Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-08-24 / 34. szám
let és hála egyenesen I. Gyene Károly urat, iskolánk hü buzgalmu édesatyját, a szatmári egyház fögondnokát illeti. Iskolánk pénzereje részint a kétes alapítványok rendbeszedése és biztossátétele következtében, részint az újból előállott kegyes alapítók áldozatkészsége által 4416 frtnyi összeggel szilárdult, miért meleg elismeréssel és köszönettel ismét főgondnokunknak tartozunk. — A kegyelet adóját kívánjuk leróvni azon áldozatkész tanügybarátoknak, kik ez évben ujabb áldozatot hozlak a tudomány és mivelödés oltárára; — azok tisztelt nevei itt következnek: Nagy Ignác (P. Darócról) 100; Nagy Károly (Lá-. záriból) 100, Esze Gábor (orvos Szatmári) 100, Esze Ferenc (ügyvéd) 100, Madarasy János 100 frt, Vajai Károly 52 frt 50 kr, Keresztesi Gábor 50 frt, Petróczi Antal 10 frt 50 kr, Bereczki Bálint 21 frt; Bata József 10 frt 50 krt adtak. (Vannak ugyan többek is, kik áldozataikat meghozták, de áldozatuk mennyiségéről biztos tudomásom nem lévén, a jövő évben viszem meg számukra a tisztelet méltó hálaadóját.) Könyvtárunk béltartalmát b.e. Szőke Zsigmond ür 40, szatmár-hegyi lelkész Papolczi Károly 1, Varga József dobrai segédlelkész 1 igen becses kötet könyvekkel gazdagították. Es midőn ezek ekkép vannak, hozzátok lesz egy pár szóm, nemes tanulóifjúság ! kedves barátai, szívrokonai a tanári karnak ! — Ti, nagyrészben — egy pár hónapig, oct. 1-sö napjáig , de egy jelentékeny töredékben, talán örökre szakadtok lc kebeléről tanódánknak, — édes anyátoknak ! Kik visszajövendetek: a gondviselés angyalai, ami áldó imánk s forró szeretelünk utazzanak veletek eltávozástok és visszajövendéstek napjaiban. Es ti, kiket a játszi végzet s a kíméletlen sors örökre bont s tép ki meleg karjainkból: legyetek áldva tőlünk egész éltetekre! Ne feledkezzetek meg rólunk, kik titeket testvéri szeretettel öleltünk, atyai tanácsokkal tápláltunk, barátságunk védő karjaival támogattunk, mig közelünkben lehetetek. — Most sorsotok Istene int! s mennetek kell! Építsetek épületet, szilárdat és magasat az alapra, melyet együtt veténk hat év alatt; hogy édesanyánknak, e mégis szomorú, jámbor özvegy nőnek ~ szép Magyarországnak — minél hasznosabb szolgálatot tehessetek!! Az Úr angyalai járjanak tábort körültetek, hogy titeket, mig pályáztok, sem az ármány sem a szenvedélyek hatalma rabul ne ejthessen!!. BARTÓK GÁBOR.-) JELENTÉS A ROZSNYÓI ÁG. HITV. FÖTANODÁRÓL. A rozsnyói főtanoda egyik honunk tanintézetei közül, mely 1850-ik évben történt fögyinnásiummá alakulása óta csendben működött, anélkül, hogy hirlapilag mindeddig ismertetve lett volna. Ezen visszavonulást sem az intézet, *) Mély tisztelettel kérem a „Pesti Napló" és „Magyar Sajtó" t. szerkesztőségét e cikk fölvételére s közlésére ! RT sem protestáns egyházaink érdekében nem látván helyesnek és üdvösnek, a felszólalást ezennel kötelességemnek ismerem. Rozsnyó, mint magyar egyház, a felvidéken a magyar nemzetiség öspontja s a mennyiben tiszai egyházkerületünknek csaknem közepén fekszik, igen alkalmas helyiség egy fölanoda fentartására. Az 1850-ik évi rázkódások, melyek vészszel fenyegették iskoláinkat, a rozsnyói hat osztályú gyrnnásiumot is csaknem az örvény szélére álliták, mert 4000 frt tőkéje igen csekély kilátást nyújtott arra, hogy a kormány követelte kívánalmaknak nem teljes, de csak némi mértékben is megfelelhessen. Azonban hol a vész legnagyobb, ott van az isteni segély legközelebb s ugy is tortént. Az iskolai igazgatóság az egyházi elöljárósággal érezve az aggasztó helyzet nyomasztó voltát; látva, hogy a vészfellegek csak ugy hajthatók el egyházunk és iskolánk egéről, ha az ősapák buzgóságánál tettre gyuladva, saját kebelében lehető áldozatkészséget fejt ki, de egyszersmind máshol is, egyesek és egyházaknál kegyes adományok és alapítványokért kopogtat: a tett terére lépett, mozgásba hozott minden rendelkezésére álló erőt, és az eredmény az lön, hogy Isten segedelmével 4000 frt tökéjét 42,000-re növelé o. értékben. A buzgóság ezen szép nyilatkozata képessé tevé a rozsnyói egyházat és iskolai pártfogóságot, hogy a főtanodát 8 rendes tanárral megalapítsa s ez által egyházkerületünk kivánatának és közszükségének eleget téve, felvidékünkön a magyar nemzetiség zászlóvivője s a tudomány csarnoka legyen. Az intézet ily módon megalakulván s a tanárok sok zaklatás után a magas kormány részéről megerősíttetvén, elkezdé működését s hogy egyházunk és hazánk érdekében szép hivatásának és nemes feladatának megfelelt, bizonyítják a lefolyt évek felmutatott sikerült vizsgái, bizonyítja különösen mltgs báró Prónay Gábor egyetemes felügyelő és főtisztelendő Máday Károly superintendens uraknak mult nyári vizsgánkon tett azon nyilvános nyilatkozatuk, miszerint mind a tanárok kitartó szorgalma és lelkes működése, mind pedig a tanítványok tudományos előhaladása tekintetében <?sak teljes megelégedésöket lehet tolmácsolniok s jutalmul elismerést szavazniok. Mennyire szívökön hordják tanáraink a tanoncok kellő kiképzését, tanuságul szolgál az is, hogy a felsőbb osztályú növendékeket nemcsak a kivánt tantárgyakban oktatják, hanem őket külön társulatban öszpontositva a szavalás és magyar dolgozatokban a rendes órákon kivül is gyakorolják. Hozzá járul ehhez, hogy a szellemi táplálék mellett az anyagi gondoskodás sem hiányzik. Alumneumunk, mely mult évben részint 12 o. frt fizetésért, részint ingyen 40-nél többet látott el ebéddel, most nagyobbittatik azon célból, hogy minden szegény ifjűt képesek legyünk kivétel nélkül a tápda jótéteményében részeltetni s négy vagy ötöt benne ingyenszállással is ellátni. Van az alumneum melleit úgynevezett convictusunk is, melyben 6 frt havi fizetésért ebéd, uzsonna, vacsora és reggelivel láttatik el a tanuló. Ez mult évben lépett először éleibe s minthogy vele