Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-05 / 1. szám

ság s elvetemiilés állapotában nőjön fel; hanem mindnyájan ápolva, felügyelet alatt növelve és tanitva vannak, oly nagy gonddal, mint a mi alsóbb nemességünk gyermekei. Egészség, testi erö, tevékenység, szokás, modor, csin, tisztaság, mindre gondot forditanak^a schweici iskolákban. Azzal tartják, hogy a tanitó kötelessége nem pusztán az, hogy a gyermekek fejét néhány ténynyel megtömje, hanem inkább, hogy okos, erös, erélyes, müveit, jó erkölcsű s értelmes polgárokat növeljen s hogy egy osztálynak érdekei az egészben elválhatlanul összefüggenek a többiek érdekeivel s képesek az egész nemzet általános jóllétét előmozdítani. Ezek a nemzeti iskolák valódi tárgyai. A prot. cantonok városaiban nincs a gyermekeknek olyan osztálya, mint a mi „rongyos gyermekeink," ragged children. Nem lehet, a nap nagyobb részében az utcákon gyermekeket látni, vagy legalább oly elaljasödolt állapotban, mint azon szegény, félig meztelen, piszkos és elfajult apró nyomorultak, kik a mi városaink utcáit borítják. A városok minden szegény gyermekei oly jó és boldog állapotban vannak, mint a mi legjobb apróárusaink gyermekei. A helyett tehát, hogy a schweici városok, mint a mieink az ifjúi elaljasodásnak, és igy a serdülői vétkeknek tápláló helyei volnának, még jobb alkalmat nyújtanak, mint a vidéki kerületek, hogy miveltebb fajú gyermekek és polgárok növekedjenek. Ez egyetlen tény elegendő a schweici és angol földműves nép közti nagy különbségnek önmagától való megértésére. ' Schweicban minden város és falu törvény által kötelezve van, hogy gyermekei számára elegendő iskolai helyiségről gondoskodjék, s elegendő mennyiségű tanitó számára fizetést szerezzen. A városokban a legszebb épület általában az elemi iskola, minden, szegény ugy mint gazdag gyermekének növelésére szánva. Gyakran van benne 5 — 6 osztály, mindeniknek valamelyik képezdében növelt tanitó az élén. A tantereinek tágak, világosak, szellőzők, és festettek, tele padsorokkal s a tanításhoz szükséges mindenféle készletekkel. Ezen kis tartomány az alpesek soraitól kiessé, de egyszersmind szegénynyé is téve s kevesebb népességgel mint Middlesex s felényi sem mint ennek fővárosa, nagyobb és teljesebb növelési rendszert tart fen s foganatosít, rfiint egész Anglia ! Tudván, hogy hiába addig minden kísérlet a szegény nép növelésé vagy állapota javítására, mig a tanítók jelleme és helyzete nem javillatik, Schweic 13 tanitóképezdét állított s tart fen jelenleg is, mig Angliában és Walesben nincs több mint 10 említésre méltó. 11 ezen képezdék közül állandó s egész év folytán nyitva van ; 2 csak három hónapig vau nyitva minden évben, oly célból, hogy az elemiiskolai tanítóktól ajánlott monitorokat megvizsgálja, kik oklevelet óhajtanak nyerni, mely őket tanítói működésre képesítse. Négyben ezen képezdék közül külön 85 —100 tanuló van, a többiekben ezenkívül mindenikben 40—80 a szegény nép tanítóit készítvén. Ezen képezdék nagyobb részében különböző vallásfelekezetek tagjai növeltetnek együtt s vallásos tanítást saját felekezeti lelkészüktől külön teremekben vesznek. Ezen liberális szabályzat nem a tanítók vallásos növelése körüli hanyagságból ered; Schweic minden cantonának egyik alaptörvénye, hogy senki nem működhetik mint tanitó, mig saját cantona kormányától képzettsége felöl oklevelet nem nyert, s ily oklevél ki nem adatik, mig a folyamodó egyházi szolgájától bizonyítványt nem mutatott, mely jellemének kitűnő volíát s azon képességét igazolja, hogy az ifjúság vallásos növelésével megbizathatik s másik bizonyítványt képezdei tanáraitól, mely képességét mutassa, hogy az iljuság világi tanításával megbizathatik s szorgalmát, tanulmányainak kitűnő voltát bizonyítsa. A legilletékesebb tekintélyes egyéniségek bizonyították, hogy a különböző felekezetű gyermekeknek ugyanazon iskolában való tanításából semmi baj nem származik. Azon gyermekeknek, kik a tanítótól hitben különböznek, egész Schweicban mindenkor meg van engedve, hogy az osztályból a vallásos lecke tartama alatt távol legyenek s ez esetben törvény által kötelezve vannak, hogy saját lelkészüktől annak rende szerint vallásos oktatást vegyenek. Magában Freiburgban, mely látogatásom idején papoktól kormányoztatott, kik jézsuiták befolyása alatt állottak, a protestánsok gyermekei a r. katholikusok gyermekeivel ugyanazon iskolákban, ugyanazon osztályokban taníttattak s megengedtetett nekik, hogy a vallásos leckék alatt távol legyenek; és Argauban, mely canton a lucerni jézsuiták ellen való oppositióban magát kitüntette, ugy találtam, hogy a prot. tanítók részére szánt tanítóképezde tudós tanárai közül többen r. katholikusok voltak s a legnagyobb türelem nyilvánult minden katholikus iránt, ki a cantoni iskolákat hallgatta. A schweici hamar kitalálta, mit Anglia a többi európai nemzetek közt csak későn talált ki, hogy az államnak egyenes befolyása nélkül lehetetlen a népnövejéshe/ elegendő alapot találni, és hogy az állam általában nem avalkozhatik be, ha csak egyik vallásfelekezetet épen ugy nem segiti, mint a másikat, — ha csak a vallásos növelést egészen és kizárólag a nép kezeiben nem hagyja s ha csak saját törekvéseivel egyedül és kizárólag a gyermekek világi növelésére nem szorítkozik, egyedül arra ügyelvén, hogy az egyházi szolgák hona fide és komolyan ápolják az illető felekezeti ifjúság vallásos növelését. Neufchatel canlonban látogatásom idején nem volt tanítóképezde. A tanítók az elemi iskolabeli legjobb monitorok közül választattak. Mégis a legnagyobb erőfeszítések dacára, hogy a monitorok iskoláját javítsák s bár a legjobb reményüeket választák, azt állította előttem egy igen értelmes neufchatelí tanitó, hogy e rendszer teljesen elégtelennek találtatott; hogy jó tanítókat nem kaphatnak, ha csak képezdét nem állítanak s a növendéket 2 — 3 évig kizárólag munkájára nem növelik. A katli. és prot. cantonok papjai is igy nyilatkoztak. Schweicnak nem volna szüksége egészen annyi képezdére, ha a tanítók jobban volnának fizetve, mint jelenleg vannak. A cantonok nem gazdagok s nagy fizetést a