Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-05-10 / 19. szám

atti segélyezésre fölhívásokat, köz célra adatni inditványoztatolt. Ily célból három nézet merült fel, melyek közül az első szegényebb iskoláinknak kiosztani, a második a m. sülyei egyháznak rnint ugy is több tekintetben vajúdónak visszaadatni, a harmadik az özvegy- árvák pénztárába tétetni véleményező. A második indítvány, nehogy majd idővel az egyházak az efféle pénz visszakövetelhetésére jogot formáljanak, félrevettetett, s midőn esperes atyánkfia által a gyűlés az első és utolsó indítvány közti választásra felszólittatott, a többség az utolsó mellé nyilatkozván, a 20 osztrák forint átadatott az özvegy-árvák pénztárnokának. 2. Küküllövári lelkész V. F.nek hallgalóivali eszélytelan bánása, kepenövelése, rendes és önfejüleg; nevelt, kepehátralékának kültörvényhatóság ereje általi felhajtatása, a fizetés képteleneknek zálogoltatása, törvényszék elébe hurcoltatása s többféle zaklatásai következtében a pap és hallgatók közt az egyházat végelenyészéssel fenyegető viszongás fejlődvén ki, mely felöl az illető egyházi hatóság magának felvilágosítást szerzendő, még mult febr. hó 11-én a hallgatók kikérdezése s a veszély lehető elenyésztetése végett egy három tagú bizottságot küldött ki, e bizottság munkálatát a r. zsinatra beadván itt felolvastatott s ámbár a vádak a papra nézt súlyosan terhelőknek bizonyosultak be, a r. szék az Ítélethozatalt világosabb meggyőződésre juthatásig bizonyos időre elhalasztotta, a dolog miben létének megvizsgálását s hitelesítését egy teljesebb vallató bizotiságnak rendelvén. De hogy jövendőre nézt a kepefelhajtás miatt papok és hallgatok közt támadni szokott kellemetlen súrlódásoknak eleje vétessék, határozatul hozatott: hogy ezután a papbér felhajtása a presbyterium kötelessége legyen, s hogy senki illetékén felül bért nekövetelhessen, minden három évben az egyházvizsgáló bizottság által a birtokok után járandó kepe rectificáltassék. 3 Olvastatott egy püspöki átirat, melynek első pon(ja szerint kötelességévé tétetik minden egyházközségnek a Bukarestben építendő ref. templom javára segedelemmel járulni. Tudomásul vétetvén, meghagyatott, hogy a lelkészek és gondnokok a népet segélyezésre birván, a begyülendö összeget jelen évi közzsinat előtt az illető espereshez juttassák. A 2-ik pontban népnevelés szempontjából kérdés intéztetik a r. zsinathoz az iránt: életbe léptettek-e népiskoláinkban mult évi k. zsinatunknak népnevelésre vonatkozó szabályai? s ha nem, mi akadályozta ezt? — továbbá mint a jövő k. zsinaton ismét szőnyegre emelendő tárgyról, újból is meghagyatik a r. zsinatnak népnevelés körüli nézeteit vélemény alakjában fölterjeszteni. E pontra nézt végeztetett: hogy a közelebbről tartandó iskolai examenek után az illető körlelkészek s világi tanácsosok a népiskolákra nézt meg állapított tanrendszer életbeléplethetése vagy nem Iéptethetése feleli nézeteiket, közöljék az iskolai bizottsággal, ez aztán adjon a jövő r. zsinatra e tárgyban kiindulási pontul veendő véleményt. Annyit előre is lehet tudni, miszerint mig képzettebb tanítóink nem lesznek s jobb megyéinkből a magukat képezni nem akarók el nem mozditlalnak, hasztalan bár mily célra vezető tanrendszer. — A harmadik pontban óhajtás fejeztetik ki az évenkint egyszer tartatni szokott közzsinattól, az időnek közügyek tárgyalására fordítása érdekéből a váló ügyek elkülönítése s azokra nézve egy külön spirituálé fórum felállítása; ennek miként létesithetése tekintetéből fölhivatik az egyh. megye a jövő k. zsinatra véleményt adni be. E pont egyházi szervezetünkben lényeges változtatást előidézni kivánó szelleménél fogva a r. zsinat hatáskörét felülmúlónak tűnvén fel, határoztatott: egy felülről leküldendö tervnek elvárása s azután annak tárgyalásra kitűzése. 4. Olvastattak több kérvények, melyek közül-e becses lapok igénybe vett hasábait kímélendő — csak az egrestói lelkész M. P.-jét említem meg. A t. lelkész panaszt emel hallgatóinak azon különös szeszélyei ellen, hogy ha bérét nem kéri, azok nagyon békés szelleműek, de mihelyest azt kéreti, azonnal elmozdítását veszik szándékba. A t. atyafinak válaszul adatott a 2-ik pont végéni határozat. 5. Nem annyira tárgyalás, mint inkább hibáztatás indokából elövétetett b. sz.-miklósi lelkész S. I.-nek e lapok idei 11. számában megjelent ily cimü cikke : „Magyarország és protestantismus a K. -Küküllö m ellett." E cikkben fel van említve azon gyászos helyzet, mely a K.-Küküllö alsó részén lakó magyarságot idegen elembe olvadás veszélye miatt végelenyészéssel fenyegeti s ha az iró ép oly híven akarta volna s lerajzolni ama gyászos helyzetet, mint a mily hü szokott lenni az igazsághoz: ugy sokkal többet és élesebben kellett volna irnia ; de ugylátszik, csak az volt célja, hogy néhány szelíd vonással az illetőket kötelmeik betöltésére figyelmeztesse. Az e cikkben érintett tényezők közül kiveendőnek vélem a mltgs fő egyházi tanácsot, mivel mind az mi az egyházterén az ujabbkoriigényeknek megfelelő, e testület intézkedéseinek kifolyásául tekinthető, mig alsóbb testületeinknek némely egyházi és világi tagjai az autonomia védbástyái megett hydrostatikai ágyaikban a kor ostromlása ellen is biztosságban vélik magokat, s ha támad egy-egy meggondolatlan vakmerő, ki álmadozásaik alatti mulasztásaik következményeit füleikbe sajLoltatja, azt kíméletlenül ledorongollatják ; pedig a sajtó az elvek s az elvekre alapított indítványok tisztázásának, terjesztésének célszerű közeg levén, igén hatalmas szereplő gyanánt tekintendő nemcsak a politika, hanem az egyház terén is, a honnan a lapokba írás miatti reeriminatiókat, különösen a protestantismus kebelében, méltán nevezhetni oly férgeknek, melyek a gyümölcsözésre hajlandó fának gyökein rágódván, azt kifejlődésében gátolják. Nem bírhatván mindenki az egyház ügyeinek igazgatásában illetékes befolyással, de érezheti a sajgó sebeket, melyek az anyaszentegyház életerejét lassankint felemésztik s ha olykor-olykor feljajdulva enyhilő szerekért esd, ily esetekben sokkal eszélyesebb dolog a kitelhető segélyröli gondoskodás, az elhallgattatásra törekvésnél. Yagy ha valaki állításait tévedéseken alapítja : nyitva állanak bárki előtt a lapok hasábjai; ott van hát helye a cikkek okadatolt megcáíőlásának, nem pedig egybegyűlt igazgatótestületek előtt. Különben is S. J. atyánkfiának ál-