Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-04-12 / 15. szám

HOMILETIKAI KALÁSZOK. Húsvét után első vasárnapra (Quasimodogeniti.) rendelt evangy. János XX. 19 — 31. Bevezetés: Thema: Krisztus szava hivökhez és hitetlenekhez. I. Hivökhez: a) Megerősíti hitüket, az ő gyülekezeteikben való jelenléte altal. b) Békességét éhezteti általuk. c) Az ő szent lelkét nyújtja nekik, hogy ő róla tanúságot tennének. II. Hitetlenekhez. a) Eléjük áll, — s megzavarja hitetlenségüket. b) Ha szavaira hallgatnak, felhozza egykor reájuk amaz üdvös napot, melyen ők is felkiáltanak ; Én Uram stb. c) Üdvösségre vezető fegyelem alatt tartja őket. Alkalmazás: Halljátok meg mindnyájan Krisztus szavát; ő szól mindenekhez, — kifogás nem lehet; — („a ki hiszen — üdve z ül, a ki pedig nem hiszen, elkárhozik. Márk 16. 16.) (Heubner. Pr. Erkl. d. n. Test. II. köt, 452.) Quasimodogeniti vasárnapra rendelt epistola: 1 Ján. 5 4—10. Bevezetés: A mai vasárnap neve(Quasi modo geniti) megmondja mik legyünk ? Istennek gyermekei. Mi által? Újjászületés által! Thema: Mit jelent Isten gyermekévé lenni ? I. Istentől születni: a) Születés és természet által (ilyen értelemben) nem vagyunk Istennek gyermekei. b) Azokká leszünk a megváltás és újjászületés által. II. A világot meggyőzni. a) Mit jelent ez? (Nem a világból kimenni. Ján. 17, 5. A világban, de ne e világért éljen a keresztyén. Ján. 17, 11 — 16. Győzd le a világiasságot önmagadban!) b) Hogy lehet ez ? Bünbánás, megjavulás által. III. Hinni — hogy Jézus — a Krisztus ! a) Csak e hit győzi meg e világot (5 v.) bj E hit isteni bizonyságon alapul. (Neiling. Ochlinál III. füz. 240 1.) Quasimodo vasárnapra szabad textu^. Luk. XXIV. 36 — 40. Morzsalékok — a húsvét örömasztaláról. De olyanok melyek bennünket tökéletesen kielégítenek. — Ez : Thema: A béke, melyet az Ur a sírnak éjjeléből magával hozott. 1. A béke fejedelme lép hozzánk. (Kifejtés.) De a hová ö belép: 2. A béke üdvözlését adja. Nem üres köszöntés, — hiszen : 3. A béke jeleit is mutatja: (Kezei, lábai, szenvedései, — áldozat a mi bűneinkért, Istennel való kibékülés.) (Gerock. Ochlinál III. 240 1.) ISKOLAÜGY. EGY LEVÉL A DEBRECENI COLLEGIUMBÓL. DEBRECEN, tavaszelő 28. 1863. Mit csinálnak a mi ifjaink, mit csinál kivált a tanulóifjúság? E kérdés rokonnak lenni látszik ezzel: mit csinál a jövendő? Ha az Egyházi és Iskolai Lapban templomjavitás és ledőlt torony épitéséröli hirnek is helye van : nem küszöbölhető onnan ki a valódi világító tornyok, — hazánk egyes főtanodáiról s ezek fiai beléletéről szóló vázlat sem. — A tanulók között fenálló szellem, ennek iránya és nyilvánulása, általában a gondolkodás — és tettmód megérdemel egy kis figyelmet. Ez okokból, az általunk is nagyon becsült szerkesztőség engedelméből, álljon itt néhány szó, sőt több, néhány tény, a debreceni ref. felsőbb tanulók életéből. Az egyéniség túlsúlyra, nagykorra, nagy hatalomra vergődésekor — mely a felvilágosodott korokat szokta jellemezni — az öszhang, egyetemesb hatás és állandó eredmény szerzés végett a munkás egyéniségek központosítására van mulhatlan szükség : itt alapszik az e g y 1 e t i e sség, korunk e követelménye. — Hála égnek! hogy édes hazánkban is, a nagy világ — nemzetek példájára, mindig jobban-jobban terjed az egyletalakitás eszméje, mert az egylet nem egyéb, mint megsokszorozott egyén, felhatványozott erő, korunk óriása, centimánja. Jó jel, szebb jövő előfutárja, hogy a tanulók között is ragályossá lett az egyletiesség, az őket illető célok körüli tömbülés. — A debreceni tanulókat négy ily egyleti cél tartja folyvást munkásságban és haladásban. Első az énekkar, mely tulajdonkép jelen szervezetében nem egyéb, mint a tanulók dalárdája. Sajnosan nélkülözünk ugyan egy rendes zene- és éneklanárt: de ha az ujabb, főtanodánkban állítandó zenedére befolynak az alapítványok ; s ha tán, mi meglehet előbb-utóbb be fog következni, a városi zenede is szorosabb kapcsolatba jövend az egyházkerülettel; e téren nagy lendület fog bekövetkezni, — hogy egészen magára hagyatva van a tanulóság: s mégis elég rugékonyság, szorgalmat és erőt fejt, hogy az énekkar régi jó nevét megőrizze. — A dal és ének most is csak oly kedvence ifjainknak, mint volt elődeinknél; ha ünnepély, ha vigalom kell: e dalárda kész; — az ifjak ízlésére és érzékére jótékony befolyású ez intézmény. Jelenleg mintegy 60 tagja van. Második, a tán minden hazai tanuló egyesület között legősibb : a tűzoltó társaság, a testi erő, bátorság, nemes feláldozás és emberszeretet e derék gyakorló tere. Hallani kell a vészharangok zúgását, s e hang jelszavára lelkesen rohanó ifjak raját, látni oltásbeli müvészetöket : 30