Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-11 / 2. szám

fekvésének minden leírását. A kelet, dél, nyugot és és z a k neveket e pontokhoz akkor kösd, midőn ezeknek szükségét a gyermek érzi, s ne használja addig, mig ezekről határozott eszméket nem nyert. Szemléltesd a tájék nagy tárgyainak irányát, először valamely kitűnő pontról, azután másról. Jegyeztesd meg azokat, melyek egymással egy sorban vannak, az ö állásáról nézve; — azokat, melyek az ellenkező oldalon vannak, — azokat, melyek három, — azokat melyek négyszöget alkotnának s igy minden fontos helynek fekvését elméjébe szegezd, ugy hogy e pontokkal és vonalokkal képzeletéből épen ugy helyrajzot vázoljon, mint közvetlen szemlélet után. ,,De azonban szükség, hogy ez alatt kisebb helyek rajzát is tanulja összeállítani. Hadd rajzoljon palatáblájára, hogy durván mit se tesz, egy négyszögöt, ábrázolván a táblát, melyen ir, vagy a helyet, hol ül. Ha lehetséges nézesd vele felülről alá, mindenesetre jegyeztesd meg vele a helyet, melyen bármi tárgy fekszik, kiterjedésével, alakjával, ugy, mintha felülről nézné. Mindön annyiszor ismételte ezt hogy észreveszi a pontosság hiányát durva rajzaiban, lásd el mértékkel, hogy mérje fel a táblát, a széket s az illető tárgyak egymástóli távolát; és lásd el még egy kisebb mértékkel, palatáblája terjedelméhez, alkalmazva, mely épen annyi részre osztassék, mint ama nagy mérték. Azután utasítsd, hogy minden vonal vagy távolságnak a nagy mértékkel való mérése után hasonszámu részt tegyen által kis mértékével saját táblájára, mig minden tárgy arányos nagyságban, viszonyos fekvésben jókora pontossággal nincs ábrázolva. Ekkor ezt mondjuk a gyermeknek; ez a mappa; a mint már figyelme körüljár, hihetően ő maga azon tünőlődik, hogy e mód használásával az előtte fekvő vidék különböző tárgyait leábrázolja. Azonban csak fokozatosan megy. Hadd rajzolja le a háznak, melyben lakik, a hozzá ragasztott kertnek, stb. egész tervét. A mennyire lehpt minden működés méréssel essék, hogy a pontos figyelés szokása, mely oly fontos az életben, — miveltessék s ugyanekkor a távolságról correct fogalmat szerezzen. „A növendék most előkészül, hogy a körülte fekvő táj körvonalait kisebb nagyobb pontossággal levonalozza s gondosan figyelvén a tárgyak sorára a pontosság meglehetős fokára juthat puszta szemléléssel. Szoktattatik, hogy kisebb távolságokat lépéssel mérjen meg, nagyobbakat a gyalog vagy kocsin tett átmenés idejének szoros ligyelésével s minden körülményeket abroszának készítéséhez sorozatba vegyen. „Miután a gyermek ez egyszerű abroszok szerkesztésével ismeretes lett, meg kell tanítani ilyeket rajzolni a mérték minden nemeivel, mig csak az előtte fekvő földabrosz nagyságáról nem gondolkodik s közvetlen a mértékhez viszonyítva, meg nem tanulja egyszerre érteni, a földabrosz segítségével a nagy tárgyakat, miket az ábrázol, — a helyett hogy csupán a vonalokon s pontokon maradna, — épen ugy, mint mi megértjük a fogalmakat aszók segélyével. Könnyíti más földabroszra való átmenetelét, ha szokik a sarkcsillag figyelése vagy a déli árnyék után valamely kitűnő tárgy felett délvonalat húzni s az abroszt más, egyenkörü és függélyes vonalokkal rendes távolságokra osztja. Még tovább segíti haladásában, ha a közép vonalat kelettől nyugotra egyenlítőnek veszi s a távolságok ettől és az első délvonaltól mindkét irányban kimérettetnek.a Nem szükség mondanom, hogy e rajz csak a gyermek által ismert térségre szól. Az első délvonal csak az ő területének első délvonala, az egyenlítő csak ennek egyenlítője s mindez arra való, hogy a mit igy a gyermek kicsinyben szemlél az majd nagyban, mikor nem láthatja se legyen rá nézve üres szó. Bihari Imre. BELFÖLD. VÁLASZ N. T. DÉCSI BÁLINT EGYH. KERÜLETI SZÁMVEVŐ URNAIÍ. PÁPA, dec. 6. 1852. E becses lapok m. é. 37-dik számában „a pápai reform, gymnasium anyagi állapotja" című megjelent közlésemet, n. t. Décsi B. egyházkerületi számvevő űr becses figyelmére méltatván, azt ugyan e lapok 48-dik számában észrevételeivel kiséri, — de azon szerény vallomása mellett, hogy ismerete ezen dolgokban, mint újonc számvevőnek csak rész szerinti s én mint pénztárnok — azon adatokat — mellyek közlésem alapjául szolgáltak — közelebbről s jobban ismerhetem mint ö. Tehát, mivel észrevételeiben oly állitások fordulnak elő, melyek mint egyház kerületi számvevő tollából folyók, könnyen tévútra vezethetik az ismeretleneket: bocsásson meg ha téves állításait, s hibás tételeit helyre igazítom. 1) Számvevő úr azt mondja: hibásan tettem a Királyföldy 250 vfr. alapítványt a gymnasiumi tanszékek fentartására tett alapítványok közé, mert ez a pápai egyh. megye évi adományában közlésem III. pontja alatt már bennfoglaltatik. Ha figyelemmel méltóztatott volna megtekinteni, hogy a III. pont alatt a pápai egyh. megye évi adománya csak 400 o, frtban lett általam fölvéve, könnyen meggyőződhetett volna, hogy a Királyföldy alapítványnak évi 6 ft. 30 kr. kamatja, onnan már levonatott s ezen 250 ft. mint befizetett alapítvány már most önállóan gyümölcsözik. 2) Számvevő úr azt állítja, hogy én az egyház megyék évi adományait kizárólag a gymnasiumi tanszékek fentartására alapitottakul számítottam. Itt ismét hibásan nézte meg az én ide vonatkozó tételeimet, mert például a mezőföldi egyh. megye évi adományában fölvettem 840 ftot, holott évi adománya 979 o. ft, 14 kr. — A tatai egyh. megye évi adományában fölvettem 630 forintot, pedig évi adománya 672 o. ft. 58 kr. s. a. t. Sőt az egyh. megyék alapitványaiból csupán a gymnasiumot illetőknek is % részét leszámítottam, mivel a gymnasium most csak hat osztályú, ezen alapítványok keletke-