Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-07-06 / 27. szám

föl, mint hogy az utánnyomást némely lelkészek fölszóli­tására telte, a kiket azonban megnevezi nem tudott, a ke­rület a letiltás végett a nm. m. k. Helytartótanácshoz folya­modott, — de sikeretlenül. A gyülekezeteket pedig a tör­vénytelen bitorlásra figyelmeztetvén, az énekeskönyv pozso­nyi kiadásának vételét betiltatta. Egyúttal a könyvnek njra kiadását elrendelvén, annak megvizsgálására Talay Pál (fölpéci), llalasy Mihály (kis-széci), Szűcs István (titi) lelkészeket, a kikhez később 1834. Belicay Jónás (hö­gyészi), Illés Pál (dömölki) leik. és Kamondy Lajos s Hra­bovszky Sámuei urak neveztettek ki, részint az énekes­könyv megvizsgálása, részint a végeit, hogy a Weberreli sérelmes ügy orvosolhatása iránt véleményes jelentést ad­janak. Időközben Haubner Máté (győri leik.) azon nyoma­tékos okokkal támogatott indítványt tevé a kerületi gyű­lésen, miszerint fogadná el a győri énekeskönyvet, mint a kerületinél jelesebbet, önként megszüntethetvén ez által a Wéberreli súrlódást. De ezen indítványt azon okból nem fogadá el a kerület, mert énekeskönyvét ekkor már számos gyülekezet bevevén, netn akarta a már lecsillapult vihart <j gy ujabb énekeskönyv bevétele által újra előidézni. — A kerület egyre komolyabban hozzáfogott énekeskönyvé­nek rendezéséhez (1837), kinevezvén egy nagyszámú vá­lasztmányt e végeit, melynek tagjai voltak : Belicay Jónás (elnök), Horváth Zsigmond (kővágó-eörsi), Borbély József (bonyhádi), Horvát József (vései), Szedenics Gy. (palotai), Horváth Ján. (vadorfai), Nagy József (felpéci), Pusztai Már­ton, Nagy Sándor (lébenyi), Kalinár József (körmendi) leik. mégis, Gömbös János, Berzsenyi Zs., Hrabovszky Sámuel, Radó Ignác, Malatidesz Dán. Horváth D., Fromm Ján., Ihász Imre és Balogh Józs. urak. — Hrabovszky Sám. és Me­cséry D. urak pedig fölhatalmaztattak a végett, hogy Kő­szegen Reichard Kár. nyomdásszal a kinyomatandó énekes­könyv iránt egyezkedjenek. — A választmány az ujonan rendezett énekeskönyvet 1838. a ker. gyűlésen be is adta, kihagyván abból hét régi éneket s helyöket a győriből szebb énekekkel pótolván, végre a toldalékot is a győri­ből 570—608 számú énekig hozzáadván. Ezen kiadás­ból kihagyatott Urunk szenvedésének és Jeruzsálem vesze­delmének története. — Reicharddal az egyesség megköt­tetvén, ez az énekeskönyvet 1839-ben ki is adta. Azonban Wéber S. ezen a kerület törvényes joga szerint kiadott éne­keskönyvét újra utánnyomatta s ezen bitorlására a győri esperesség figyelmeztetésire a kerület a nm. in. k. Hely­tartótanácshoz föl is irt, — de ismét siker nélkül. Elfogy­ván a Reiehard-féle kiadás, az 1861. ker. gyűlés alulírottat bizá meg, egy ujabb kiadás rendezésével, melyet Pálfy Jó­zsef, (képezdei igazgató) Tót János (magasi leik.) és Szi­getin Dán. (malomfoki leik.), mint választmányi tagtársai­val teljesített is és Haubner Máté superintendens felügyelete alatt az ujabb kiadás szerződésileg magyar-óvári nyom­dász Céh Sándornak adatott át. — Ezen kiadás rendezésénél figyelembe vétettek az ujabb helyesírási szabályok; a ke­rület által kiadandó — még most szerkesztés alatt levő — magyar choralkönyvbe fölvett dallamok. A toldalék három uj eredeti alkalomszerű énekkel szaporittatott, melyek kö­zül a 609. és 610. sz. alattit alulirt, a 611. számút Székács József superintendens szerzé. — Gondoskodott egyutial a a kerület, hogy Bucsányszky Alajos, mint a Weber-féle nyomda jelenlegi tulajdonosa, ki elődjének nyomán egy­házkerületünk törvényes jogainak bitorlásával énekesköny­vünket önhatalmúlag ujabb-ujabb kiadásokban nyomatja, söt még a tolnai egyházmegye német énekeskönyvét is kiadta, vakmerő jogbitorlásának elvalahára kellő gát vettessék, a mint az énekeskönyv címlapján nem csak a kerület tulaj­doni joga, hanem minden utánnyomás ellen ünnepélyes til­takozása is nyilvánítva van. Az énekeskönyv ezen uj kiadása még e hó folytán meg fog jelenni. 3. Keresztyén uj énekeskönyv, melyet szerzett és egynehány magános áhítatos­ságra tartozó imádságokkal együtt kiadott a nagy-győri aug. conf. tartó evang. gyü­lekezet. Elsőben 1811., másodszor 1839. Az élőbeszédben érintvék ugyan általában azon belső indokok, melyek a győri evang. gyülekezetet ezen jeles éne­keskönyv kiadására birták és kiemelvék azon szempontok, melyekből kiindulva az szerkesztetett; de mellőzve van, talán kíméletből az egyházkerület iránt azon fő ok, mely annak kiadását eredményezé. — A győri gyülekezet ugyan­is, mint mások többen, elégületlen levén a kerületi énekes­könyvvel, különösen pedig annak hittani részével és a na­gyobb ünnepekre tartozó énekeivel, — mert ha ezen hit­tani része is oly jeles énekeket tartalmazna, mint az erkölcs­tani második része, akkor, Zathurecky jeles kántorának azon időben tett nyilatkozata szerint soha sem jutott volna a gyülekezetnek eszébe más énekeskönyvet bevenni, mint a kerületét, — osztván továbbá Kis Jánosnak azon ismere­tes nézetét, melyszeriut ö a Gradual helyett egészen uj énekeskönyvet akart kiadni, s végre tudván azt, hogy Kis­nek ez érdemben sok szép önszerzette énekei volnának, föl­szólította azt egy uj énekeskönyv szerkesztésére. A mire Kis annyival hajlandóbbnak ajánlkozott, mert régi tervét valahára ezen utón valósithatá, s megérdemlette volna ezen egyházi énekköltő, hogy ez érdembeni közreműködése az élőbeszédben kellőleg méltányoltassék. Kétségentűi ez bírta reá a szerény férfiút, hogy életirásában ez ügyet gyengé­den érinté. — Tartozunk tehát érdemének méltánylalául itt is nyíltan kimondani, hogy a győri énekeskönyv nagy­jában Kis Jánosnak müve, mert a kerületi énekeskönyvböl nemcsak a maga énekeit, hanem az erkölcstaniak közül több másokéit újra átdolgozta, söt több uj énekeket szer­zett, s tudtunkra mást közreműködni alig hívott föl, mint az általa oly igen és méltán kedvelt Belicay Jónást, kinek ez érdembeni szép tehetségeit életirásában méltánylólag kiemeli. — Belicaytól valók, mint ennek, egy hátraha­gyott hiteles jegyzékéből tudomására jöttünk a győri éne­keskönyv következő számu énekei: 48, 49, 50, 264, 178, 181, 268, 269, 270, 271, 273, 274, 275, 276, 277, 280, 283, 399, 400, 479, 498. Mily nagy gondot fordított Kis ezen művére, mutatja az is, hogy énekeit Kazincyval is azon benső „barátságnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom