Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-06 / 27. szám

Egyházmegyénk közigazgatási és törvénykezési, va­lamint az egyházi vizsgáló biztosság jegyzökönyveit pon­tosan vinni egy jegyző erejét felülmúló lévén, inditvá­íiyoztatott, hogy a mult r. zsinat alkalmával hivatalos terheitől felmentett t. közügyigazgató helyett negyedik egyházi hivatalnoknak választassák aljegyző. De t. köz­jegyzőnk a nagyobb rész által helyeselt s pártolt, csakis könnyítésére és az egyházi közhivatalnokok terhei arány­lagos felosztására célzó indítványt személye ellen irány­zottnak, magára nézve megalázónak, sérelmesnek nyilvá­nítván, miután ígérte és jegyzőkönyvbe igtatva kötelezte is magát arra, hogy ennekutána r. zsinatgyiilések s illető­leg az egyházlátogatás után nyolc nap alatt a jegyzö­könyveket mindig be fogja adni, — a személyesség terére átcsapongani kezdett vitát a jó egyetértés fentartása és t. közjegyzőnk elismert lelkiismeretessége iránti tekintetből mind az indítványt tevő, mind pártolói félbeszakították. Közegyetértéssel ujabban három évre közügyigazgató-vá­lasztásban történt megállapodás, és szózatok többségével wiegválasztatott második közügyigazgatónak t. Lőrinci Já­nos n.-ernyei pap. A közelebbi válságos időkben egyházmegyénk pap­jai és isk. tanítói is ajánlottak m.-vásárhelyi főiskolánk te­gélyezésére jövedelemaránylag évenkint fizetendő 390 conv. frtot. E pénzösszeget évenkint r. zsinatunk saját fel­ügyelete alalt a t. közügyigazgató urak által szedette fel és adatta be, mégis hirszerint minden évben pénztárnoki s kezHöségi illetőségek levonásával félegesittetett meg, — épen mint a rendes tőkék pénztárnoki utánjárással felsze­dett kamatjai. Hogy ez többé ne történjék, átíratni hatá­roztatott a főiskola m. és t. elöljáróságának, miszerint egyházmegyénk papjai és isk. tanítói magok tetemes meg­rovásával ugy ajánlották s azért adatták évenkint készen felszedetve summásan a pénzösszeget, hogy az minden le­vonás nélkül a főiskola hasznára fordittassék. Megkívánja azért r. zsinatunk, hogy e pénzösszegből semmi szin alatt, semmi kezelésérti levonás ne történjék, mely kívánságá­nak ha elég nem tétetnék, nem vonja ugyan vissza ajánla­tát, di; a felszedést nem fogja eszközölni, hanem a főisko­lára bizza. Miután a papok és isk. tanítók egész anyaszentegy­házunkban, különösen a marosi és udvarhelyi s szomszédos egyházmegyékben erejökhez mérve tetemes áldozattal já­rultak a főiskolák segélyezéséhez, talán nem lenne helyén­kívüli, ha a mltgos föegyházi tanács, méltányos elismerése jeléül, az egyházi rendből is nevezne ki főiskoláink mellé egy algondnokot. Valamint arra is lehetne figyelmet for­dítani, hogy oly számos tanárválasztás határnapja, mint jelenleg van hirdetve, ne tétetnék oly időre, midőn a köz­zsinatra készülés és rendes r. zsinatok tartatása miatt a t. t. esperes és közjegyző urak közül legfeljebb egy két közelben lakónak lehetséges a megjelenés, a többieknek teljes lehetetlen. Özvegy-árva gyámintézetünk pénztárnokának mult 1801-ik évi számadása elláttatott és helybcnhagyalolt. — Volt : Bevétel. 1. Kamatokból . . . 2. Részvény .... 3. Hatod és tizenketted . 4. Dispensatio díj •5. Bekeblezési-dij . . 6. Váló perekböli illeték 7. Befizetett töke . . . 8. Kasszamaradék . . 9. Alamizsna .... Összesen 1412 frt 409 /,o kr. Kiadás. 1. Tökésittetett 789 frt G0 kr. 2. Gyámpénzül osztatott ki 23 özvegy és árvának 369 „ 86 „ 3. Elegyes költség .... 52 „ 92 „ Összesen 1212 frt 38 kr. Jön át folyó 1862-ik évi számadásra 6763 frt 5 /,0 kr kamatozó tökepénz 678 frt 365 /,0 kr többnyire kamat­hátralék, 200 frt 29 /t 0 kr kasszamaradék, mind osztrák becsben. A gr. Toldalagi alapítványban : Bevétel 69 frt 84 kr. — Kiadás 9 frt. — Jön át folyó 1862-ik évi számadásra : 530 frt. kamatozó töke 187 frt 976 /,0 kr. kamathátralék, 60 frt 84 kr. kasszamaradék, mind osztr. becsben. Váló-per igen számos voit, szinte negyvenben mon­datott ítélet, s többnyire a szegényebb osztályból. A sza­badságos katonák házasságtól eltiltatásának keserű gyü­mölcsei már mutatkozni kezdenek mindenfelé a vallásos er­kölcsiség mezején. B. LIPTÓ-SZENT-MIKLÓS, junius 25-én. Közlötték a hírlapok, hogy a liptó-sz.-miklós-verbicei ekklézsia számos tagjai lelkipásztoruk Hodzsa Mihály ellen még f. év ápril 24-én templomban történt lázítás és csendháborítás miatt panaszt emeltek, kérvén egy teljhatalommal nyomozandó biztos kiküldetését; a dolog eredménye eddig hirlapilag közölve nem levén, e részben a következőket írhatom: A nyomozás egy megyei tisztviselő által eszközöltetett s ál­lították némely lapok, hogy ezen nyomozás következtében Hodzsa elfogatott és a katonai törvényszéknek adatott ál­tal ; holott ez nem igaz, — mert a nevezett lelkész egy a megyei elnökséghez érkezett rendeletnél fogva csupán rendőri felügyelet alá helyeztetett. Azt hinné az ember, hogy a ki ilyen bajon szerencsésen keresztulesik, egy kissé meghúzza magát, és okul saját kárán. De nem igy tesz a hírhedett Hodzsa, minden vasárnapi beszéde egy gyülölségteljes, politiko-communistikus rapsodia, folyvást neki rohan ö Geduly superintendensnek, a gyűlölt nemes­ségnek, és minden intelligentiának, persze mindig a tót nemzetiség érdekében? Sajátságos, midőn a szószékre lép és proforma egy szentírási textust felolvas, azután neki 313 frt 337 /',0 kr. 44 ,, 52G /,0 Í5 236 „ 84 J> 5 V 1i 4 „ 20 11 84 „ 64 •)"> 506 „ 49 W 166 » 766 /io f) 50 „ 61 1?

Next

/
Oldalképek
Tartalom