Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-03-01 / 9. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI IS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIBDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. ESSAI sur l'esprit et 1' influence de la reformation de Luther; par Charles Villers. A Paris 1808. I. Ama Franciaországban, hol két századdal ezelőtt XIV. Lajos fényes uralkodása idejében a protestánsok oly kérlelhetetlen szigorral üldöztettek, s ezrenként űzettek ki, lettek hontalan bujdosókká; és épen ama Parisban, mely a még emlékezetében is minden szelídebb emberi érzelmeket megrázó, irtózatos „vérnász'4

szinteréül szolgált; e század kezdetén (1802) a tudományok francia academiája: — akkori nevén l'Institut national de Francé: — e következő kérdés megfejtésére hivta föl a francia nép bölcselőinek figyelmét. „Luther reformatioja mi befolyást gyakorolt Európa különböző államainak politicai helyzetére és a fölvilágosodás előhaladásár a.4

' ?*) Es e kérdésre egy római katholicus vallású iró, Villers Károly Dominik felelt a fönt cimzett s az academia által pályakoszoruzott művével. A német prot. irodalom tekintélyes férfiainak elismerése szerint előtte a reformátio következményeit a tudományban senkisem fejtette ki élesebb belátással és szellemdúsabban, mint Villers előttünk fekvő művében. Őszinte sajnálatomat kell nyilvánitnom a fölött, hogy V. dolgozatát nem •) Quelle a éte' l'influence de la Reformation de Luther sur la situation politique des differens Etats de l'Europe, et sur le progrés des lumiéres ? ismerém, mielőtt, a „protestantismus és r. katholicismus viszonyáról" összeállított tanulmányaim • e lapok mult évi utolsó számaiban megjelentek. Nem mintha lényegesen máskép írtam volna, mit ott elmondék, hanem mert Villersből e tárgyban igen sok nézeteimet megerősítő s több kételyt földerítő világosságot nyertem. Es most, midőn Ígéretem szerint épen a protestantismus hatását kellene kimutatnom, ezt V. kitűnő műve tartalmának közlésével annyival szívesebb örömmel kezdem meg, mert, e műnek már keletkezése is kiáltó bizonysága a protestáns szellem hódító hatalmának. Maga V. e nyilatkozattal kezdi meg fejtegetéseit, hogy „ha a tizenhatodik század eseményei előtt, midőn a r. pápák uralma köré semmi korlátok (barriere) sem emeltettek, a tudósok valamely egyesülete ily egyházi szakadásnak és a római egyháztól eltérő nézeteknek eredményeit akarta volna kifürkészni, kétségkívül igy állította volna a kérdést: melyek azon károk és botrányok, miket ez vagy amaz istentelen és romlott tanok az egyházban előidéztek? Es ma már (1803), midőn századok óta több tiszteletre méltó nemzetek Rómától különválva és egymással beDSŐ egyetértésben élnek, magában a katholicismusnak visszaadott Franciaországban is a philosophok testülete azt kérdezi: mi hatása volt Luther reformatiójának Európa társadalmi és állami életére és a fölvilágosodás növekedésére? A kérdés kifejezésmódjának ez átalakulása föltételezi a vélemények és uralkodó nézetek nagyszerű átváltozását, s e szempontból mondhatnánk, hogy a! kitűzött kérdés önmagára fele- / ~ i . • " <%4 PSíi let is. ví, l<\ fp* m