Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-01-26 / 4. szám

stb. stb. Végre előadja, hogy noha a hitvallás és tudomány dolgában csaknem minden magyarországi reformált egyházak megegyeznek, mert Calvin és Bullinger iratait követi leginkább: a sakramentomok kiszolgáltatásában s más szertartásokban mégis nagy különbözés és zabolátlanság uralkodik. Ennélfogva felette igen kéri Bullingert, hogy a zürichi egyház rendtartásait valamely alkalmas emberrel latinul irassa meg, s kinyomatva küldje el; igy remélhető úgymond, hogy miután Bullinger iratait mindenki örömmel fogadja, senki nem fogja többé tudatlanul a maga költeményeit követni s különböző szertartással zavarni az egyház egységét. Végre óhajtását fejezi ki, vajha Melanchton nyilván kijelentené s közzétenné már az úrvacsorájáról való nézeteit, mert az ő tartózkodása vagy tettetése sok bajt szül az egyházban. Nagyon hihető', hogy e levél Írásakor már óvári lelkipásztor volt Huszár Gál. s mint ilyen fordult meg a közelfekvő Bécsben, a valószínűen protestáns Hoihalter nyomdásznál. a kihez Bullinger válaszát is intéztetni kéri. Egyháztörténelmi irodalmunk mind ez ideig nem vette figyelembe azt, a mire egykor már én röviden utaltam, hogy t. i. Huszár Gálnak a szertartások dolgában Bullingerhez intézett kérelme nem maradt siker nélkül. 1559. Január hóban ugyanis, tehát egy évvel Huszár Gál kérelme után, már megjelent Zürichben Lavater odavaló egyik lelkész müve: De ritibus et institutis ecclesiae tigurinae, — mely mindazon tárgyakat felveszi, melyek felett Huszár Gál utasitást kér. Nyilván megmondja pedig Lavater, hogy ezen mű létrejövetelének egyik oka az, mert sokan kivánták tudni és követni a zürichi rendtartásokat. Huszár Gál műve volt egy kis katekhizmus is, melyet az 1636—ik évi pápai zsinat a kisebb gyermekeknél megtartatni rendel. Huszár Gál műve ama szép énekünk is : Könyörögjünk az Istennek Szent Lelkének, Bocsássa ki magas mennyből az ö világát stb. Ezt Szenei Molnár Albert is világosan Huszár Gálénak nevezi, a magyar bibliának oppenheimi kiadásában, melyhez némely énekeket is mellékelt. Sőt bizvást Huszár Gálénak tarthatjuk ama másik két éneket is, melyek régi énekeskönyveinkben közvetlenül az idézett ének előtt állanak. Az első, 247-ik szám alatt, intézve van az Istenhez: Alázatos szívbeli fohászkodá s s a 1 stb., s végső versszakaiba az Úri imát foglalja be. A második, 248. szám alatt, intézve van a Fiúhoz .-Járuljunk mi az Istennek Szent Fiához stb. A harmadik 249. sz. a. a Szent Lélekhez : Könyörögjünk stb. Mind a háromnak egy dallama, egy színezete és szelleme van. — Már a Pataki fűzetekben méltán fejeztetett ki egykor azon alapos vélemény, hogy e három ének egyenlőképen Huszár Gál szerzeménye. De térjünk már egyházi beszédeinek ismertetésére, a mi ezúttal főcélunk. Ezen könyv, egy a legritkább magyar könyvek közül, sőt mind ez ideig csak egyetlen egy példány létezése van tudva, a bécsi császári könyvtárban. Több egyházi és irodalmi történetíróink ezen művet fel sem emiitik, mert létezését sem tudták. Ezért meg fog engedni a nyájas olvasó, ha ezt könyvészetileg is a lehető leghívebben megismertetem. A könyv teljes címe ez : Az Vr IEsus Christusnac SZent vachoraiarol, kinszenvedeseről es dichöseges feltamadasaról való Predicacioc. I. Ti'moth. 3. Deus manifestatus est in carne, justificatus est in spiritu: visus est Angelis, praedicatus est gent'ibus, Fides illi habita est in mundo, receptus est in glória. Óvár ba nyomatott. M. D. LVIII. Kis negyedrét. Könyvtári jegye, a bécsi cs. könyvtárban, hol ezt én is használtam: 77. M. 111. A cimlevéllel együtt 24 levél; de sem a lapok, sem a levelek számozva nincsenek, hanem a levelek alján ott áll nyomdászi jegyül a kis alphabét, pl. ilyenformán: b, b stb. stb. Minden négy levelen más-más betű, de az egy iv 4-ik levelét nem jegyzi semmivel. Papirja közönséges jó; rajta csillag s körbe tett horgonyforma vizje-