Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-06-22 / 25. szám
rogni, — a tünemények magyarázatában hányszor semmire sem megyünk ezen egyszerű mérleggel? Példákat említek. Csalhatatlan világnézet. hogy minden test, a nehézség törvénye szerint a földfelé siet. En is test vagyok. Hogy esik hát, hogy karomat akaratom felfelé tudja emelni ? — Bizony ama világnézet mellett más világnézetnek is kell léteznie és érvénynyel birnia, mely amannak nem ellene, de felette van bizonyosan. Másik csalhatatlan világnézet, hogy a testek chemiai reactiók s proeessusok alá vetvék. Az organicus test is test, és ha kihal, csupán chemiai proeessusok játéka lesz. De hogy esik az, hogy mig él, addig ezen proeessusok uralma alól nagy részben kivétetett? Bizony kell lenni amannál felsö'bb világnézetnek is. — Ilyen csalhatatlan világnézet az anyagok impenetrabilitása is. Es mégis vájjon a vegytani compositiók s átalakulások ki vannak-e magyarázva e csalhatatlan, de csak alsó fokú világnézet korlátai között? Váltig mondja a materialista physicus, hogy az elemek atomjai, kibontakozván előbbi szerkezetökből, az uj compositióban váltogatva egymásmellé sorakoznak: de miután nincs oly microscop, mely a dolog igy létéről meggyőzhetne; és miután az uj compositio a componensektől lényegileg különböző uj test, például a szappan a zsírtól és sziksótól: látnivaló, hogy azimpenetrabilitási világnézetet minden áron és mindenütt épségben tartani kivánó, s annak korlátait átlépni nem merő magyarázat, tessék ahhoz ragaszkodni bárminő nagy nevü physicusoknak is, de a próbát ki nem állja. Es ha egy magasabb világnézet azt mondja, hogy az anyagok, sőt általában a világ lételének alapul szolgáló erők, — és pedig értsük meg határozottan, hogy nem az anyagok attribútumai, hanem az anyagok létezésének alapul szolgáló, realiter létező potentiák, melyek nekünk érzéki lényeknek csupán az anyagok s világ képzésében tüntetik fel magukat. s rendeltetésök épen az, hogy az anyagi világot alkossák s általában világot képezzenek, — mondom ezen erők, potentiák az örök bölcseség és hatalom által eleikbe szabott mathematicai, physicai, chemiai s dialecticai törvények szerint különböző körülmények között, különböző combinatiókba jővén egymással, és a már általok képzett anyagokkal, testekkel, folytonosan uj testeket, uj lényeket, uj tüneményeket hoznak létre, a finomabb s durvább világ milliárdnyi kiilönféleségü lényeit alkotják, a tükörképtől a kőszikláig, a mohoktól az óriási tölgyig, az ázaléktól az emberig: ezen világnézet avvagy nem jobban kielégiti-e a józan észt, mint ama göröngyhöz tapadt mechanicai, — melynek azonban e felett azon előnye sincs, hogy kénytelen ne volna szorulni oly szókra s nevekre, mint chemiai rokonság, villanyosság, delejesség stb., melyeknek lényegét felfogni s kimagyarázni nem képes, s a nevek kimondásával csak odább lökte a dolgot; „wo die Begriffe fehlen, da kommt ein Wort wohlthatig hinein ;'4 de van azon hátránya, miszerint nem vallja be, hogy a hol az ember a mikéntiséget adaequate kimagyarázni, felfogni nem birja is. a miségnek szükségképen lételéről észszerűleg meggyőzödhetik. — En ugyan meggyőződésemet puszta tekintélytől soha fel nem függesztem; de miután helyes világnézetekre támaszkodást szükségesnek tartok ; mások pedig a helyest és modernt synonimunioknak vélik; nem állhatom meg, hogy a legmodernebb világnézetű Liebignek egy pár szavát ne idézzek: „alles was wir materiellen Stoff nennen, ist nur gebundene Kraft, gleichsam verdichtetes Leben." Ez a Liebig világnézete; melyet idézvén Schenkel, mig attól fél hogy ezen nézettel az ubiquitas tanának alapja vettetnék, — mitől ugyan kár félnie, mert a mi már anyag, akár hol vette is magát, csakugyan alá esik az a tér s idő categoriáinak, — mégis ezen nézet meg nem cáfolhatásából származott némi nyugtalansággal, ezt teszi utána: „Es fehlt nur noch eins, dasz auch das letzte Wort dieses Standpunktes offen ausgesprochenwird: „Stoff ist verdichteter Geist." Es most én nem azon gondolkozom, hogy mit mondjak, hanem azon, mit ne mondjak temérdek mondandóm közül, hogy themámhoz közelebb juthassak. — Maradjunk csak ezen Liebig-féle modern, azonban akár modern akár nem, de mindenesetre helyes világnézet és annak merésznek látszó ime kifejezete mellett: „Stoff ist verdichteter Geist" s ezt fejtsük tovább röviden — Minden létei alapja s centruma Isten, a végetlen tökély. Isten országa első vonalon a szellemvilág, vele mint teremtővel szemben álló, vé-> ges, reáliter létező, különböző fokií szellemek 49*