Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-09-21 / 38. szám

mit, habár annak szemében a szálkát vérig piszkálja is. A négy kerület bizottmánya a tanterv s tanrendszer kidolgozására hányszor jött össze Debrecenben, Patakon, Pápán, Miskolcon, Pesten? hány ezerbe kerülhetett annyi összejövetel?! iskolai könyvek kiállítására pályadíj tűzetett, hol az eredmény ? az alsó-borsodi esperes és fögondnok saját erszényökböl, majd ezer frt töke kamatát, fordították arra, hogy a körlelkészek útja megkönnyítessék, midőn az iskolákat megtekintik, — de a tanitók ösztöndijáról senkisem emlékezik. Dicséret és dorgálás, ez a két jutalom az, mire a tanitói osztály számithat. Ehhez járul még az, hogy a hanyagnak bélyegzett tanitók censurára is idéztetnek, — a tanterv szerinti tanítás mesterségéből megvizsgáltatnak annyira, hogy némelyikről szinte a halálos veríték hull. Tagadhatlan, hogy ennek megvan a maga haszna, s méltányos is, hogy ha a pap nem lehet pappá szigora nélkül^ a kézműves mesterré próbatét nélkül: a tanitó is adjon kétségtelen jelt ügyessége felöl. De arra, hogy szekerünket az igavonó jószág repítse, nemcsak ostor, hanem abrak is kell, s fájdalom leginkább ez nincsen. A másik tárgy, a m. csáthi és tisza-tarjáni kérvény, kerülvén szőnyegre, az első, kérelmétől elüttetetl, mivel akademica promotio, azaz olyan tanítóság, mely quasi nem azért volna felállítva, hogy a m. csáthi egyháznak tanítója legyen, hanem hogy annak jövedelméből valaki akadémiára mehessen. — En ugyan a gyűlésekre csak tanulni járok; de bár sokat okultam már, e kérdést még sem bírom magamnak megfejteni, az autonomia alólról az egyházakból ered-e fölfelé hatolva ? vagy fölülről lefelé nyomaszkodva ? 29 éves ember, mint én vagyok, már hiszi magáról, hogy van esze; de megkell vallanom, hogy megáll az eszem, ha az autonomiát azon megköttetéssel, hogy az egyháznak a jó tanitót a maga saját kenyerével megjutalmazni — nem lehet, nem szabad, egybeillesztem. Ha csak azon vallásos kegyeletes függés eszméje nem segit ki kétségemből, mit azon nap, melyen egyh. m. gyűlésük volt, keltett fel elmémben, — miszerint István király midőn hóditó, és fényes birodalom alkotója volt, mégis a pápától kért koronát s jogot az egyházügyét rendezni. De 2-ik Sylvester, nagy bölcsen, nem is tagadta azt meg. Tisza-Tarján nem lévén akademica promotiónak keresztelve, megnyerte a mit kért, bár néha a kiszolgált három éves tanitó tömöttebb erszényt viszen el onnan, mint a csáthi.*) De okai is, mikkel folyamodványát támogatta, igen erősek és hatók voltak. 1-ör Mert egy hatodrésze leégvén; termése igen szűk lévén, tanítóját ez évben ki nem fizetheti. 2-or Mert az iskolaépítés egész tehetségét kimerítvén, uj tanitó hozatalra nem költekezhetik. 3-or Olyan képességgel biró ifjú, ki azon egyházban *) Mi ok kényszeritheti' a csáthi egyházat, hogy a tanitó hozatalra minden két évben költekezzék, hanem az a remény, hogy jó tanitót nyerend, s ha azért költ minden 2-ik évben, a megismert jó tanítóért nem szabad neki azt tenni, hogy költségét, kivált a jelen időben — kímélje. x

É. V. a jeles énekkart az öszhangzatos éneklésben vezérelje, tanítsa és amellett orgonálni is tudjon, jelenleg a theologiát végzett ifjak közt nem találtatott. Más kerületben is sok egyházak Patakról vivén tanítókat, tanitó képes ifjaink, mind a képezdében, mind az akadémiában, megfogytak. Bár a gyűlés röviden, szépen, mégis sokat tett s délután 2 órára már teljesen be lön végezve. — Tartott még más nap is, — a mennyiben a gyűlést gazdagon ellátó Zsoldos testvérektől, ezektől a hevesi egyh. kisded hajójának erős árbocaitól megválni nehezen s csak hálátlanul megszökve sikerült. — Nagy lakoma, dinnye-szüret, a jó hevesi dinnyéből, melynél jobb s híresebb a hazában nincs, a hevesi derék zene-banda, mely állandóul tisztelgett, a házi mindentudás, mindenütt jelenvalóság, és mindenekre gondotviselés szerepébe öltözött tek. Zsoldos Sándornő, szül. Liptai Klára ő nagysága bőkezűsége csaknem elhiteté velünk, hogy mi valamely káptalannak kanonokai vagyunk. Sok ily nőt a hazának! Édes Vince, poroszlói s lelkész. A HEVES-NAGYKUNSÁGI helv. hitv. egyházmegye nt. D a r ó c z y Mihály esperes és t. P a p Mór segédgondnok urak ikerelnöklete alatt M. T u r o n , jul. 22-én tartá közgyűlését. Az egyházmegyei consistoriumban egy papi és két világi ülnök hiányozván s egy bizottmány a beérkezett szavatokat felbontván, egyházi részről Vég Sándor turkevi lelkész, ^ világi részről pedig Borbély Lajos és H o r t i István urak általános örömmel üdvözöltettek, Ekkép a consistoriumi testület ki levén egészítve, ezennel idő tüzetett a hevesi részröli segédgondnokra szavazásra, szavazatok sept. l-re levén beküldendők. — Az esperesi egyházlátogatási jelentésnek az egyházmegye költségéni kinyomatása egész terjedelmében általános tetszéssel elrendeltetvén, jövőre az egyházak felkéretnek az egyháznak jelentést tenni, hány példányban kívánják az esperesi jelentést hozzájok juttatni, az egyházak viselvén a nyomtatási költséget. A népiskolai rendtartásnak a helybeli felügyelőséget tárgyazó szabálya értelmében felhivatnak az egyházak intézkedésre, melyről esperes űr értesitendö lesz ; egyszersmind pedig az egyházmegyei népiskolai választmány felállítása, és pedig 7 taghói állónak határoztatott el, az egyházak szavazata sept. l-re esperes űrhöz levén küldendők. A körlátogatók egyházmegyei gyűlés általi kinevezése kedvező visszhangra nem találván s ennek következtében az egyházak szavazásra hivatván fel, körlátogatók lettek : Vári Szabó Sámuel, Csete Lajos, Győri Lajos, K u 1 i f a y Zsigmond, T a s s i László, Vég Sándor, Fazekas János, lelkész, és K i s s Sándor tanár urak. Az egyházmegyei és a gyámintézeti pénztárak s illetőleg számadások megvizsgálására Borbély Lajos, V á r i szabó Sámuel, Hajdú Ignác és Lovasi István urak