Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-11-16 / 46. szám

um tagja legyen, és maga attól ne függjön : azért, mindaddig meg nem erősíttetik nevezett t. Dombi János ur az esperestségben, mig magát arra nem kötelezi, hogy a superintendentia consistoriumának is engedelmeskedik". — „Tisz. Keresztes Mihály ur, a középszolnoki L

tiszt. egyházvidék választott esperestje, ö kegyelme is, azt mondotta, hogy azon vidékbeli ekklézsiáira nézve, melyek Magyarországhoz tartoznak, kész elmondani az elébe adott esküvés formáját. De, az erdélyi részen levőkre nézve csak erre kötelezheti magát: „superintendensemnek enged e 1 m e s k e d e m." Azért ö kegyelme sem confirmálódott az esperestségben. Dombi János soha sem tette le a kivánt esküvést. Keresztes Mihály, pedig,1815-benN

egy ,,isu

cohjunctio beszúrása mellett s azon feltétel alatt tett, hogy a supdtlis tábla mellett 1806. évben történt megválasztatása szerint illető rangja megadassék. — Erről az 1815-dik évi 47. sz. alatt jegyzőkönyvi cikk igy szól: ,,A középszolnoki egyházvidék nagytiszteletü consistorium kéri, hogy választott esperese nagytiszt. Keresztes Mihály uram bocsáttassék a hitletétolre oly móddal, hogy az esperesli esküvés formájában ezen szóknak ,,s uperintendentiale consistorium na k" (t. i. engedelmes leszek) ezt a kis szócskát ,,isu

tehesse utána, hogy igy az erdélyi méltóságos fö consistoriumhoz való relatiója sérelem aélkül maradjon; kéri ezenkívül, hogy a hitet ily móddal letévén, választatása idejéhez képest való rangját és székét nyerhesse meg. Végeztetett: Hogy a középszolnoki egyházvidék és esperest, azon ekklézsiáikra nézve, melyek Erdélyhez tartoznak, in polilico ecclesiasticis az erdélyi méltóságos fő consistoriumtól függjön, consistoriumunk soha sem ellenzette, most sem ellenzi. A nagytiszteletü tractus kívánságának első része, tehát akadály nélkül teljesitödhetvén: a második sem fog megtagadódni. Dombi János meghalván : helyébe Bethlendi János választatott szilágyi esperessé. Erre nézve az 1818. aug. 9-diki közgyűlés jegyzökönyvének 52-dik számú cikkje igy szól: „Felolvasódon a szilágyi egyházvidéknek a folyó esztendő mart. 31. Iladad-Nádasdon tartatott partiális Jgyüléséböl költ levele; melyben választott esperestjét tisztel. Bethlendi János atyánkfiát ugy ajánlja felesketés és'[megerösités végett főtiszt. Superintendens uramnak és általa a főtiszt, consistorium esperesli tagjainak, hogy azon felesketés és esperesti hivatalában leendő megerösittetés az erdélyi nagyfejedelemségben municipális törvények, és azon nagyfejcdelemségbeli méltóságos fö consistoriumtól a politicumokra és oeconomicumokra nézve való illendő függés sérelme nélkül essék meg. Megegyez benne ezen consistorium, hogy tisztelendő Bethlendi János atyánkfija, a szokott esperesti hitformáját, az emiitett levél értelméhez képest mondja el. E végre a szokott esperesti hitformája tiszt. Bethlendi János atyánkfijának kezébe adódván, minekutánna azt megolvasta és a hitnek a szerint való letételére, az emiitett feltétel megtartása mellett, készségét kinyilatkoztatta : A bevett mód és forma szerint feleskettetvén, esperesli hivatalában megerősitődött, és a tábla mellé ültetődön. Bethlendi Jánosnak ily felesketése ellen nem történt semmi felszólalás vagy észrevétel. De, igen is, történt az esp. Keresztes Mihály hitlelételere nézve. Ugyan is, 1815. aug. 13. 97. sz. a. középszolnoki tractus notariusa tisztel. Héczey Pál uram megküldötte consiliarius Laskai Sámuel urnák azon levelét, melyben annak, hogy a középszolnoki tiszt, esperest, consistoriumunkban a hitletétel végett megjelenjen, ellenmond, azon az okon, hogy az erdélyi részen levő esperestek, eleitől fogva nem csak in politicis, hanem in ecclesiasticis is az erdélyi consistoriumtól függőitek , és Erdély azon jussát soha sem adta által a magyarországi consistoriumnak. Végeztetett. Az erd. méltóságos fö consistoriumnak archívumunkban levő levele azt bizonyítja , hogy a méltóságos fő consistorium az erdélyi részen levő ekklézsiáinktól csak a politico-ecclesiasticuinokra nézve kiván függést. De ezen függés a középszolnoki esperestet, abban hogy consistoriumunk előtt a hitet letegye, és gyűléseinkben megjelenjen, meg nem akadályozhatja; — a minthogy ezen függés ellent nem állván meg is jelentek itten, mind a hitletétel mind rendszerint a közlanácskozás végett, a középszolnoki tiszt, tractusnak régibb esperestjei, néhai tiszt. Mátyus István , Héczey Dániel, Barcza György uraimék ; úgyszintén ugyanazon vidék volt coadjutor curatora néhai tek. Bydeskuti Imre ur is , a mint protocollumunk mutatja. Egyébiránt erről a dologról a bővebb tanácskozás más időre halasztódik. Laskay Sámuel ur 1803-ban neveztetett ki az erdélyi fö consistorium állal a szilágyi esperesség viceinspector curatorává, — Későbben 1805. aug. 10. kelt superintendentiális végzés szerint a középszolnoki tractus oda utasíttatván, hogy néhai coadjutor curator Bydeskuti Imre ur helyett válasszon uj curatort: cz a tractus 1806. martius 18-kán Nagy-Károlyban tartott gyűléséből referálja, hogy Laskay Sámuel urat választotta. Ezen tractualis jelentés felolvastatott 1806. apr. 18-ik napján tartott superintendentiális gyűlésben 15. sz. a. Es, minden indokolás nélkül — ily végzés hozatott: „Elhalasztódott ezen választásnak jóváhagyódása." 1806. okt. gyűlésben megjelen Laskay Sámuel ursze-