Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-27 / 30. szám

E g é s z-d i j a s o k : MItgs Bernáth Zsigmond űr alapítványán : Debreci József Bukarestből, gr. Andrássy'Gyuláné ö mltga alapítványán: Bálint Dezső, Császár Kálmán, Kasza József. Nagys. Komáromy József űr alapítványán : Menyhért István. A többi egész-dijasok ezek: Nagy Frigyes, Nagy József, Kalas János, Németi Gábor, Bényei Lajos, Marikóvszki Pál, Toldi Károly, Császár Pál, Zombori Rolán, Szabó Pál, Ruszkai Gyula, Molnár József, Nádaskai Zsigmond, Csomár József, Márta Ferenc, Vigvári András, Réz József, Láczai Dániel, Balazsi Bálint. Katona Dénes, Ágoston Antal, Kardos Géza, Kórán János, Csurgai Béla, Albert János, Móré Ödön, Móré Márton, Páricsi József, Palcso Károly, Bán Bertalan, Borsos András Miskolcról, Rácz József, Puki Béla, Likai Béla, Kosztrej Mihály = 40. Felszolgáló-ingyenesek: Kaló Imre, Török Gyula, Váci Sándor, Beregszászi Pál, Bene Lajos, Ambrus János, Csegöldi Lajos, Veres Mihály, Varga Antal, Vas Sámuel, Székely Károly, Képes Sámuel, Szentmártoni Sámuel, Borbély József, Kovács Zsigmond. = 15. — Összesen felvétettek százan. A fél-dijasok 15 frtot, az egész-dijasok 30 frtot fizetnek egy évre kosztért, szállásért és bűtor használatért. A fizetést félévenkint előre september és február hónapok 10-ik napjáig kell teljesíteni. Az étterembe csak a tartozás kifizetése után fog megengedtetni a bemenetel. Kelt Sárospatakon, jul. 21-én 1862. Antalfi János. KÖSZÖNET S FELHÍVÁS. A sárospataki Népszerű Naptár 1863-ik évi szerkesztéséről s kiadásáról lemondván: fogadják legszívesb köszönetemet mind azon munkatársak, kik négy év alatt e naptár kiállításában segélyemre voltak, és kik terjesztésén oly örömest működtek. Kik a mult évekről számadásaikat s a felmaradt naptárakat mai napig sem küldték hozzám: azokat nyilvánosan felhívom, hogy folyó év augusztus 20 ik napjáig okvetlen beszámoljanak s tartozásaikat befizessék. Sárospatak, jul. 21. 1862. Antalfi János. MÁLCA, juniusban ! Derék ember, ki oly egyházi terhet, melyet apái igazi vallásosságból kegyeletes buzgóságból viseltek , — de reá nem hagytak, — a helyett hogy vállairól lerázná, mikor pedig a legkönnyebb kifogással tehetné, egész lelki örömmel magáénak ismeri, mint anya drága gyermekét szivéhez szorítja, gondoskodó keblére öleli!!! — Igazi keresztyén, ki a jólétnél nem felekezet embere !!! — Egy ily nagy érdemű férfiúnak tekintetes Besze János űr«ak adományozó levelét, melylyel a felsőzempléni egyházmegyében levő magyar jesztrebi anya — és szürnyegi, imregi leányegyházakat megajándékozá, van szerencsém e lap t. c. olvasóinak felmutatni, — a mely is igy szól; ,,Sumtne veneranda oeenon Reverende Domine Paroche ! Infidelibus perversissim sque manibus concreditum Cellarium semi dolio excepto vacuum adinveni, remansumque degustando Vinum multum vile adinveni ad tain excelsum sanctumque Scopum, quamobrem pro anno hocce in fluxu existenti ad comparandum muneri devotissimo dignum vinum hisce advolvo (et intrinsecis solatiis plenus facere posse) et submitlo 20 i. e. Viginti fl. austriacos, cum deobligata promissione annue post Vindemias Vas vini pro matre filiabusque matris semper fideliter tradere velle. — Judaeus festa habendo triticum post dies aliquot expediet. Duin hoc ex optimo corde exarassem felicem ine ite— rate declaro Communitatibus hisce servire posse. — Qui in reliquis semper manebo Reverendilalis Vestrae — M. Jesztrebini ad Pascha Anni 1862. addictissimus Cultor Joannes Besze." Megjegyzendő, miszerint e szép ajánlat még a mult év vége felé tétetett, azonban az érdemekben őszült férfiú téli lakását Pestre téve, az ajánlottak átadásával megbízott nem járt el kötelességében, söt mi több, hűtlen pazarló lelt; ennek következtében iratolt ezen adományozó levél. Szép húsvéti ajándék ! !! Mily sokak szívnyugalma, benső boldogsága fog majd ebből Jézus szolgájának ápoló kezei alalt évenkint felvirágzani!! 1 Boldog ki szívesen boldogít!!! Adjon Isten az égi örömök tárházából méltó jutalmat az adományozónak. Böszörményi Károly, málcai ref. lelkész. KÖSZÖNET ÉS KÉRELEM. Kedves kötelességemnek tartom, méltóságos gróf Blanckenslein György urnák azon valóban nemeslelkü lettéért, hogy egyházunk templomépitési tökéjét egy ezer pengő forintos földtehermentesitési kötelezvény adományozásával ujolag gyarapította, a legforróbb köszönetet nyilvánítani, szívemből kívánván, hogy az Isten e ritka jóságú s igaz evang. szellemű férfiút egyházunk javára még sokáig életben megtartsa. Egyúttal bátorkodom minden prot. hitfeleinknek szíves figyelmét nagyváradi ág. ev. egyházunkra — mint eddig terra incognitára — fordítani s ké« rem mind a tiszt, egyházakat, mind az egyes urakat, kik nyomtalolt aláírási íveinket kezökhez vették, mind mindazokat, kik javaikat mással közölni szeretik, hogy minket részünkről rendkívüli erömegfeszitéssel megkezdett munkánkban kegyes adományaikkal gyámolítani szíveskedjenek. — Bis dat, qui cito dal. Templomépilésre ismét adakoztak : N.-Váradon Peer János volt gyulai gyógyszerész 200 frt. o. é.; a csizmadiacéh (V.-Olaszi) 10 frl. csizmadia-céh (Újváros) 10 frt. magyar szabó-céh 20 frl. szitás-céh 5 frt. Forsler Károly 50 kr. Fogadják egyházunk szíves köszönetéi. N.-Várad, jul. 24. 1862. Rimler Károly, ág. h. ev. lelkész.