Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-02-15 / 7. szám

egyházat mélyen megbántó kifejezésében egyházmegyénk is testületi s ér e 1 m e t látván, az ügyet, minden ok­mányával együtt, a főt. superintendentialis gyűlés elé ter­jesztendő — Az illető, panaszt emelt, lelkész urat pedig utasítja, hogy mint eddig is teljes hűséget tanúsított az egyház fentálló szabályai, s a geresdi kölcsönös értékű szerződéshez, lelkipásztori gondjaiban ernyedetlen buzga­lommal működjék. Nem kevesebb fájdalommal vette az egyházmegyei gyűlés azon hasontartalmu értesítést is, hogy a gyimóthi helv. hitv. és ágostai vallású hívek közt a legélesebb meg­hasonlás és zsurlodások fejlődtek már ki, s a szenvedélyek boszuállásának a tanitó személye van központul kitűzve, mint a ki az ollan és olyan, keresztyén és ke­resztény szavak kiejtésében nem követi a felekezeti kívánalmakat, hanem a m. t. társaság által kiadott „Ma­gyar nyelvtanra'1 hivatkozva, tekintetbe sem veszi a felekezeti igényeket!! — Fájdalommal vette továbbá, hogy e tanitó ellen, kit a visitáló testület hivatalos jelen­tése „dicséretre" méltat, az említett kicsinye skedés hiva­talára képtelennek itél, s hanyagnak hirdet, s a meghason­lást, jó iskoláztatást ugy reményli elérhetni, ha a tanítót ágostai vallásuval cserélheti fel. — lie eleg ennyi a té­nyekből : ugy is tudom : superior stabat lupus :.... 11. Oswald János és Botos Péter folyamodványuk­ban kifejezett esedezetükhöz képest a rendes tanítók so­rába iktattattak. 12. A m. sz. királyi gyülekezetnek tanítójával, mint egyszersmind jegyzőjével kifejlett meghasonlási zsurlódá­sai a kölcsönös megbocsátás és megbánás utján, békésen lőnek kiegyenlítve. 13. Olvastatott Parragh Péter folyamodványa, mely­ben kéri az egyházmegyét, hogy gyülekezete mai napig sem fizetvén a sup. rendelet dacára, az eddigi váltó illető— íógét folyó pénzben, engedje meg az egyházmegyei gyű­lés, hogy e tekintetben világi hatósághoz fordulhasson. — Az egyházmegyei gyűlés előtt azonban részint az illető lelkész úr dijlevelének későbbi kelte állván, mint a melye­ket a super. rendelet pengő pénzrei átváltoztatásra utasít.— részint eleven emlékében állván hason esetben, a világi hatósághoz segélyért fordult marosi lelkész szomorú hely­zete, folyamodónak kérelme nem teljesíttetett. 14. Egyházmegyei pénz- és levéltárnak t. Eremits Lajos úr jelöterjesztést tesz a könyvtár állapotáról. Tökéje 129 trt; könyveinek száma, a legközelebb t. S zalai Miklós úr által ajándékozott könyvekkel együtt közel 500 kötet. Felette nevezetes és ritka müvek példányai őriztettek benne. 15. Felolvastatott a pesti főiskola igazgatóságtól n. t. esperes úrhoz küldött levél, melyben tudakozódás tétetik: •ajjon a még 1848 /4 -ben a pesti isk. bizottmány által segély­kérés végett kibocsátott ívekre mennyi segély gyűlt a pá­pai egyházmegyében. — Erre nézve a pénztárnok egy ki­mutatást terjesztett elő, melyből, kitűnt, hogy összesen 120 forint azaz százhúsz osztr. értékű frtnyi összeg gyűlt e célra, melynek is 6% kamatát 1863. év jánuár l-jétől kezdve évenkint átszolgáltatandja egyházmegyénk. 16. Bemutatja n. t. esperes úr a lefolyt 1862-ik év­ben segélyül gyűlt alamizsnák sorozatos jegyzékét, mely­ből kiderült, hogy összesen 149 frt 65 kr szedetett össze. 17. N. t. Bódog János tanácsbiró úr indítványozta: hogy a gyűlések ezután is, mint régebben szokásban vol­tak, különböző egyházakban tartassanak, de ne mint volt, az egyházak, de az illetők saját költségére. Az indítvány — a nép hitélete emelése, majd továbbá a távol lakó lel­kész és képviselőknek is ez által a gyüléseni megjelenhe­tésre alkalom adatván — általánosan helyeseltetett, s elvi­leg el is fogadtatott, de gyakorlatbavétele csak akkorra ha­tároztatott, ha e tárgyban kimerítő tájékozások nyújtatnak be az e. gyűlés elé. 18. Számadások vizsgáltattak meg-A MAGYARHONI ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGYEL­M1AK EGYETEMES FELÜGYELŐJÉNEK INDÍTVÁNYA S MEGOLDÁSÁNAK KEZDETE. A fencimzett B. Prónay Gábor ur mult évi felü­gyelői hivatalos jelentésében, a gyűlés szine előtt egyházi felvidéki látogatásáról jelentést adván, megérinté, hogy Eperjesen Gaspary János tanár ur egy szakavatottan kidolgozott chorálkönyvet mutatott elő,jazon kéréssel, hogy azt magas állásánál fogva mint különben is műértő, pártfo­gására méltatni, az egyetemes gyűlésnek áttekintés s leg­jobb esetben elfogadás s kinyomatás végett ajánlani méltóz­tassék; minek kapcsolatában indítványozza az éneklés és orgonálás rendszeresítése, s az isteni tisztelet hatása eme­lésének tekintetéből, hogy egyéb sürgős teendői között ezt tanácskozása tárgyává tenni s iránta határozatot hozni méltóztassék. A részletességeiben mindenre kiterjedő jelentés, s a korszerű indítvány köztetszéssel fogadtatván, határoztatott: ,,hogy indítványozó báró úr ily choralkönyvet általa kisze­melendő férfiak közbejöttével készítessen el s ezzel is te­tézze eddigi érdemeití' A mtgos felügyelő ur élete feladásául s céljául tűz­vén ki a közbizalomnak megfelelni, egyházát szent törek­véseiben gyámolítani s gyökeres reformok keresztülvitele által megdicsőíteni, f. hó 7-kére egybehivá saját pesti úri házához a következő tagokból álló bizottmányt; Soprony­ból T. Altdorfer Keresztély, Eperjesről T. Gaspary János tanár urakat mint nagy szorgalommal kidolgozott choral­köiyvek birtokosait; Ítészek minőségében pedig, Dr. Vöh­ler Gotthard conservatoriumi tanár, Thern Károly pesti zenedei tanár s Volkmann Róbert európai hirü zeneszerző urakat, mint evangyelmiakat,kik a kitűzött napon és helyen megjelenvén Ö mtga elnökjete alatt a két rendbeli előmun­kálatok megbirálásához hozzá fogtak; melynek eredmé­nyéről legközelebb többet. Elefánt Mihály a bizottmány jegyzője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom