Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-01 / 9. szám

kedve volt (Luk. III. 22.), s a ki üdvösséget hozott e világnak. Nem vétek-e, ez egyszülött fiút, az örökké való Atya ellenségének gúnyolni ? Vétek és bün Isten ellenében, — mert őt a dicsőségtől, — vétek az emberek ellenében, inert őket a hittől akarja megfosztani ez ellenségeskedés. 2. E vétek napjainkban is előfordul. Akárhányan vannak, — a kik látván nem akarnak Iátnf. Másfélezer esztendő tanúskodik Krisztus mellett, s ők nem szűnnek meg, leselkedni ellene. Nem vétek-e megbotránkoztatni a hivőket? Jaj annak, ki Isten egyszülöttét lábbal tapossa, s az uj testamentom vérét tisztátalannak mondja. III. Rész: 1. Hová vezethet ez ellenségeskedés ? Isráel története. Isráel példája. 2. B o 1 d o g o k a kik hallgatják. (28. v.) Krisztus befogadása áldást hoz a házba, a szívbe. Megvetése átkot. Befejezés: Óvakodjunk a Krisztussal való ellenségeskedéstől. Győzzük le az erre való hajlandóságot mind magunkban, mind másokban. (Dr. Ranke F. H. Ansbachi Consist. tanácsos.) (Ochly, Manch. Gab. 1. fűz. 3. fűz. 187. 1.) Oculi vasárnapra rendelt Epistola, Éphez. V. 1 — 9. Bevezetés* A keresztyénség nem külsőség, — hanem belső áthatottság. Nyilatkoznia kell. Vannak gyümölcsei. Legszebb a szeretet. .,Ha angyaloknak stb. (1. Kor. 13.) (Thema) Felebaráti szeretetedben Jézus Krisztus legyen példány kép ed: Dispositio. „Járjátok szeretetben miképen a Krisztus is szeretett minket." (2-dik vers.) % Az ö szeretete : I. Alapjában — tiszta. II. Lényegében — igaz. III. Kiterjedésében — általános. 1III. Tartóságában — erős. (Minden egyes rész után alkalmazás.) B é f e j e z é s: Recapitulatio. (Illgen. Haupt Repertórium) (II. köt. 5 lap.) Oculi vasárnapra ; Szabad-Textus. Máté XXVI. 47 — 56. Bevezetés: Az üdvözitő lelki gyötrelmeihez, — hozzá járulnak a testi szenvedések is. Ez is hozzátartozott, bűneinkből való váltságunkhoz. Hogy téged megszabadítson a bűnnek láncaiból, Krisztus megkötözteté magát: Thema ; Az üdvözítő elfogatása. Ez esetnél négy különféle alakban tűnnek lelkünk elé az ott jelenvoltak. I. Poroszlói. II. Árulói. III. Barátai. IV. O maga. I. Rész: a) Római katonaság. Vakon, érzés nélkül teszik, — a mit nekik mondanak: Közönyös keresztyének képe. b) A főpap szolgái. Krisztus ellen, mások ingerlése által felzudult keresztyének. Égy tekintet napjainkra. Vannak e ? c) A népnek véneitől bocsátott egyének. Talán épen maguk körül a vének körül. Krisztusnak szántszándékos ellenségei. Alkalmazás. II. Rész. Az áruló. Jelleme az alattomosság. Csókja — a szeretetet mutatná, — s épen ebben van árulása. Vannak e ma is ? A kik színből keresztyének — mindnyájan elárulói Krisztusnak. III. Rész. Barátai. Krisztust az ellenség ellen védeni, — erény. De ez sokszor csak pillanatnyi; hiányzik a kitartás (56 v. elfutának.) ,,Eletemben és halálomban nyereségem a Krisztus." Az igazi vallásos, — a ki kész m i ndig megállani Krisztus mellett. IV. Az úr maga : a) Poroszlóival szemben: Lerántja megátalkodottságuk álarcát, — megszégyeníti. b) Árulójával szemben: Fennség, — nyájasság: c) Barátaival szemben. A kötelesség teljességesére figyelmezteti még most is. d) Megnyugszik az Istenség akaratán. Befejezés: A legnagyobb küzdő, — a legnagyobb küzdelem, — de egyszersmind a legnagyobb diadal! (Schnabel F. nieder-moosi lelkész, Ochly Manch. Gab. I. füzet 189. I.) L a e t a r e vasárnapra rendelt e v a n g y é 1 i o in János VI. 1-14. Bevezetés: Anyagi szükség — szellemi szükség; anyagi táplálék ; — szellemi táplálék; mindennapi kenyér testileg: épen ugy, — az Istenigéje legyen kívánt mindennapi kenyerünk lelkileg. (Thema) Az 5000-nek kielégítése mint az Isten igéjéből való közös táplálkozás jelképe. I. Rész: Hol vegyünk kenyereket, hogy ezek egyenek? (5. vers) Isten igéje az igazi táplálék. II. Rész .-Micsoda az ennyi sok népnek? (9 vers.) Oly különféle nép van együtt a templomban; szegény, — gazdag: gyenge — erős; stb. hogyan reményelhetjük, hogy ezek egy és ugyanazon evangyéliommal és prédikációval megelégitessenek ? III. Rész: Üllessétek le az embereket. (10. vers.) Csak eljöjjön a gyülekezet, — csak megjelenjen s elcsendüljön az úr elölt, — a többiről maga az úr gondoskodik ! IV. Rész: Minekutána eleget ettek volna. (12. vers.) Mindeneknek elég volt. V. Rész: Szedjétek fel a maradék dara-