Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-10-26 / 43. szám

protestáns egyházunknak sirja ásatnék meg. — Érezte ezt közelben is, a magyarhoni protestáns egyház, midőn ősi jogai mellett sikra szállott, az iskolára való befolyását megsemmisiteni akarókkal. — Érezték azon lelkesek, kik az iskolai ügynek lendületet adandó, oda vitték a dolgot, hogy a 4 reformált egyházkerület a népiskolákra vonatkozó tantervet dolgozott ki, hogy az életbeléptettessék, s általa az egyház s a nemzet tagjai a miveltség ösvényén elébbre haladjanak. — Az egyházmegyékben pedig decanátusok állittattak, hogy semmi ne hiányozzék a tanitó szorgozására. — S igy látni való, hogy egyik oldalról min-, den megtörtént, a tanitóknak tantervet adtak, s annak végrehajtására decanatust állitottak; mig a másik oldalról épen semmi sem történik, — mert ki a célt akarja, annak akarni kell az eszközöket is, azaz ha akarjátok, hogy a szegény tanitók becsülettel feleljenek meg kötelmeiknek; gondoskodnotok kell, hogy a jelen korral össze nem férő fizetéses-levelek megjobbittassanak; mert már a szentírás mondja : „méltó a munkás a maga bérére ; mert mig a szegény tanítót mindenki kénye s kedve szerint sértheti, s ő orvoslást sehonnan nem várhat, s mig a napszámosnál is kevesebb bérért szolgálja az egyházat, s nevel az egyháznak és államnak hasznos tagokat, s csekély megszolgált véres verejtékével szerzett bérét se kaphatja, s mellette éhezni kénytelen: addig bizony jó lélekkel nem kívánhatjátok a viszonyosság és osztó igazság elvénél sem , hogy kötelességében serényen s szakavatottan járjon el. Majd ha eljön azon idő, midőn lelkes férfiaink belátják, hogy egyházunk épületére nem a tetőt kell elébb feltenni, hanem az alapot, azaz nem tantervet kell először készíteni, hanem arról gondoskodni, hogy jó tanítóink legyenek, ez pedig ugy éretik el, ha az idő szelleméhez viszonyittatnak a fizetések, mert a tapasztalás azt mutatja, hogy egyházunk tagjai a csekély fizetéseket is nyirbálni akarják, s tudván, hogy ez sok tekintetben tőlük függ, teszik is, egyházi gyűléseink meghozzák ugyan a határozatokat, de ez nagy részt irott malaszt marad, nem lévén az egyháznak végrehajtó ereje, s igy teszik, ha akarják, ha nem : az egyház hivatalnokának, mint gyengébbnek kell húzni a rövidebbet. Akkor nem lesz az egyház kénytelen egyházainkba — a gyengébbeket értve — csak hogy tanitó legyen, mesterségüket félbehagyott legényeket alkalmazni. — Váljon ezek miképen volnának képesek a tanítóságra? magok sem tudván semmit, lehet-e tőlök reményleni, hogy az egyház és állam nagyszerű feladatát, mit az iskolától várunk, valósithassák? A magyarhoni protestáns egyház csak akkor felelhet meg tehát rendeltetése céljának , s emelheti tagjainak korigényeihez mérten miveltségét, s hathat sikeresen a magyar nemzet felvirágoztatására, ha azok, kiket az egyházközségekbe a tagok szellemi vezérletével megbiz, tehetség s hivatás s nemes buzgalomtól áthatva v uinak, ez pedig csak akkor éretik el, ha munkásságok s nemes törekvéseik anyagilag biztosittatnak. — Mert mindaddig, míg jelen állapotjában marad, sikert tőle várni nem lehet. Ti azért, kik a protestáns egyházak kormányára helyezvék vagytok az isteni gondviselés, és hitrokonaitok bizalma által, ne késsetek mielébb megkezdeni e nagy és nehéz munkát, meg lehettek győződve, hogy csak ez adhat lendületet hanyatló egyházunk felvirágoztatására! Balogh E n d r e. gyoroki ref. lelkész. tw. OP BELFÖLD. A DUNAMELLÉKI EVANGELIUMI REFORMÁLT EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE. Pesten 1862-ik év oktober 15-kcn s következő napjain lartá a dunamelléki lielv. hitv. egyházkerület ez évben második közgyűlését, Ráday Gedeon gróf fögondnok s Török Pál superintendens urak iker elnöklete alatt. — Ezen mind taglalás alá vett tárgyaiban, mindazok fölötti igen érdekes nézetcserékben s hozott határozataiban egyképen tartalomgazdag, s egyházkerületünk életében igen fontos tanácskozmányt sietünk, bár a tárgy sokasága miatt, s e lapok terjedelméhez mérve lehető röviden, de mégis egész folyamában közölni, minden lényegesebb mozzanatát kiemelvén. Miután főt. superintendens ur Isten segedelmeért, s a szentléleknek a tanácskozókkali közölteléseért buzgó imában könyörgött; m. gróf Ráday Gedeon világi elnök ur a gyűlést megnyitottnak nyilvánitá, s különösen két tárgyra hivta föl a tanácskozók figyelmét, melyek szerencsés meg-