatnak, mi-41 V;'-:
