Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-20 / 16. szám

az 179°/, ország-gyűlés is végzésileg kimondá, hogy a köz­oktatás ügyét reformálni kell. Majd 1806-ban megvizsgálta­tik és helybenhagyatik az álmosdi „Ratio Institutionis" s az évi ápr. havi közgyűlés novemberre életbe léptettetni Tendeli Debrecenben, „honnan azaz egyházkerület egyéb városi és falusi iskoláikba is bevitessék, melyeknek tani­tói Debrecenben képztetnek" (jegyzőkönyv szavai; lalinb.). 1809. jan. 15-én a tiszántúli superinlendentia ismét ki­mondja : „igyekszünk bizonynyal és igyekezni fogunk, hagy a tudományoknak azon nemei, melyek követeltetnek (a Rat. Edue. az anyanyelv, összes földrajz, és történelem, mennyiség- és tértan s a természettudományok tanítását is sürgette), a mi iskoláinkban is tárgyaltassanak és ma­gyaráztassanak" (latinból). Igy látjuk, hogy egymásután 4 — 5-féle szervezetet nyer a tanoda; e tantervek 5 — 6 évi időközökben egymást váltogatják fel; azonban a közszük­ségnek, az üdvös reformkivánatoknak utoljára sincs elég téve. Mert bár a tantervek ugy a hogy annak szinét viselték is magukon, de a kivitelnél minden elveszett. Nem birtak megszabadulni ama rögeszmétől, mely szerint szen­tül hitték, hogy a magyar protestáns ember szükségeinek egyes egyedül a latin classikus irodalom felelhet meg. Másban nincs üdvösség ! Ezért ha uj tantár­gyak vétettek is fel az oktatás körébe, azokat mint mellé­keseket s alárendelteket tekintették, p. fordítási gyakor­latokra és „segédtudományok" gyanánt használták fel. A többé nem halogatható valódi reformot csak akkor hozták be, midőn magukra nőtt az idő, s annak következményei ugy szólva kényszer — erejüekké lőnek. Tiszántúl nem volt egy Vay, ki a humanisztikai mellett a hazai és real irány­nak is megadhatta és óvhatta volna a maga jogait e század elején! H.-Böszörményben 1839-ben a latinon kivül a Heid. Kátét, a régi Olaszországot és az aranysza­bályt tanították. 1841-ben Római régiségtan, ujabbkori földrajz, német és görög nyel­vek említtetnek először, mely utóbbi, hogy mikor szűnt légyen meg taníttatni 1841 előtt: nem lehet kimutatni. 1846-ban uj tantárgyak : Mythologia, Róma tör­ténete, magyar verstan. 1848-ban Görögor­szág régi története. S ekkép látjuk, hogy a tantár­gyak azon sorából, melyet Tiszán tűi az 1841. év végén ki­nevezett egyházkerületi tanügyi bizottmány (elnökei: Szo­boszlai P. István és Vay Miklós báró) a maga uj szerveze­tében kiszab, valamint magában Debrecenben sok, ugy itt még több lényeges kimaradt. 1854-ben azon tárgyak vé­tetnek fel, melyek az „Entwu rf" után szervezett debre­ceni gymnásiumba behozatlak. 1859-re Debrecenben az „Enlwurfot" félreteszik s egy a tanárok állal készített s az egyházkerület által 1858. évi aug. hóban megállapított szervezetet hoznak be, mit aztán kisebb nagyobb eltérés­sel Debrecenben és H.-Böszörményben mind e mai napig követnek. (Lásd gymn. szervezet és főiskolai felügyelet stb. Debrecen 1858. ujabban az 1861. évi oct. 4-én elfogadott szervezetet.) 5. Rektorok névsora és ismertetése; dijla­velek, felügyelet. Az iskolának 1712 elölt való rektorairól semmit sem tudok. A régi jegyzőkönyv adatai csak ezen évig mennek fel. 1712. Harangi Miklós, később városi jegyző. A következő évekről csak puszla nevek állanak fel- ' jegyezve minden magyarázat nélkül. S azok közt nem lehet meghatározni, melyek voltak a rektorokéi ? melyek a togatusokéi ? 1723. Szerencsi 1726. Pókai János. 1729. S o 1 y m o sí János. 1731. S a 1 á n k i Mihály, később városi jegyző. 1734. Petr i János. 1736, I s t v á n d i Benjámin. 1739. Szilágyi György. 1741. H a b a k a i Márton. „Divina favente Clamentia" (!). 1744. Oláh András. 1747. Sarollyányi Sámuel. 1749. Ro ff Mihály. 1752. M onori Ferenc helybeli; Rátz-Böszörmény he­lyett itt említtetik legelőször H.-Böszörmény, mely város különben, már 1606 óta a hajdúk birtokává leve. (L. Hajdúk Tört. Pap L. Debrecen 1861. 10.). 1755. M á t y u s István, később börvelyi pap és esperes. 1758. Tóth István, később városi jegyző. 1760. Marcsa Mózes, később szathmári pap, és esperes. 1763. K assai Ferenc, később székelYhidi pap hol meg­halt 1781. 1765. Bányai Bartha János, később biai pap. (Sz.­Fehérm.) 1767. Fazekas János. 1769. Pap József, neve után ezen chronoslichont irá : SangVIne LUna MaDens aqViLae VIX süstlnet UngVes : HeV! Vano fLetü, Laesa fürore boát. (Heu i) Meghalt mint rektor. 1770. Kállai Imre, később asszonyvásári pap. 1772. Ácsi Péter, később karcagi pap. 1775. G á 1 András, később debreceni pap. 1777. Keresztesi József, később szalacsi pap. „SübsIDIIS fULCIto bonls reX Chrlste Slonem 1" 1779. Iíementzki János. 1781. Szalai Pál. MI hl, te InVoCantI, esto sanCte DeUs aUXILIO Psal. 121. 2. 1783. Méhes György. 1784. Diószegi Sámuel, debreceni sz., később nánásir majd helybeli, végre debreceni pap. (És igy a „Fü­vészkönyv" irója.) Chronostichonjál, egy helyt ol­vashatatlan levén, nem közölhetem. 1787. Csató Gergely földesi sz. 1789. Ori Fábián Pál, kocsii sz. Komáromm.-böl. 1791. R á t z k e v i József, szabadi sz. Veszprémm.-böl. 1793. Veress István, palotai sz. Veszprémm.-böl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom