Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-08 / 10. szám

a békési evang. eperesség s egyszersmind fötanodánk felügyelője, (a inult országgyűlésen Szarvasnak közked­vességü képviselője,) arra tesz előkészítő lépéseket, hogy a főiskola mostani emeletes nagy háza mellé egy d i s z­épület emeltessék, mely egy tág tinnepélyi, egy zenedei s egy könyvtári termet foglaland magában. Általa fölhi­vatva, Weber építész úr már egy gyönyörű tervet készí­tett, de mely túlköltségesnek találtatik. Azonban szeren­csére a nemes bárónál izlés, erély és befolyás oly szépen együtt vannak, hogy ily kezdeményzőtül e téren is csak sikert, még pedig oly sikert várhatunk, melyről, a rendel­kezésre álló anyagi erők arányához képest, mind célsze­rűség, mind szépészeti idom tekintetében elmondható leend az ,,omne túlit punctum." És itt ezúttal én is azt mondom : punctum. L. G. VESZPRÉMMEGYE, febr. 21. F. hó 17. s 18-ik nap­jain tartotta a veszprémi helv. hitv. egyházmegye ez évi képviseleti elhelyező s törvénykezési nagy gyűlését, melyet 16-án délután előleges conferentia előzött meg. Sainos, hogy az ily conferentiák — melyeken a gyűlés tárgyai eleve megvitattatnak — nem nyilvánosak, melynek okát én korántsem a tanácsszékben, hanem egyedül ott ke­resem, hogy az ily előleges megvitatásbani részvétel fon­tosságát a képviselők vagy nem tudják, vagy nem akarják felfogni és belátni. Csakis a torvényszéki conferentia az, melynek zártsága némileg menthető, nehogy a hír előre kimenjen a tömeg közé,... de maga a törvénykezés legyen nyilt itt is, mert az igazság nem fél a napfénytől soha,... s dicséretére válik a veszprémi egyházmegye törvényszé­kének, hogy tárgyalásai s ítélethozatala nem zárt aj­tóknál, hanem a lehető legnagyobb nyilvánossággal tör­ténnek. A gyűlés 17-én nyilt meg; a sz. lélek ünnepélyes segédül hívása után tek. Pap Ferencz segédgondnok s nt. Oláh János esperes urak iker elnöklete alatt. Legelőször is a számadások nyilvántartása jött szőnyegre, s határzattá lön, hogy minden egyes pénztárróli számadás a gyűlésnek első napján teljesen elkészítve, a számvevőktől megvizs­gálva, terjesztessék elő,... mi, hogy megtörténhessék, utasíttattak a számvevők a gyűlést megelőző vizsgálatra, s a pénztárnok számadásának a számvevők állal eleve tud­tára adandó napra elkészítésére. Tanácskozás tárgya lett a superintendensi dijjazás. Elvileg ellentmondott egyházmegyénk képviseleti ülése minden superintendensi dijjazásnak, mint szinte annak is, hogy az egyes egyházakra nélkülök előleges rnegkér­deztetésök nélkül — bármiféle adó vettessék ki,.... de te­kintve a jelenlegi superintendensnek — főt. Nagy Mihály urnák — azon sok költekezését, melyet a protestantismus érdekében, a legválságosabb korszakok egyikében, min­den áldozatra kész lélekkel hozott, mig áldozatkészségeért elismerését jegyzőkönyvileg fejezi ki, beleegyezett abba, hogy részére (nem ugyan érdemei jutalmazásaul, mert a valódi érdem jutalma önmagában van: hanem költségeinek némi visszapótlásául) költségeit visszapótló évi dij adassék. Superintendensi díjazás helyett azt ajánlja egyházmegyénk, hogy mindazon kiadások és költségek, melyek a superin­tendensi hivatallal együtt járnak, az egyházkerületi pénz­tárból fizettessenek ki, ha máskép nem lehetne, az egyes egyházak általi közvetítettségben. Tapasztaltatván, hogy több egyház két világi képvi­selőt is küldött, utasításul adatott, hogy jövőre a lelkész mellé — ki egyik képviselő — csak egy világi képviselő választassék. Kulcsár József, hajmáskéri lelkész az özvegyi pénz­tárba 21 o. é. ftot ajándékozott, s az egyházmegyei könyv­tárt Thury K. zánkai lelkész a Prot. Egyházi és Iskolai Lapnak öt évi teljes s bekötött folyamával, Tatay Sámuel papkeszii lelkész Kis János hittanának egy példányával gyarapították. A tanítói elhelyezés (lelkészi változás nem volt) az iskolai körvizsgáló lelkész uraknak az iskolák állását s a tanítók szorgalmát, ügyességét kitüntető hivatalos jelenté­seinek felolvasása után vette kezdetét. Mielőtt az ürese­désbe jött egyház betöltetett volna, felolvasták az egyház küldöttei előtt mind az átala kért, mind a nt. esperes úr által mellé kanditált tanítók iskolájának állását, hogy a választás ne vaktában, hanem a beadott jelentésekből me­ríthető tájékozás után történhessék. Ez eljárás helyessége tagadhatatlan, s hatalmas ösztönül szolgál a tanítóknak arra, hogy ügyességgel, képzettséggel szorgalmat párosítva, iskolájokat a tökély magasabb fokára emelni törekedjenek^ minthogy előléptetésök jövőre iskolájok állásától függ. Több körvizsgáló indítványozza a hangoztató módszer szerinti olvasás tanításnak életbe léptetését, mely indítvány köza­karattal elfogadtatott. A törvénykezési ügyek nagy részére fátyolt borít­ván, csak a palotai egyház s 1861-ik évi aug. havában el­hunyt lelkészének Özvegye között folyó pert emelem ki. Panaszosan jelentette az egyház, hogy az özvegynek le­ánya által oly ügyben, melyben az egyh. megye törvény­széke az egyház részére hozott kedvező Ítéletet, a palota­városi világi törvényszék előtt az egyh.megyei egyedül il­letékes törvényszéknek kikerülésével nemcsak beperelte­tett, hanem ugyancsak e törvényszék által — az illetékes­sége ellen emelt óvás mit sem használván — el is marasz­taltatott. A veszprémi egyh.megye törvényszéke a jelentés folytán azt határozta, hogy miután az egyház és hivatal­nokai — illetőleg ez utóbbiak családja között fennforgó peres ügyekben egyedül az egyházi törvényszékek az il­letékes bíróságok, tisztelettel kéressék föl a palotavárosi törvényszék a periratoknak az egyház megyei törvényszék­hez — mint illetékes bírósághoz leendő áttételére *zon eset­ben, ha meg az ítélet ki nem hirdettetett, ha pedig már ki volna hirdetve az Ítélet, s a fölebbezésre kitűzött időhatár még nern folyt le, azon esetre utasította az egyházat, hogy fölebbezze az Ítéletet, mely fölebbezésben kérje aí. ítélet­nek — mint nem illetékes biróság által hozottnak — meg­semmitését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom