Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-02-15 / 7. szám
egyházat mélyen megbántó kifejezésében egyházmegyénk is testületi s ér e 1 m e t látván, az ügyet, minden okmányával együtt, a főt. superintendentialis gyűlés elé terjesztendő — Az illető, panaszt emelt, lelkész urat pedig utasítja, hogy mint eddig is teljes hűséget tanúsított az egyház fentálló szabályai, s a geresdi kölcsönös értékű szerződéshez, lelkipásztori gondjaiban ernyedetlen buzgalommal működjék. Nem kevesebb fájdalommal vette az egyházmegyei gyűlés azon hasontartalmu értesítést is, hogy a gyimóthi helv. hitv. és ágostai vallású hívek közt a legélesebb meghasonlás és zsurlodások fejlődtek már ki, s a szenvedélyek boszuállásának a tanitó személye van központul kitűzve, mint a ki az ollan és olyan, keresztyén és keresztény szavak kiejtésében nem követi a felekezeti kívánalmakat, hanem a m. t. társaság által kiadott „Magyar nyelvtanra'1 hivatkozva, tekintetbe sem veszi a felekezeti igényeket!! — Fájdalommal vette továbbá, hogy e tanitó ellen, kit a visitáló testület hivatalos jelentése „dicséretre" méltat, az említett kicsinye skedés hivatalára képtelennek itél, s hanyagnak hirdet, s a meghasonlást, jó iskoláztatást ugy reményli elérhetni, ha a tanítót ágostai vallásuval cserélheti fel. — lie eleg ennyi a tényekből : ugy is tudom : superior stabat lupus :.... 11. Oswald János és Botos Péter folyamodványukban kifejezett esedezetükhöz képest a rendes tanítók sorába iktattattak. 12. A m. sz. királyi gyülekezetnek tanítójával, mint egyszersmind jegyzőjével kifejlett meghasonlási zsurlódásai a kölcsönös megbocsátás és megbánás utján, békésen lőnek kiegyenlítve. 13. Olvastatott Parragh Péter folyamodványa, melyben kéri az egyházmegyét, hogy gyülekezete mai napig sem fizetvén a sup. rendelet dacára, az eddigi váltó illető— íógét folyó pénzben, engedje meg az egyházmegyei gyűlés, hogy e tekintetben világi hatósághoz fordulhasson. — Az egyházmegyei gyűlés előtt azonban részint az illető lelkész úr dijlevelének későbbi kelte állván, mint a melyeket a super. rendelet pengő pénzrei átváltoztatásra utasít.— részint eleven emlékében állván hason esetben, a világi hatósághoz segélyért fordult marosi lelkész szomorú helyzete, folyamodónak kérelme nem teljesíttetett. 14. Egyházmegyei pénz- és levéltárnak t. Eremits Lajos úr jelöterjesztést tesz a könyvtár állapotáról. Tökéje 129 trt; könyveinek száma, a legközelebb t. S zalai Miklós úr által ajándékozott könyvekkel együtt közel 500 kötet. Felette nevezetes és ritka müvek példányai őriztettek benne. 15. Felolvastatott a pesti főiskola igazgatóságtól n. t. esperes úrhoz küldött levél, melyben tudakozódás tétetik: •ajjon a még 1848 /4 -ben a pesti isk. bizottmány által segélykérés végett kibocsátott ívekre mennyi segély gyűlt a pápai egyházmegyében. — Erre nézve a pénztárnok egy kimutatást terjesztett elő, melyből, kitűnt, hogy összesen 120 forint azaz százhúsz osztr. értékű frtnyi összeg gyűlt e célra, melynek is 6% kamatát 1863. év jánuár l-jétől kezdve évenkint átszolgáltatandja egyházmegyénk. 16. Bemutatja n. t. esperes úr a lefolyt 1862-ik évben segélyül gyűlt alamizsnák sorozatos jegyzékét, melyből kiderült, hogy összesen 149 frt 65 kr szedetett össze. 17. N. t. Bódog János tanácsbiró úr indítványozta: hogy a gyűlések ezután is, mint régebben szokásban voltak, különböző egyházakban tartassanak, de ne mint volt, az egyházak, de az illetők saját költségére. Az indítvány — a nép hitélete emelése, majd továbbá a távol lakó lelkész és képviselőknek is ez által a gyüléseni megjelenhetésre alkalom adatván — általánosan helyeseltetett, s elvileg el is fogadtatott, de gyakorlatbavétele csak akkorra határoztatott, ha e tárgyban kimerítő tájékozások nyújtatnak be az e. gyűlés elé. 18. Számadások vizsgáltattak meg-A MAGYARHONI ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGYELM1AK EGYETEMES FELÜGYELŐJÉNEK INDÍTVÁNYA S MEGOLDÁSÁNAK KEZDETE. A fencimzett B. Prónay Gábor ur mult évi felügyelői hivatalos jelentésében, a gyűlés szine előtt egyházi felvidéki látogatásáról jelentést adván, megérinté, hogy Eperjesen Gaspary János tanár ur egy szakavatottan kidolgozott chorálkönyvet mutatott elő,jazon kéréssel, hogy azt magas állásánál fogva mint különben is műértő, pártfogására méltatni, az egyetemes gyűlésnek áttekintés s legjobb esetben elfogadás s kinyomatás végett ajánlani méltóztassék; minek kapcsolatában indítványozza az éneklés és orgonálás rendszeresítése, s az isteni tisztelet hatása emelésének tekintetéből, hogy egyéb sürgős teendői között ezt tanácskozása tárgyává tenni s iránta határozatot hozni méltóztassék. A részletességeiben mindenre kiterjedő jelentés, s a korszerű indítvány köztetszéssel fogadtatván, határoztatott: ,,hogy indítványozó báró úr ily choralkönyvet általa kiszemelendő férfiak közbejöttével készítessen el s ezzel is tetézze eddigi érdemeití' A mtgos felügyelő ur élete feladásául s céljául tűzvén ki a közbizalomnak megfelelni, egyházát szent törekvéseiben gyámolítani s gyökeres reformok keresztülvitele által megdicsőíteni, f. hó 7-kére egybehivá saját pesti úri házához a következő tagokból álló bizottmányt; Sopronyból T. Altdorfer Keresztély, Eperjesről T. Gaspary János tanár urakat mint nagy szorgalommal kidolgozott choralköiyvek birtokosait; Ítészek minőségében pedig, Dr. Vöhler Gotthard conservatoriumi tanár, Thern Károly pesti zenedei tanár s Volkmann Róbert európai hirü zeneszerző urakat, mint evangyelmiakat,kik a kitűzött napon és helyen megjelenvén Ö mtga elnökjete alatt a két rendbeli előmunkálatok megbirálásához hozzá fogtak; melynek eredményéről legközelebb többet. Elefánt Mihály a bizottmány jegyzője.
