Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-06 / 27. szám

zelem befolyása alatt bizonyos költészet derűs világában. R a u m e r mondja : ,,A növelészelnek összes űj irányát" melyet az főleg Rousseau, Basedow s maga Pestalozzi s az ő iskolája által vett, egyebek közt az jellemzi, hogy az a növendéknek legfrisebb erejét, érzelemteljes phantasiáját nem csupán mellőzi, hanem üdvtelen mestersége által elöli. Az öntudatlan egyszerűség e teremtő erejét s a vallásos áldást, mely ezen egyszerűségből buzog, a száraz paedagogusok nem látják." stb. Geschichte d. P á d a g. Dritter Theil. Stuttgart 1857. Mindezek után én embert és gyermeket veszem ugy a mint van ; mint olyat, ki gondolkodni és b e n s ö 1 e g érezni is képes, s a vallásos képzést e tulajdonaihoz mérve nem csupán eszére, de összes lényére való öszhangzó hatással kivánom intézni. Igazán mondja S c h m i d , midőn a gyermeknek vallásos képzéséről szól : „Ha a vallás (alanyilag) Isten s ő érette embertársaink iránt való szeretetből áll, akkor bizonyos, hogy az, a mint az ismeretnek, épen ugy az érzelemnek, akaratnak és cselekvésnek dolga, tehát az egész embert minden oldalról körülöleli. Ebből szükségesképen következik, hogy a vallásos képzés sem puszta tanításban, sem puszta érzelémkeltésekben, sem pusztán külcselekményekre való felinditásban nem áll. Minden mozzanatokat össze kell fogni s öszhangzólag mivelni." P h ilosophische Padagogik in Umrisz, von X. S c h m i d a u s Schwarzenberg etc. E r 1 a n g e n, 1858. Ugyancsak W i 11 m ide vonatkozólag irja : ,,Vannak tantárgyak, melyeket elég a lélekbe nézlés, leirás, okoskodás által bejuttatni, s gyakori ismétlések által az emlékezetre bizni. A vallás és az erkölcstan nem ezek közül valók. Az emberi természet ösztönein alapulva, de szinleg más hajlamokkal ellentétben s örökös harcban a mindennapos anyagi érdekekkel, csak az érzelem és akarat által hatalmasok, bár az itélet közegén működnek, ezek azok (vallás és erkölcstan) különösen, melyekről mondhatni, hogy tanításuk semmit sem ér növelés nélkül." E ss a i s u r Fed ucation du peuple, Párisi 847. íme ezek azon elvek, melyek egy népiskolai hittani kézikönyv készítésénél irányadók lehetnek, de koránsem csak az, mit M. űr mond : ,,a gyermekek számára készített hittani kézikönyvekben első és nélkülözhetlen kelléke az előadásnak, hogy a kommákra szaggatott tételeiben lehető rövid, egyszerűségben, világosságban kitűnő legyen." Ez igen alsó rendű szabály s csak a külsőre, a stylre tartozik. A mit én beszélek, az magát a tartalmat érdekli, a mennyiben azt erőssé, hatályossá és élővé teszi, Jól mondja M. űr, hogy e tulajdon a müvet „kitűnővé vagy remekké tenné," — ugy van és épen erre kell törekedni s ha nem juthatunk is a tökélyig, nem árt azt ismerni s feszilett erővel felé törekedni, ez a legjobb mód hogy hozzá közelítsünk. Feneion, Traité de 1' e d ucation des füles. Miután fentebb azt jegyzém meg, hogy M. űr ismerletésem alaptételeit illetetlen hagyta s igy a vita tulajdonképeni lényegét mellőzte, most meg azt jegyzem meg, hogy egy az ügy körében csak alárendelt fontosságú pontról, az Urvacsorájáról tűi a rendén bőven értekezik. Magában véve az Úrvacsora, űrvacsorai tan nagy jelentőségű, füzeteket lehet róla irni, de a kérdés alatti munkában „Keresztyén hittan" csak rész, csak tagocska, s mint ilyen az egészszel magát együtt igazolván, az egésznek fontosságai tűi nem haladhatja, mint ez pedig M. űr észrevételeiben történik, akkor, midőn Úrvacsora feletti közlése, egész cikkének jóval több mint fele részét teszi. Hátha például ismertetésemben az Úrvacsoráról nem is emlékezem, azért annak alig érezhető hiánya marad, mit észre sem vesznek s az ismertetés egésze, lényege megvan. Maga az űrvacsorai tan, bármi pontosan, teljesen fogja fel és irja meg szerző, munkáját bizonyos aléltságból ki nem emeli, föl nem melegíti. Végre szólok a szándékról, mely ismertetésem írásában engemet vezetett, mert ugy látom, hogy M. űr hívebben kereste saját sérelmeit, mint az én célomat. íme négy szem közt őszintén megmondom M. urnák, mi volt szándékom. Munkájából azt láttam, hogy kevéssel kellelt előállásához több idö, — és ezt mentségére mondom, — mint a mennyit a leirás mechanismusa igénybe vesz. Már most ha ez igy megy, előáll egy históriáé tanár s a gyermekek számára történelmi könyvet extrahál, egy matheseos tanár s a népiskolának számtant von össze, es tovább. Igy a népiskola a felsőbb iskolák asztalairól maradékokkal fog táplálkozni, holott neki saját asztala, ehez saját gyomra és étvágya van. Igy elvesztve saját egyéni jogát, jelleméi, a nemzeti mivelödés bizonyos kárával sajat törvényekkel nem biró, kívülről intézett provinciális helyzetbe, vagyis irodalmilag nem méltatott állapotba sülyesztetik. Én egyedül ezen iránynak kívántam jó lélekkel, nem tudom minő sikerrel, ellene halni. Még egy differentia van közöttünk. Az, hogy M. űr ugy irta észrevételét, mintha tudná, ki irta amaz ismertetést, pedig nem tudja; én ugy irtam az ismertetést, mintha nem tudnám ki irta a könyvet, pedig tudom. S hogy M. űr bűnömmel ártatlan egyént ne terheljen, ime ide irtam nevemet. Ezzel béke közöttünk, áldás velünk ! Bihari Imre. *) Fogadja t. barátom szives köszönetemet, hogy magát megnevezvén, egy méltatlan gyanúnak vetett véget. Vajha önnek mivelt férfihoz illő mérsékélt hangja követendő például szolgálna azoknak, kiknél — ugy látszik — a tudomány nem arravaló, hogy emolliat móres, hanem inkább, hogy a faragatlanságol a szűk házi körből a nagy közönség elébe vigyék. S z e r k.