Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-08-24 / 34. szám
PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéktil: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. ;A KERESZTYÉN EGYHÁZ HÁROM ELSŐ SZÁZADÁNAK TÖRTÉNELME. Ily cimü egyli. történelmi munka jelent meg közelebbről francia nyelven, franciaországi ev. lelkész és bölcsészeti tudor, Pressensé Edmund úrtól. Alig jelent meg e jeles mű, s ime, annak már német nyelven való kiadása is megkezdődött, s belőle az első rész, mely a mi kezünkben is van, immár megjelent.*) A tudós szerző theologiai álláspontjának ismertetéseül meg kell mondanunk, liogy ő a francia orthodox egyház híveinek egyik legkitűnőbb bajnoka és C o q u e r e 1 ellenfelei közé tartozik. Azonban a szerző ez álláspontjával most semmi dolgunk, hanem csak művével; ez pedig, mint a melyet az európai jelen egyh. irodalom egyik legfényesebb terméke gyanánt üdvözölhetünk, — akár azon ránk épen protestánsokra nézve s épen a jelen világkörülmények között igen fontos tárgyat, melyről szól, akár azon alaposságot, melyet szerző, mindenütt a történelmi kutatás terén maradva s lehetőleg az eredeti forrásokból merítve, a feldolgozásban tanusit, akár végre azon *) A német kiadás teljes címe: „Geschichte der d r e i e r s t e n Jahrhunderte der c h r i s 11 ic h e n K i r c h e v n n Edmundv. Pressensé. Von de in Verfasser autorisirte und mit einein Vorvvorte versehene deutsche A u s g a b e von Eduárd Tabarius. Erster Theil: Das erste Jahrhundert. I. Leipzig, Verlag von YVilhelm Engelmann. 1862. A többi kötetek 5 havi időközökben fognak megjelenni, s, egy-egy kötet ára l! /a tallér, vagyis az agióval számítva, körülbelül = 2 frt 50 kr osztr. ért. lesz. élénk, meleg és lelkesült előadást tekintsük, mely még a laicusban is érdekeltséget képes felébreszteni — mindenesetre megérdemli, hogy azt teljes figyelemre méltassuk. Mintegy ismertetésül tehát, jónak látjuk ezúttal, annak bevezetését közölni, mint a mely a régi világ és a keresztyénségről, a mithologiák feletti különböző nézetekről és a vallások történelmének céljáról szól, — a mint következik : „A keresztyénség győzelmét az ő történelme elsőbb századaiban lehetetlen anélkül rajzolni, hogy vissza ne emlékezzünk ama régi világra, a melyet lerombolt. Fel volt e világ készülve minden fegyverrel, hogy legyőzze a keresztyénséget s kész egy túlfinomult civilisatio gazdag segélyforrásait állítani azzal szemben, anélkül hogy az anyagi erőszak a hanyatló vallások emez utolsó eszközének alkalmazását is mellőzte volna ; mindamellett érintkezési pontjai is megvoltak ennek az akkori emberi társasággal. Az uj vallás nem valami hirteleni eseménykép lépett fel, összeköttetés nélkül a múlttal ; mintegy az emberiségegész vallástörténelmének kimenetele volt az. A keresztyénség a menny felelete volt a föld vágyaira. Váltságot hozott a fáradt világnak, melyet Zoroaster és Plató kerestek vagy sejtettek. Isteni és emberi volt egyszersmind, mélyen emberi, épen mivel isteni vala, azaz Istentől az ember valódi szükségeinek megfelelőleg készítve. Nem elég tehát csak a mennyre nézni, honnan alászáll; a földre is tekintenünk kell, hol lábát megveti. Nagyon könnyen fel lehet, anélkül hogy az ő eredete isteniségéből valamit feláldoznánk, azon öszhangot ismerni, mely közte és az emberi természet közt létezik. Egyik a másik számára G7 í/<?
