Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-27 / 30. szám

szorulni kénytelen, ajánlja a gyűlés előtt kegyes segélye­zés végett. A nemes-kéri templom egy azon ősi articularis templomok közül való, melyet fenntartani mint vallási emlé­ket kettős kötelesség levén, a gyülekezet mind a kerületi, mind az egyetemes gyámintézeti bizottmányoknál ajánl­talni fog. Hasonló orom részesei voltunk az egyházmegyei pénztár állása érdemében is. Több százakra inenö adósságai voltak egyházmegyénknek még a mult évben több rend­beli pénztárakhoz, s a mai nap minden tartozás lefizetve, letisztázva áll, mely jelenség a mily ritka épen oly örven­detes. Lehetetlen itt pénztárnokunk buzgó, ritka, erélyű szorgalmát hálásan fel nem említenem. Tek. Guoth Ignác pénztárnokunké az érdem, ki e megye sok ideig rendet­lenségben volt számadásait összeszedte, rendezte, kint levő sok évi tartozásait beszedte, ugy hogy örömmel és bizton mondhatjuk: pénztári ügyeink legkedvezőbb helyzetben állanak. Felkerülvén a magas kormánynak a superinteden­tiákhoz intézett abbeli felhívása, hogy miután a pátensben ajánlott de el nem fogadott egyházsegélyezési összeget a kormány most papi v. tanári pályára készülő ifjak segélye­zésére kívánja fordítani, s részünkről arra érdemes egyé­nek ajánltassanak : ezt a gyűlés mint a pátens kifolyását autonómiánkba ütközőnek tekintette s a kerületi gyűlésre küldendő követeinknek utasításul adatott, hogy ily dijpén­zek visszautasítását kerületileg kimondattatván, az azokért való folyamodástól ifjaink tiltassanak le. Szomorúan és fájdalmasan leveröleg hatott reánk szeretett felügyelőnk lek. Káldy József urnák hivataláróli le­mondása. Lemondását öreg korával akarla indokolni. De a közszeretet, az általános bizalom, mely e pályán már több évtizedek óta kiséri a buzgó vezért, ki mindig az igazság és haladás eszméinek őrizője s védője vala, nem fogadhatá el. Végre sikerült ismét megnyerni öt megyénknek. S igy­szép remények közt oszlottunk el, csak azon óhajtásunk maradt együtt s mint ima égbe szállt: ,,legyen Isten vé­delme, áldása e megyén, a szent evangyéliomon s a nemzet fölött. Trsztyenszky Gyula. KIVONAT az orosházi ág. ev. hitv. egyház 1862. Jul. 16. tartott presbyteri gyülésejegyzőköny­véből. 757. sz. Egyik presbyter a következő, általa benyúj­tott nyilatkozatnak: „Orosháza ág. hitv. ev. egyháza tiszt. Szeberényi Lajos szegedi lelkész űr által közzé tett, oros­házi próbabeszéde alatt olvasható „utószóra" következő­leg nyilatkozik : Az egyházközség t. Szeberényi Lajos urat az utószóban felhozott vádakkal nem illette, ily állí­tólagos rágalmakat magáévá nem tett, sőt ellenkezőleg ma­gáévá teszi mindazt, a mi az utószóval kapesolatos egy­házi bizonyítványokban róla szép és dicséretes elmon­datik, azon kijelentés mellett, hogy maga is kész leendett lényegben hasonló bizonyítványt részéfe kiszolgáltatni; annyival kevésbbé vonván kétségbe azon nyilatkozatának valóságát, hogy erkölcsisége, becsülete mellett ezek ta­núskodnának. De épen, mert t. Szeberényi Lajos űr saját maga és a közvélemény előtt erkölcsi tekintetben tisztán áll, felesleges, söt tekintélyével ellenkező volt, egyes állító­lagos rágalmazók ellenében nyilvánosan védekeznie. Tűi­szerénység volna azon álláspontot, melyet mint lelkész és író elfoglal, magasabbnak nem tartania, semhogy egyesek netán magán körben tett sértő nyilatkozatai felérhetnék s ellenében nyilvános védelemre, cáfolatra szorulna. Felte­szi az egyház, hogy meg nem nevezett, egyesekhez inté­zett ezen utószavát nem kívánta az orosházi egyház kisebbí­tésére s híven megőrzött jó híre csökkentésére irányozni; az egyházra nézve pedig nem lehetne megnyugta tóbb, mintha t. Szeberényi Lajos urat jelen nyilatkozata által meggyőzhetné arról, hogy ezen állítólagos rágalmak kö­zül a választáson vagy másutt nyilvánosan soha csak egy is felhozva nem volt, s az egyház az erkölcsi feddhetlcn­séget mint már a kijelelés nélkülözhetlen feltételét tekint­vén, ez mint mindenik jeleitben létező alapkellék, a vá­lasztás eredményére befolyással nem lehetett, — ha meg­győzhetné az iránt, hogy a választás eredménye nem egyesek önkénye, hatása, vagy ellenhatásának, hanem a joga gyakorlatában nem korlátolt s érettségénél fogva nem is korlátolhatott önálló választó közönség szabad akaratának, józan itélötehetségénck s tapinlatának kifolyása volt. — Hogy Makó községe tűlhevében állítólagos rágalmakat mint tényt vett fel bizonyítványába. Orosháza egyházköz­sége csak sajnálni tudja, mint akár részrehajlásból, akár meggondolatlan elhamarkodásból eredt, egyházközségnek megbocsáthatlan erkölcsi tévedést. Az „utószó az egyház egyes meg nem nevezett tagjai ellen levén irányozva, eb­ből az orosházi egyház egyetemére nézve támadható gyanú és félreértés elhárítása tekintetéből az egyháznak kellett felszólalnia," — elfogadását és hirlapilag közzétevését in­dítványozván: a presbyterium ezen nyilatkozatot elfogadja, magáévá leszi s a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" szerkesztő­ségének, szíves közlés végett, megküldeni rendeli. *) Kelt mint fenn. Kiadta : Horváth János. egyházi jegyző. TÁRC A. MISSIOI LEVELEK DR. BALLAGI MÓRHOZ. XXXVHI.­A nemzetek tökéletesedésének első és legfontosabb lépcsője és alapja a népnevelés. Ez oltja a keblekbe vallás, erkölcs s minden jó plántáját, hazaszeretet s nemzetiség szikrázatait, — hogy a népegyetem a fejlődés és értelem tisztes álláspontjára jutván , értse meg az erkölcs becsét, ismerje meg a haza fogalmát s tanulja meg szeretni a sza­badság virágos mezőit. Nevelés nélkül a nép tudatlan tö­*) Szíves örömest adtam helyett az orosházi egyháznak és tiszt. Szeberényi Lajos urnák egyformán becsüle­tükre váló nyilatkozatnak. S z e r k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom