Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-08-03 / 31. szám

komolyan beszélni látszik, s bírálatának azon része, mely­ben azt következtetni akarja, miként a magyar nemzetisé­gek a magyar nemzet túlnyomó műveltsége által vonzatva önkényt magyarizálnák magokat, — csakugyan isszonyú irónia. Előttem legalább tökéletesen ismeretlen, hogy ma­gyar nyelven csak egyetlen egy tudományos mü is szer­keztetett volna, mely európai hirt s nevet szerzett volna magának, s ha mi szlávok nemzetiségünkből a tudomány érdekében ki akarnók magunkat vetkőztetni, bizonyosan in­kább németekké kellene válnunk. Hiszen maga Farkas űr is hazánkat még a külföld irányában „terra i n c o g n i t á­nak" vallja, már pedig ha benne a magyar műveltség annyira haladott volna, hogy ez a görög és latin műveltség­gel vagy Luther érdemeivel összehasonlitást szenved­hetne, biztosithatom Farkas urat, hogy Magyarország kül­földön nem volna ,,terra incognita." Én müvem ujabb időszakait nagy fájdalommal adtam állal a közönségnek, s annak egyes tényeit a történelem­nek, de az igazság érdekében erre késztetve találtam ma­magamat. Keserű lehet benne az i g a z s á g, — bár ál­tala a magyarhoni evan. ágost. hitvallású szentegyházunk korhadt teste uj életre vidulna föl! — mert egyedül az igazság szabadit hat ki bennünket (Ján. 8, 32) — Berlinben julius 12-én 1862. Lic. theol. Borbis János. A lutheránus szlávok, mint vérta­nuskodónép. Előadás, tartá mártius 19-én az evangel. egyesület termében Borbis P. János lic. theologus. A kegyes keresztyéneknek egy felettébb szép és örvendeztető' ismertetőjele, liogy ó'k bár különböző' tartományokhoz s nemzetiségekhez tartozzanak, mégis magokat Krisztusban egyek­nek érzik, egymásról különösen gondoskodnak, egymást különösen szeretik, együtt örülnek, együtt szomorkodnak, egymásért imádkoznak, egymást kölcsönösen áldozatkészséggel segítik. Ezt azonban a most majd minden tartományban lábra kapott nemzetiségi szédelgés tel­jességgel nem érti; de a Krisztus egyháza előtt minden nemzetnek szükségei egyaránt szentek és tiszteletre méltók, ez nem ismer semmiféle párt-'s nemzeti gyűlöletet, sőt inkább mindegyik népnek fejlődését — bár soha nem önző s érzéki törekvések értelmében, hanem egyedül az Isten­országa szolgálatában — elősegíti s munkálja. Midőn én most — mint lutheri slovák a hozzám intézett felhivásoknak engedve, némi közlése­ket vagyok teendő ezen tisztelt gyülekezet előtt az én oly sokat gyalázott s terhesen nyomatott népem felől, — mindenek előtt a 44-ik zsoltárra utalok, melyben a magyarországi luther slávok fájdalma és panaszai oly valódilag és tisztán visztükröződnek. E népnek leghatározottabb baj­noka dr. Hurbán, ki a mult augustus 14-én e he­lyen értekezett hazai egyházam szomorú viszo­nyairól — legújabb, luther. szlávok közti egy­háztörténelmi ügyeket illető művét a mondott zsoltár 10-ik s következő verseinek szavaival re­keszté be, s hozzátevé. liogy a sz. Írásnak ezen része az ő mindennapi imája a mi szerencsétlen népünkért. Mielőtt én most tulajdonképi tárgyamra át­térnék, célszerűnek látom hazám — Magyaror­szág — felől némi földrajzi s népszámlálási jegy­zeteket közölni. E tartományban 9 milliónál va­lamivel több lakos van. Magyarország azonban épen nem képez egy egységes nemzetet s nincs is ungar nyelv, sőt inkább Magyarország lakos­ságát nyelv, erkölcs, szokás, miveltség és hitval­lásban egymástól felettébb különböző nemzetek keveréke teszi. Először is a magyarok — egy Ázsiából bevándorolt nép, számok valamivel ha­ladja a 4 milliót; — azután négy sláv törzs, és pedig 1. Szlovákok 2% milliónál többen, 2. Ruthének vagy kis oroszok 700,000-en fe­lül. 3. Horvátok 140,000 és 4. Vendek, 57,000-en felül; — továbbá 800,000-nél több német, körülbelül 130,000 román, 12,000 ör­mény, és 300,000-nél több zsidó. A magyarok főként Alsó-, a németek pedig Felső-Magyaror­szágon laknak. Hitvallásra nézve a magyaror­szági keresztyénség ekként oszlik el: 4.735,300 római katholikus, — 1% milliónál több reformá­tus, — 830,000 lutheránus, — 688,000 görög­kathólikus, — és egy millión felül nem egyesült görög. A reformált egyház csaknem kizárólag magyarokból áll, — a lutheránus ellenben nagy­részt — mintegy félmillió erejéig, — szlávból, 200,000, németből és 170,000 magyarból. Megemlítendő még mellesleg, hogy a szláv népnek nem a Németországon szerte koborló drótostótok — vagy, mint itt nevezik, egérfogóáru­sok — az egyedüli képviselői, sőt ezek a népnek legmíveletlenebb, s egészen jelentéktelen részét alkotják s római katholikusok. A szlávok főfog­lalkozása általában a földmivelés,de van közú'lök, kivált a városokban igen sok kézműves és mű­vész is. Bensőies mély kedély, hűség, kitartás, 61 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom