Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-12-21 / 51. szám

talmát növelni törekedett. Minthogy pedig az anyagi erő hiánya volt leginkább az, tni miatt az államra rászorult, s lekötelezettjévé vált; e szükségtől akarta magát s minden intézményeit az egyház függetleníteni az által, hogy magának legyenek birtokai s világi erői. innét ered ez idö szerint a hivek azon közbuzgalma, miszerint a legszegényebb ember is sietett életében vagy halála esetére vagyonával áldozni az egyháznak. Igy lön hogy a mezetlen lábbal járó apostolok utódai N. Konstantin után alig pár századdal bíborban jártak s palotákban laktak. Azonban ez iránybani törekvés is, mely a hierarchia egyik legerősebb alapzatátrakta le, nagyobb eredményt csak a nyugoti egyházban birt felmutatni. E mellet még nyugaton azon körülmény miatt, miszerint a még rendezetlen heterogén népek csak külsőleg voltak inkább megkeresztelve, s keresztyén eszméktől egyátalán nem voltak bensőleg annyira átthatva, hogy a polgárisodást a keresztyén közszellem, mely még nem volt kifejlődve : — tartotta volna egy egésszé össze, hogy a keresztyén emberiség fölött a láthatatlan krisztusi szellem uralkodott volna; a világállopot azon ziláltsága miatt, miszerint Európában még nem képzödöttt sem rendezett keresztyén társadalmi élet, sem egyetlen consolidált állam, ismétlem a világviszonyok irne fejletlen volta miatt | ösztönszerűleg szükségesnek éreztetett a most már nagyszerű, sokfelé elágazó egyházi életnek külsőleg is egy fö alatti központosítása. — E szükség érzete szülte meg a pápaságot, s a pápasággal mint az egyház és annak hatalma képviselőjével párhuzamosan fejlett annak a világi hatalommal való küzdelme. Azonban az egyház említett iránya nem fejlett oly gyorsan, hogy azt maguknak az állapotoknak inegszilárdultsága biztositolta volna, hanem inkább csak Róma egymást fölváltott erélyes püspökeinek szellemi fensösége vitte előbbre. A minthogy I. Miklós után (a IX század végétől) néhány gyenge s gyengeségekkel telt pápa idejében nemcsak a pápák, de a pápaság s velők az egyház ínondhalatlanul sülyedt, orgánumainak nagyrésze elvilágiasult, az az inkább önző, világi mint az egyház érdekeinek szolgált. Ekkor lépett föl mint nagy reformátor VII. Gergely a clougui zárda növendéke. Ö látta, hogy az államok bár ker. elveken alakultak, de az életben a keresztyénség gyenge, a világéletben nyers természeti erők érvényesülnek, a hatalmasok indulatai szerepelnek. Gergely öntudatosan megalkotott nagyszerű terve volt, az ily ker. szempontból rosz világnak magasabb hatalomul fölé emelni az egyházat, s e ker. theocratiaval korlátozn azfvétkeiben, s nevelni mintegy a keresztyénségre. (Folytatjuk). ISKOLAÜGY. A MAGYAR REF. EGYETEMES TANÜGYI BIZOTTMÁNY MISKOLCZON TARTOTT GYŰLÉSE. Az egyetemes tanügyi bizottmány évenkint tartatni szokott ülését a következés rendje szerint jelenleg a tiszánn inneni egyházkerületben tartotta meg. Az összejövetel helyéül a legutóbbi gyűlés jegyzökönyve szerint Sárospatak, idejeül september 24-ke jelehetett ki; de az egyházkerületek azon időtájban tartott közgyűlései s más közbejött akadályok miatt a bizottmány nem elébb mint mult november hó 25-re gyűlhetett össze, s nem Sárospatakon, hanem a vasúti közlekedésnél fogva sokkal kedvezőbb fekvésű Miskolcon. Mind a négy egyházkerület képviselői keves kivétellel november 24-kén érkeztek meg az esteli vonattal, s a pályaudvarnál ft. Zsarnay Lajos superintendens ur, a miskolczi többi ref. lelkész, továbbá némely tanár urak s előkelő egyháztagok által fogadtattak őszinte szívességgel, kegyeletes gondoskodással , s a nem épen kedvező novemberi időben érkezett küldöttek azonnal kényelmesen elszállásoltattak: Miskolcz kitűnő szívességgel fogadta a közügyek munkásait. A november 25. 26-kán tartott ülésekben a bizottmányt a következő komoly tárgyak foglalkodtatták leginkább I. a kézikönyvek; II. a taneszközök; III a példányiskolák és tanitói értekezletek-IV. az ismétlő iskola ügye. Menjünk a részletekre. I. A kézikönyvek kiállítását a mi illeti, lássuk a mult évi, aztán a jelenlegi pályázat eredményét. a) Nagykőrösi képezdei igazgató Nagy László ur ily cimü pályamüve „Beszéd- és értelem gyakorlatok 3000 példányban kinyomatott, s az első rendű jutalom a pályázat feltételénél fogva a szerzőnek 128 darab aranyban kiadatni halároztatott. b) F. D. és Ö. J. segédlelkész urak ABC-és könyve másod rendű jutalomra méltónak találtatott azon feltétel alatt, hogy szerzők a munkát a reá telt bírálati észrevételek nyomán átdolgozzák. Ennek következtében a szerzők némi módosításokat tettek a munkán , de V. L. és K. J. debreceni tanár urak mint felülbírálok ugy találták, hogy a történt kijavítás által nincs elégtéve az egyetemes bizottmány követeléseinek, s ezért a munka részletes bírálatába nem bocsátkoznak, hanem azt az elnökséghez visszaküldvén , igérik, hogy ha a birálat követeléseinek elég lesz téve a szerzők által, a munka átnézésétől nem fognak vonakodni. Erre következőleg felolvastatott F. I). urnák a bizottmányhoz irott levele, melyben maga és egyrészt dolgozó társa nevében a felülbírálok által követelt eljárást erőse ostromolja.