Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-17 / 20. szám

Sajnosan kellett tapasztalnunk, egyházlátogatásunk alkalmával, egyházaink nagyobb részének szenvedőleges anyagi állását. Egyházszékünk 37 anyaegyházai közül, leg­szigorúbb felszámítás szerint is, körülbelöl 8-cat emel­hetnék ki, melyek kellő anyagi jólétnek örvendhetnek. Némely egyházaink azért szegények, mert nincs semmi közvetlen jövedelem forrásuk, nincsenek úgyneve­zett templomföldeik, nincs semmi külső fekvő birtokuk. Má­sok azért szegények, mert igen sok fekvő birtokuk van. Vannak t. i. birtokukban oly kopár, sziklás terjedelmes he­lyek, melyek régentén erdők voltak, de aztán idővel el­pusztulva haszonvehetetlen cserjés, harasztos helyekké váltak, s az azokróli évenkinti földadók s az egyenértéki fizetések kimeritették pénztáraikat. Itt már önkényt felmerül a kérdés : „mi k é n t se­gíthetnének legcélszerűbben egyházaink ily szükölködésöken?" E kérdés lehető megoldá­sát a főt. közzsinat már többször vette tárgyalás alá; s legcélszerűbbnek látta ezen egyházaink szellemi felvirág­zása belellenségének, a szükségnek elűzésére, a már több­ször rendelt kölcsön-magtárak felállítását. Rikán kivüli több egyházmegyében ezen üdvös intézkedés, — ugy tudjuk •— életbe léptetve, már termi is gyümölcseit. De itt Rikán belöli egyházszékeinkben csak eszme még, melyet csak néhány egyházunk kísérlett meg valósítani. Csak a kezdet bajos. Mi papokul menjünk jó példával elöl; őszinte törekvésünket siker koronázandja. Szegényebb egyházainkra, az egyházlátogatások al­kalmaival fizetni kellető rendes illetékek és egyéb felme­rülő költségek fedezése is, már bajosan hordozható teherré nehezültek. Pénztáraik üresek levén, önmegadóztatás utján szoktak felhajtalni a szükséges fizetendők. A nép pedig, mely ez idő szerint sok nyomorral küzd, tehetetlen nagy rovatalok fizetésére. Ezen nehézségen, a mennyiben csak le­hető, s az egyházlátogatás eljárását szabályozó törvényekkel szemben is megállható, — segitni, — a t. r. zsinatnak kor­szerű feladata, sürgetős teendője. S z o t y o r egyházunknak, hol febr. 4-én állomásoz­tunk, — kebli egyházi elöljárósága, s az akkor ott bizott­mányilag megjelent Killy én egyházunk képviselői, bea­dott kérlevelökbcn sérelmül hozva fel, hogy a kicsiny és vagyontalan egyházak is, melyeknek egy fillérök sincs pénztárukban, épen oly mérvben terheltetnek az egyházlá­togatás költségeivel, mint szintén a népes és vagyonos egy­házak, — kérték is ; „egyházlátogatószékünk, mint közve­títő s e tárgyban adatokkal biró testület, terjesztené e sé­relmüket a t. r. zsinat elébe, oly céllal, hogy itt kérelmük pártoltatva, véleményadás mellett, ajánltalnék fel a köze­lebbről tartandó fÖt. közzsinatnak." R. egyházlátogatószé­künk méltányolva azon kérelmes egyházak óhajtását, cél­szerűnek látja: hogy a t. r. zsinat venné e tárgyat vitatás és tárgyalása alá s erröli indokolt véleményét terjesztené fel a közelebb tartandó főt. közzsinatra. Bátor vagyok egyszersmind a következőkben egy az egyházlátogatás terhei lehető könnyebbitésére vonatkozó igénytelen javaslatot tenni. a) Az egyházlátogatószék ne utazzék saját fogatán, szekerén, vagy bérelt fuvaron, mint az eddig divatban volt; mert 4—6 lónak tartása s két kocsis 24 óra alatti élelme­zése szaporítja a kiadást: hanem az illető egyházak, önér­dekükben, legyenek kötelesek fuvaroztatni az egyházvizs­gáló biztos urakat. b) A bizottmányilag vizsgáltatandó egyházak lelké­szei és számadó gondnokai rendeltessenek be 5. Szent-Györgyre, mint egyházszékünk központi helyiségébe; ott számadásaik vizsgáltassanak át s egyéb felmerülhető ügye­ik iránt is tétessék meg a szükséges intézkedés. Ennek fő­leg az a haszna leend, hogy a szomszéd egyház követei nem fogják, mint vendégek, az aszlaltartás költségeit sza­porítani. c) Korlátoltassék a presbyterek szokott megvendég­lése. Mert nem csupán az egyházlátogatószék napdija és élelmezése neveli az ily alkalommali költségeket, hanem főleg az eleitől fogva divatozott s még a legszegényebb egyházakban is mindmaiglan divatozó presbyterek meg­vendéglése. Ne engedtessék meg a presbytereknek akkori együttmulatása; mert ilyenkor, magas kedvök derülve, több-több követeléssel szoktak fellépni: hanem a hol csak­ugyan nem lehetne kikerülni, adassék minden presbyternek napdij cége alatt 30 kr, s avval bocsáttassalak el. Az egy­házlátogalószék hiában határozza el, hogy az ily túlságos megvendéglésekre nem veszi be a kiadásokat. Más apró­költségek ürügye alatt felteszik a számadásba — mint már gyakran tapasztaltuk, s aztán az ily esetnek kijárhatna végére ? Még csak egyet hozok fel: d) Hozassék gyakorlatba, miszerint az egyház költ­ségén adott visitaciói asztalnál, a t. vizsgáló biztos urakon kivül, csakis a fiu- és leány gyermekek tanítói s az egyházi gondnok, mint gazda, legyenek jelen. Ne csoportozzanak a hivatlan vendégek az egyház költségeinek nevelésére. Ezeket valék bátor az egyházlátogatószék tartása al­kalmaival tenni szokott költségek lehető kevesbitése tekin­tetéből javaslatba hozni. Reményiem, hogy ha a t. részleti zsinat ezen javaslatomat érvényesitendi: minden egyház, látogatása alkalmaival, mindannyiszor 10-12 forintot meg­kimélend. Már következik, hogy egyéb, egyházlátogatásunk folytában felmerült, a t. r. zinattal tudatandó tárgyakat is terjesszek elő. a) Az anyaszentegyházunk közszükségei fedezésére a fot. közzsinatou indítványozott s a mélt. egyházi főtanács által is megerősített lélekszám szerint évenkint fizetendő egy krajcáros élő pénztár életbelépteté­sét egyházaink nagyobb része közgyűléseiben jegyző­könyvileg elvállalta. Az oly kevés számú egyházaknak is, melyek még ez üdvös intézmény pártolásától, egy vagy más ürügy alatt, idegenkedtek, — részint presbyteriumai, részint egyházlátogatószékünk előtt megjelent képviselői oly biztosítással váltak meg testületünktől, miszerint re­ménylenünk lehet, hogy ezen intézmény életbeléptetése sepsi egyházszékünkben nem fog semmi nehézségre találni

Next

/
Oldalképek
Tartalom