Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-11-23 / 47. szám
toronyig, mely elszigetelten áll s emelkedik 400 lábnyi magasságra. A Dom mellett jobbra van az Egyetem épülete. De itt csak egy előadás tartatik. Az olvasda, aula, vizsgágálási s iskolaszemélyzeti tereinek és szobák veszik igénybe az egész helyiséget. A professorok saját házaiknál tartják az előadást. Legrégibb okiratokban 1470 körül van említés téve a tanulókról. De ezek nem voltak a mai studentekhez hasonló tanulók, hanem csak az Utreehtben letelepedett tudósokat hallgatták. Épen 1470. néhány tanácstag megbízatott, hogy azokkal, kiknek az Utrechten állítandó universitas ügye szivöken fekszik , értekezzenek a nagy cél kivihetése végett. VI. Adrián, még pápasága ideje előtt, építtetett Utreehtben, mint kedves szülővárosában, egy terjedelmes kastélyt, s ezt szépművészeti iskolának szánta, de tervének kivitelében a halál meggátolta. A spanyol királylyal, Fileppel vivőit hosszas'harc után, mikor a reformatio Hollandiában már teljesen megerősödött: a városi igazgatóság különös gondot fordított az iskolaügyre. Világosan kimondatott, hogy jó nevelés által kell a sokat szenvedett haza számára hü polgárokat képezni; s 1580. felsőbb tanintézet tervének készítése bízatott három egyénre, a következő évben pedig kötelességükké tétetett az ügy siettetése, a terv végrehajtása, s ekképen a főiskola minél előbbi felállítása. Ekkortájbari heves vita volt a leydai egyháztanács és leydai professorok között; elannyira, hogy a legtekintélyesb professorok is le akartak mondani, sőt hire terjedt, hogy néhány tanár és ezek között Danaeus Lambert is meghivatott Utrechtbe. A hir azonban üres hang volt, s ugy látszott, mintha az eleinte kifejtett buzgalom s erély dolgozatai, már-már életnélküli heverésre lennének kárhoztatva , s csak is a városi akták "számát szaporitandják. De a nemes verseny felgyulasztotta a hamvadó tüzet, s midőn édes örömmel nézték, hogy Leydában ésFranequerában az Egyetem, Amsterdámban az Atheneum szép virágzásnak indultak : uj erővel törekedtek a főiskolai intézet felállításán. Mind e mellett is azonba n csak 1633-ban Disk van Welthuisen és Antonius Gooier polgármestersegök alatt lön határozottá , hogy a város költségén kell főiskolát állítani, s ennek neve : ,,S c h o 1 a 111 u s t r i s" legyen. — Ekkor aztán oly ernyedetlen igyekezettel jártak el a kivitelben, hoffy 1634, jun. 17. már felszentelték, s meg is nyitották a Schola Illustrist. Négy tudós tanárt választottak. Antonius Matthaeust a jogi, Aemilius van Dortrechtet a történelmi és politicai, Justus Liuiaeust a szépirodalmi, Henricus van Hoei-t a bölcseleti tanszékre. A beigtatás szónoklatokkal s fényes ttnaepélylyel tartatott, zászlók lobogtak templomokon s magánházakon, és az egyházakban isteni tisztelet volt. Augustus hónapban a hittan és héber nyelv professorává a hires Voetius Gysbertus lett. Következő évben pedig {a jogban második tanárrá Bernardus Schotanus választatott. Az utrechti „Illustris Schola" 1636. évi martiusban universitássá emeltetett, s az orvosi facultas is megkezdette niüködését van der Straten vezetése alatt. Ekkor még nagyobb volt az ünnepély, zúgtak a harangok, tódult a nép a Domkerkbe, hol Voetius tartott hires beszédet az iskolák és egyetemek szükséges voltáról. Az universitas pecsétje az maradt a mi a Schota Illustrisé volt; t. i. a város címerét napsugárok és e felirat veszi körül: „S o 1 J u s t i t i a e 111 u s t r a nos. Kitűnő férfiak erélyes vezetése alatt gyorsan fejlődött az egyetem. Már 1644-ben harmadik auditóriumot is kellett felállítani, s a professorok száma 12-re növekedett. Nehéz viszontagságokon ment ugyan ez egyetem keresztül a XIV. Lajos korában : de az orániai házból származott pártfogók hathatósan meggyógyították a sérelmeket és sebeket. Első százados ünnepét megülte az egyetem 1736-ban, midőn Drakenborg történelem es ekesszólas tanára, alkalomszerű beszédben előadta , hogy az egyetem fenállása olta 3000 tanuló telt doctori és tanitói vizsgát. Midőn 1795-től kezdve Hollandia a francia uralom alatt volt: szemlátomást hanyatlott a főiskola; de egyetemijogai még nem csorbitattak meg nyilvánosan. Az 1811. évi okt. 21., azonban I. Napoleon megszüntetni parancsolta az ,,E g y e t e mu címet; eltiltotta a proinoveálást minden szakban, s az utrechti főiskola rectorát alávetette a leydai egyelem igazgatóságának. Igy akarta a francia uralom az utrechti szép intézetet.— 180 évi dicsőséges virágzás után — azért. mert elveihez es jogaihoz a legszilárdabban ragaszkodott — lassú, de annál biztosabb enyészet martalékává tenni. De mihelyt az orániai ház visszanyerte a kormányt: szebb jövő derült a hü egyetem egére. Az 1815. nov. 16-ról szóló királyi rendelet ismét országos egyetemmé emeli a provinciális iskolává sülyestett intézetet; s ezentúl országos pénztárból is fedeztetnek szükségei. A professorok száma növeltetett, s növekedett a tanulóké is. Igy a Napoleon alatti veszteseget 1-ső Vilmos király gazdagon kárpótolta. Reánk magyarokra nézve igen érdekes a Bemárda 1 p i t v á n y , melyet 20 ifjúra tett az alapító , a ki előbb theologiát tanult s később kereskedöve lett, és szép gazdagságot gyűjtött. Az alapítvány a pfalzi református és magyar református theologusok számára van téve. A folyó évben 3 magyar és 17 pfalzi theologus húzott egy iskolai évfolyam alatt öt öt száz holland forintot. Az egész alapítvány története minden hozzátartozó okmányokkal együtt részletesen elő van adva az Allgemeine Kirchenieitung 1861. évi folyamában. Az 186% iskolai évben a tanulók száma igy állott; Hittan 191. Jogtan 170. OJr v o s i tudományokban 58. Irodalom 17. Természeti b ö 1 c s e 1 e t 13 összesen 449.
