Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-06 / 27. szám

fogva, melyben vele állott, szokta közleni s azok iránt a szép izlésü literatornak véleményét kikérni. Kazincy, Kis Jánoshoz irt levelei II. Részének 34. lapján Kis énekeiről ezt mondja; ,,Ha mind ilyenekből állana a győri énekes­könyv, nyughatatlan volnék látni. De a te munkád az, leg­alább nagyjában, és igy bizonyosan látni fogom." — Nem­csak az énekek tartalmára, hanem figyelemmel volt Kis azok dallamaira is. Mert a ker. énekeskönyv felette nagy­számú dallamai közül csak a helyesebbekre készítette énekeit s ezek tartalmához választotta a dallamokat, a mi az énekeskönyv jelességét csak emeli. — Egy éneket azonban sajnosan nélkülözünk a győri énekeskönyvben, t. i. Luther ,,Erös várunk" cimü hősi énekét, mely, nem tudhatjuk, mi okból hagyatott ki abból. Helyette ugyan a 197. számú énekel szerzette Kis, de mely minden jeles­sége mellett is nem éri fel Lutherének szellemét, s kár. hogy a későbbi kiadásban toldalékul az ujabb fordítások valamelyike szerint föl nem vétetett. — 1811ben adá ki első izben a győri gyülekezet jeles énekeskönyvét, de 1839. másodszor kellett azt kiadnia, mert nemcsak vá­rosi, hanem több falusi gyülekezet is a hazában bevette azt, mint kétségentiíl sokáig fennmaradandó becsű könyvet. 4. Keresztyéni halotti énekeskönyv. Kőszegen lteichard költségén és betűivel 1839. — Belicay Jónás hőgyészi lelkész és kemenesi esperestől. Közhasználatban van különösen a somogyi egyház­megyében s más egyes gyülekezetekben. — Az egyházi költészet történetében figyelemre méltó munka. Az első ki­adás megjelent Komáromban Nagy Andrásnak e végeit ön­ként fölajánlott költségén, mely elfogyván, másodszor két énekkel megszaporítva kiadatott Ueichard által Kőszegen 1839. — Belicay Jónás, mint fenebb is érintettük, Kis Já­noson kivül leginkább hivatva volt szent énekek szerzé­sére. 0, ki sok oldalú szép képzettségét az egyházi tudo­mányban és igy a költészetben is, nem tudós iskolák falai közt, hanem mint ritka tehetségű autodidaktos fáradhatlan szorgalma által az élet gyakorlati mezején szerzette. leg­inkább az énekszerzésben tűnt fel. Nem is csoda tehát, hogy a szerény sz.-lőrinci segédtanítóban már kitűnt szor­galmat és tehetséget az isteni gondviselés a közönségnek mind nagyobb mérvben éreztetett méltánylatával s végre a hőgyészi lelkészi s a kemenesi esperesi hivatallal jutal­niazá. Enekszerzési hivatása érzetében nem elégedett meg a munkás férfiú azon közreműködéssel, melylyel elébb, mint még akkor fiatal lelkész, a kerületi énekeskönyvhez, később pedig a győrihez járult, hanem a halottas énekes­könyvben érzett fogyatkozást pótlandó, e téren önmaga kívánt hatni, működni, s ebben elöbeszédébeni vallomása szerint sem haszonkeresés, sem dicsőségvadászás nem volt céljaj hanem egyedül a hallotti temetéseknél is épülni kívánó kegyes lelkek épülete, mely célját ott, hol müve használtatik, kétségentűi el is érte. Könyvének ere­detére vonatkozólag élőbeszédének XIX. lapján, a szerény jelleméről ismeretes férfiú igy szól: ,,IIa ezen igy elké­szült könyvecske az e részben sokaktól megismert fogyat­kozást a várakozásig csak részből is kipótolandja, azt a tiszteletre méltó közönség nem másnak, hanem amaz or­szágszerte közönséges tiszteletet s kedvességet nyert fér­fiúval ft. Kis János superintendens úrral különösebben a mult századnak végelőző esztendejében kezdett szeren­csés egybeköttetésemnek tulajdonithatja. — Ez a hazánk Gellertje volt erre kalauzom, példám s ösztönöm a kies balatonparton. — Ott hallattatta velem — termékeny szép lelkének több csodált remekei közt — szentebb muzájának a vallást és erényt éneklő angyali hangjait — ott köz­lőtte velem szent énekeil barátságosan. Mit éreztem ? Ugy tetszett, mintha az angyalok szólamlottak volna meg ma­gyar nyelven s azokat hallottam volna magasztalni a Magas­ságost! A mellettem igy lobogó tűz egy szent szikrát pat­tantott lelkembe s egy sz. óhajtás örökös fogjáva tett an­nak a buzgó törekvésnek, hogy a poezisnek ebben a szen­tebb nemében elébbre való lépéseket tehessek. Tisztelt ve­zérem sejtette megfogamzott tüzemet s mint valamely ke­gyes vestalis szűz a legbájolóbb módon élesztette azt. Azon szerencsés időponttól fogva folytatott gyakorlásnak s próbatételeknek zsenge gyümölcse a jelenvaló gyűjtemény. Ha énekeimben, vezéreméi mellett, az ő hasonlíthatatlan múzsája bájoló szépségeinek helylyel közzel némely csak árnyékos vonásait találandja a kegyes olvasó, azt ne cso­dálja ; mert — a szülemény csak némely vonásaiban is szü­lőjére üt!; i — Egyébiránt a szerény férfiú ezen 1816. irt élőbeszédében megvallja, hogy énekeit részből németből fordította, részből eredetiképen készítette, részből a győri énekeskönyvből kölcsönözte, ez utóbbiakat egy csillaggal jelezvén meg. — A mint értesülve vagyunk, ezen énekes­köny, elfogyván már a második kiadás is, leginkább a so­mogymegyei egyházban érezhető szükség pótlására, egy harmadik kiadásban fog nem sokára megjelenni. Méltó is volna, hogy ez mindenütt bevétetnék, miután tapasztalt do­log mindenki előtt, mily részvevő figyelemmel szokta né­pünk a halottak temetése körül választott énekeket a ház­nál, sirnál s templomban énekelni. Hogy végre szent énekeink dallamairól is szóljunk, részünkről forráshiány miatt csak azt jegyezzük meg, hogy azok nagyobbrészt német eredetűek. Van köztük egy pár huszita is, p. Adjunk hálát az Urnák, mert érdemli. Néhány zsoltárdallam francia eredetű. Tisztán magyar szár­mazású kevés van köztük, mint: Ez esztendőt megáld­jad. Hálát adjunk az űr Istennek, — melyek valószínűleg a reformatio első évtizedében készültek s ugyanazok lehet­nek szerzőik, a kik első egyházi énekeinknek: Bornemisza, Huszár Gál, Beöthe István, Sztárai, Skaricai, Szegedy Ger­gely, Tolnai Dávid, Batizi András, Dévai slb. Hogy leg­régibb énekeink közösek a reformátusokéival, ez kitűnik ezek régibb énekeskönyveinek a mi ó Graduálunkkali ösz­szehasonlitásából. — A jelen század elején kerületünkben sok é(lemet szerzett a dallamok helyes feltevése körül Zathurecky győri jeles kántor; később, ámbár többen a ta­nitók közül, különösen Varga Mátyás komáromi ta. kerü­' leli gyűléseken sürgették egy magyar choralkönyvnek ki­adását, mindeddig létre nem jöhetett az, de jelenleg Pálfy

Next

/
Oldalképek
Tartalom