Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-15 / 11. szám

peket megtartanak, mások házuk falaira g. szertartású szentek képeit aggatják. A ref. lelkész könyörgése, prédíkálása s hitünk minden szertartása, minthogy csak beszédből áll, a népnek fülébezúgó értetlen hangzagyvalék, melyből csak az áment érti; a Miatyánk tudása vallásos míveltség; s nem egyszer történik meg, hogy a házasultak kikérdezése tárgyában a lelkész idegen nyelv segélyéhez kénytelen folyamodnia, ha ellentmondó feleletet nem akar hallani. — Vájjon egy pár tized múlva nem jutunk az oláhhoni magyarok sorsára ? s megelégszünk, ha itt, ott megmaradt néhány család számára — missionáriust állíthatunk. Ha e vidéken kihalt a magyarság, kihalt a protestantismus is vele, mert az oláhot sem természete, sem mívetségi állapota nem teszi hajlóvá a protestantismus felé. Ez helyzete a kis-küküllö melletti magyarság és proíestantismusnak, s nem mondok nagyol, ha állítom, hogy ez helyzete — s tán még sötétebb árnyalatokban — s leend sorsa az erdélyi megyei magyarságnak mindenütt, hol ama más nemzetiségnél feltünöleg kisebb számarányban laknak hitünk sorsosi. Es itt, meg kellene szűnnöm e sötét kép további rajzával, miután azt lehető híven szem elé állitám, azonban, miután valamely kórállapot sikeres gyógyításának eszközlése csak ugy lehető, ha a kórállapot okait felismertük, — bár nem szeretek sebeket törni fel mult viszonyok hiányai felbolygatásával, sem ujakat ejteni, avval hogy az igazat szemébe lobbantsam azoknak, kiknek kötelme s hatalmában állott a betegség orvoslása : kímélettel — mennyiben egyszerre igazat mondani s kímélni lehet — elmondom az • okokat. Legfontosabb ok mindenesetre e vidékeni török meg tatár pusztítás, mely hogy irtóztató lehetett, mutatja a B. szt. Miklós felett emelkedő magaslat „gyász mező" neve. Az 1848-ik év tetézte az áldozatok számát. Azonban e véres viszontagságok mellett hazánk társadalmi viszonyai is nem keveset tettek, hogy hitsorsosink mind szám, mind prot. szellemben leapadtak. A forradalom előtt állampolgári jog mérlegében csak a jogosult osztály bírt súlylyai; a magyar földesúr szemei előtt „magyar és oláh paraszt," egy jelentésű volt; nem levén az idő hullámai közül a nemzetiségi kérdés kiemelkedve, önlétét nem látta veszélyeztetve, s mint ilyen, jobbágyait nemzetisége megőrzésére, együtttartásra ösztönözni, a segédeszközöket kezei közé juttatni, — a kor viszonyai szerint — fogalommal sem bírhatott s csak munkáskezek jöttek számításba, — sőt az oláhparasztot, mint engedelmesbet, örömestebb látta a földesúr gazdaságában, s nem egyszer történt, hogy a kemény fejű, több önérzettel biró magyar jobbágy oláhval cseréltetett ki. A kevés magyarságot magában ölelő egyházainkat földesúri pátronusság tartotta fen; a forradalmi küzdelem végetvetvén a kiváltságokkal járó fényes jövedelemnek, a patrónus urak elvonták egyházi adományaikat; a felszabadult egyháztagoknak jutott a teher ekkor egyházi életöket s evvel nemzetiségöket fentartani; úgyde ezek sem a hazafiság sem vallási míveltségnek nem állottak azon fokozatán? hogy ama két magas eszmének áldozatot hozzanak, de anyagi tekintetek miatt is nehezen létesülhetett volna ez áldozat, miből az következett, hogy ha az ilyen egyházak ürességbe jöttek, ürességben is maradtak, néha mindkét hivatali fokban, több évekig vagy végképen; s a nyáj, nem levén papja, kivel anyanyelvén szóljon, hitének prédikáltatását hallja, hiányozván az iskolai élet az egyház kebelében, hol a növendékek tanitassanak, elszéledt, előbb elfeledte hitét, azután anyanyelvét, végre kezdett felolvadni a nagyobb elemben, melyet ugy is a 48-diki véres esemény ugy tüntetett lelke előtt föl, mint egy sötét hullámot, mely egy csapással öt eltemetni képes. Nyomatékos ok az is : a földesúri önkény sok helyt jobbágyai gyermekei neveltetését, felsőbb iskolákbani taníttatását eltiltotta, a népet az istenitisztelet gyakorlásától munkáltatás által elvonatta ; hogy ez eljárás mily mértékben folyhatott be a nép elkorcsosulására, keserű izét mindennap érzik többen. E sokak által máig is felhozott sajnos körülménynek már hajlandó lenne az ember hitelt sem adni, vagy legalább kivételes eseteknek állítni; de, ha itt a n. enyedi tanoda töszomszédjában akár elszórtan, akár tömegesen lakó magyar reformátusok szánandólag csekély miveltségi állapotát, a székelység életrevalóságával vallásos tudatbani előhaladottságával összemérjük, s főleg, hogy emezek eleven fiaival telnek meg a fötanodák, mig a megyei felszabadultak fiai közül tíz helységből alig találunk egyet — ama sajnos körülmény valódisága kevés kétséget hagy fenn. Ezekhez járul még azon tulnyomó ok hordereje, mikép az Anyaszentegyház részéről sikerre vezető nyomatékos lépés nem tétetett a megyei református felekezet épségben! fentartására, holott az autonomia kincsében erre hatalommal birt. Az anyaszentegyházat bizonyos tartózkodás, hogy ne mondjam, félénkség jellemzi minden ilyszerü életbevágó kérdések eldöntése tárgyában; intézkedései, mik az ügy ez érdemében hatoltak, inkább csak tatarozások » kilyuggatott fedélen, vagy a jövendő földében elvetett magvak, mik gyümölcsöt későre hoznak, ha csakugyan valami baleset által a magvak csirájukban el nem pusztulnak. A főegyházi tanács, zsinati és esperességi gyűlések, mely hivatali községek által az erd. ref. anyaszentegyház igazgattatik — az őrködések alá bízott, vagy vett nyáj, létele biztosítása iránti égetőleg sürgős kérdést egyenesen —legalább mióta én az egyházi ügyekkel ismeretes lenni kezdettem — komoly vita tárgyává tenni érdemesnek nem tartottták, vagy mert az anyaszentegyházunkra nehezült veszélyt nem látták, vagy, mert nem tartották azt oly fenyegetőnek, igaz ugyan, hogy a népnevelésre — mely egyedül mentő horgonyunk — krajcáros élőtöké, tagosítás, magtárak, mind igénybe vétettek; csak hogy quid hoc, ad tantam sitim? egy csöpp a Saharában ; s mikor lehet belölök valami ? főleg ha hozzá vesszük,hogy meg sincs az eszköz, s már kész az uj rés. Fennemlitett testületi gyűlések magasztos, korszerű határozatokat hoznak vallás, nevelés és szellemi előhaladás tárgyában, de a magasztos eszméknek életet adni nem tudnak; legtöbb de-