Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-12-21 / 51. szám
nem olvasom, hogy Sz. D. ur alapos krilikát akar könyvemről irni, szinte azt kellene hinnem, hogy nem is olvasta s csak a tartalom jegyzéken végig futva irta korholásait. íme ön száz aranyat igér annak, ki Herderböl kiolvassa, hogy ö tagadta a Krisztus testi feltámadását: én meg száz aranyat igérek annak, a ki könyvemből kiolvassa, hogy szerintem Herder lelki feltámadást vallott s hogy e tekintetből én öt nézetem gyámolitására idéztem. Lássa kritikus barátom, ha hosszadalmas fejtegetésemet testünk leendő feltámadásáról nem csak kritizálja, hanem el is olvassa, abból okvetlen megtanulja, mily szoros összeköttetés van testünk leendő feltámadása és Űrünk testi feltámadása közt, ugy hogy, a ki mint Herder, az elsőt kereken tagadja, a másiknak megtörténtét is szükségkép kétségbe vonja. De ha ezt kétségbe vonta, kérdi kritikus barátom, hogy nyilatkozhatott ugy, a mint az idéztekben láttuk ? Olvassa el figyelemmel könyvemben az idevonatkozó fejtegetést és megfogja érteni. Én nem érzem magam hivatva arra, hogy a mit Herder, mint meggyőződését, átallott világos szavakkal elmondani, én meggyőződésem ellen hirdessem a háztetőkről mi közöttünk. — Utóljára a kilencedik leckében kritikus barátom felteszi dolgozatára a koszorút és nem vesztegetve reánk sok szót, mert nincs miért;" röviden kimondja, hogy nézetünk „a szó legszorosb értelmében képtelenség." Nesze nektek, Weisse, Schweizer, Ewald, Lang és Ballagi; Sz. D. ur decretálta, hogy ti képtelenségeket beszéltek és — punctum. t E napokban vettem egy volt tanítványom levelét Ber -linböl, melyben jelenlegi tanárai előadásait jellemzi. Elbeszéli a többek közt azt is, hogy párszor Hengstenbergnél is hospitált, ki, a mint irja, ellenfelének nézeteit is szokta felhordani és az egész cáfolat, melyet azokra tesz, abból áll, hogy minden ellenvéleménynek utána veti: „das ist ein Unsinn." — Ezt összevetve kritikus barátom, most emiitett kritikai eljárásával, egynémely azt fogja mondani, ime: magna ingenia conveniunt; de találkozhatik olyan is, kinek arra más latin jeles mondat jutand eszébe : quod licet etc. ete. S most miután végig hallgattam kritikns barátom leckézéseit, legyen szabad nekem is elmondanom, mit tartok én dolgozata után ítélve, theologiai tudománya felöl. Solomon, a hires hegedűművész, ki III. György, angol királyt tanította, felséges ^tanítványának egyszer azt mondá: én a hegedüjátszókat 3 osztályba sorozom. Az első osztályba tartoznak, a kik épen nem tudnak játszani; a másodikba, a kikligen roszul játszanak, a harmadikba végre, a kik jól játszanak: Felséged már egész a második osztályig vitte. Ha a theologusokra nézve szinte három olyan osztály állíttatnék fel, én nem lehetnék kritikus barátom iránt dicséretemmel oly bőkezű és gondolkodóba esném, nem kell-e kritikus ^barátommal az ^elsö osztálynál megállapodnom. Annyi bizonyos, hogy a Joachimok és Reményik sorába nem teszem. Én egyébiránt egyike vagyok azoknak, kik szivból örvendenek, ha az uj nemzedék a szellemi világban tért foglalni igyekszik, mert ez reményt nyújt arra, hogy helyünkbe, lm kidőlünk, munka-edzett .férfiak lépendnek. Azok közé szeretek számíttatni, kik készek az ész fenségének meghódolni, lakjék az fekete vagy fehérfürtü "agyban, mindegy; azonban mindezen engedékenységem mellett sem nézhetem el, hogy némely fiatal irótársaink nagyon is könnyen veszik a dolgot és irnak mindenről a nélkül hogy kellő készültség és tanulmányozás általj arra képesítve lennének. Tanuljunk, ifjú barátim, tanuljunk ; s azután tanítsunk, írjunk és — kritizáljunk. Ballagi Mór. tárca. A RELIGIÓ SZERKETŐJÉNEK. Miután én, mint papi ember, a Religio szerkesztője, mint szinte papi ember iránt, az elégtétel azon neméhez nem folyamodhatom, mely becsületsértési esetekben (mint a milyen a Religio legközelebbi számában ellenem megjelent cikk) az egyedüli kisegítő eszköz: ezennel kijelentem, hogy nemcsak, hogy ezúttal az emiitett cikk gorombaságaira felelni méltónak nem tartom, hanem minthogy azt tapasztaltam, hogy Pollák ur mivelt emberhez illoleg polemizálni nem tud, bár mit beszéljen is rólam vagy ellenem, vele szóba állani többé nem fogok. Ballagi- Mór. ÚJ VIDÉKEN, DEC. 8-kán 1S62. Nt. Szerkesztő ur! Ez az újvidéki szegény ref. egyház, egy drága szép karácsonyi ajándékkal kiván kedveskedni nagytiszteletüségednek, iránta már eddig is tanusitottt kegyes pártfogásáért és meleg részvéteért, — nem arany, ném ezüst, nem zengő érc e szives ajándék, — mert ilyen drágasága ennek fájdalom nincs is; — de meg ha volna is, tudjuk mi, hogy becsesebb azoknál nemes szivének közhasznú s nagy-lelkü fáradozásaiért a forró köszönet és örök hála emlényszálaiból készült hervadhatatlan koszorú. — Egy ilyen karácsonyi ajándékot kívánunk mi nagytiszteletüségednek még pedig a nagy közönség szine előtt átnyújtani. —