Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-01 / 9. szám

ha igy iriam volna: „ha a vallást mini valami mesterségbeli ügyességet" . . . kérdezte volna-e B. ? „hát a vallás mesterségbeli ügyesség?" Hiszen világos az, hogy ott csak egy egyszerű hasonlításul használtatik azon tétel, annyival vilagosabb pedig, hogy öt sorral alább B. is megtalálta s helyesli Sz. ebbeli nézetét. Ilyen pedig több is van a bírálatban. ,,Azon hézagokat pedig melyek addig és azután varrnak," nem „s e j t e n i" hanem „el o 1 vásni4

' lehet több helyeken, mint a 41, s 55. lapokon, de leginkább az 52. §-ban, hol a katekhetikai tanrendszer teljesen kiegészítve, — azaz: annak közép darabja a szimbolikus káté, az előzményekkel és következőkkel kipótolva s fokozatosan beosztva adatik elő. Az ilyeket lehet 8 — 10-szer ismételni magyarázat közben: de rendszeres miiben nem, anélkül, hogy a németes bövség vádját igazabban meg ne érdemeljük. Ezért, de e nélkül is, e kitétel több megrovottakkal együtt szabályosnak szabályos, sőt indokolható, ha talán B. szerint elég szabatosnak nem látszik is; s ugyhiszern B. is ezt akarta a tévesztett kitétel alatt értetni. Általában legyen még szabad annyit mondanom, hogy a hibák, melyeket azokul szívesen fogadok, enyimek, nem nézete m é i; s felmutatásukból én-, s nem tanom épül : Sz. pedig e mü kibocsátásánál kevesebbet gondolt szerény egyéniségével, mint a tudománynyal, melynek az ismertetett munka csak mintegy ébresztő röpirata. Most is örömestebb tenne azon javítást, perse döntő meggyözetés után, mint saját irmodorán! ezt ugy is elnézi, vagy egyszerűn kijavítja a szellemet kereső olvasó! — Jó ez is, s ismét köszönet érte. Apelles müve is jobb lett, miután a varga által felfedezett hibát kijavitá : de én lényegbe vágó bírálatot vártam és kérek jövőre is, mert nem tartom müvemet apellesinek, sőt tudom, hogy belső, szellemi javításra is van szüksége; azért az Ö anticriticájának én csak utóiját mondhatom, s mondom a leghumánusabb önmegadással az avatott ügybarátokhoz: „ultra crepidam" s nem mint ellen bírálatot, hanem mint bizalmas felhívást! Hogy azonban amaz „ismertetéssel" szemben egy más vélemény is felmutatva legyen : szabadjon egy tekintélyes s tudós férfiú s illetékes itész ide vonatkozó Ítéletét betűről betűre ide csatolnom. „A derék és igen becses müvet figyelemmel a égig olvastam; sok szépet, jót és egyházainkra-, iskoláinkra-, lelkész társainkra-, és iskola tnnitóinkra nagyon szükségeseket, érdekeseket találtam ezen a maga nemében tudós uj munkában, és méltónak tartom arra, hogy a nevezettek által megismertessék. Mire nézve ajánlani az illetőknek nem késendem!" E bírálatból ugyan inkább atyai gyöngédség, vallásos sikert óhajtó buzgalom, mondhatnám ösztönzési szándok sugárzik ki, mint szigor: de nemes célját úgy sem téveszti ; sőt épen ez ösztönöz arra, hogy minden tárgyértő ügybarátot ismét őszinte bizalommal felkérjek: „#egitsenek tisztázni, megalapítani e tudomány tanait, hogy az nálunk, ez eddig parlagon hevert mezon, dúsabban tenyészszék, mint az annyi elméletet cserélt német szomszédinknál." K- D. Keresztyén hittan. Luther kis kátéja nyomán elemi iskolák és algymnásiumok számára irta Bauhofer György budai ev. lelkész. Pest, 1862. k. 8r. VI. és 92 I. Ehez csatolva : Dr. Luther Márton kis kátéja. Elemi iskolák számára. Midőn e két dolgozatra felhívom az illetők figyelmét, szerző álláspontja- és kitűzött feladatának megjelöléseül legjobbnak vélem az Előszó következő szavait idézni: ,,E hittan kidolgozásában, melyben S p e n e r kátéja szolgált itt ott vezérfonalul, célom az volt, hogy az elemi iskolák nagyobb növendékeinek és az algymnásiumi ifjúságnak oly vallásos kézi könyvvel szolgáljak, mely valamint a tárgy értelmes kifejtése, ugy szoros bibliai iránya által a vallásos élet növelésére, az élő hit érlelésére s Isten országának a gyermeki szívben meggyökereztetésére alkalmatos legyen. Tapasztaltam ugyanis, hogy az eddigi káték oly irmodorban szerkesztvék, melyeknek felfogása- és gyors megértésére a gyermekek és algymnásiumi ifjak elméje még éretlen ; tapasztaltam továbbá, hogy hiányzik bennök azon bibliai kenet, mely a gyermeki szívet minden kételyen felül emelve, a hit ösvényén az örök üdv ktítforrásához, Jézushoz vezeti. Ez oknál fogva hasznos szolgálatot véltem tenni az egyháznak oly hittan közrebocsátása által, mely világos előadás által kívánja a tanulók kebelébe az evangyéliom tiszta szellemét csepegtetni." E szavak után igénytelen ajánlásom helyeit elégnek vélem megemlíteni, hogy e munkát a tiszai ág. vall e4

gyházkerület m. é. juliusban Jolsván tartott közgyűlése jegyzökönyvének XLIV. pontja alatt a 16. lapon ajánlásra méltónak találta. Megjegyzem még azt is, hogy a két munkának ára, egybekötve, 38 kr., Luther kis kátéjáé külön, mert igy is megrendelhető, kötve 8 kr o. é.; árak, melyekért a kiadó Lauffer és Stolp elismerést érdemelnek. G—y. E rövid ismertetéshez részemről csak azt teszem még hozzá, hogy a munka minden rövidsége mellett is nem mulasztja el a fontosabb hitcikkeket az életből vett szembeszökő történeti példák által behatóbbakká tenni, mint midőn az isteni gondviselés utainak kiemelésére a 20-ik és 21-ik lapon három igen találó szép elbeszélést közöl, melyek e tan gyakorlati értékét inkább kiemelik, mint akármiféle okoskodás. Másik előnye a kis munkának abban áll, hogy itt-ott helyes didaktikai figyelmeztetéseket szór közbe, mi által a munka gyakorlati hasznavehetősége tetemesen emelkedik. De leginkább tartom kiemelendőnek a kis munkában azt, hogy a hitcikkeket valóságos Melanchtoni szellemben ugy fogalmazta, hogy a két testvérfelekezet közti egyetértés és szeretet, rneJyre ma nagyobb szükségünk van mint valaha, nem csak, hogy nem csökkentetik, hanem inkább erősíttetik. Legyen elég erre nézve a munka 82 lapjára hivatkoznom.