Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-05-18 / 20. szám

gyermeknek kell esni száz lélekre, mint a 4 éves iskolakötelezettség felvételénél. Meg is van tehát biztos statistikai tételként állapítva, hogy a müveit népeknél minden száz lélek után 14 iskolaköteles gyermek esik: vagyis ami egyre megy ki, minden 7-ik, sőt néhol minden 6-ik lélek iskoláb járni tartozik. Igy nevezetesen egyik tekintélyes statistikai kimutatás szerint: Szászországban 6, Hollandiában 6, Poroszországban 7, Angliában 8, Belgiumban 9, Ausztriában 11, Franciaországban 12 lélekre esik egy iskolás gyermek. Ezek szerint teljes biztosságunak lehet venni az általam megállapított felvételt, hogy t. i. 4 évig tartó iskolakötelezettségnél az összes népesség tizedik lelke után biztosan tehetünk, söt kell tennünk egy iskolaköteles gyermeket. (Vége köv.) könyvismertetés. 1. AZ ÁRTATLAN KISDEDEK GYILKOSSÁGA. Több magyar úrhölgy kívánatára angolból f o r d i t o 11 a W. K. t r. k i s 8-a d r é t 21 lap. 2. Az olcsó orvos, vagy a fris levegő haszna. Több magyar úrhölgy kívánatára angolból fordította W. K. tr. kis 8-adrét, 9 lap. 3. A csecsemőkkeli bánásmód. Több magyar úrhölgy kívánatára angolból fordította W. K. t r. k i s 8-a d r é t, 31 lap. Mind a három Pesten 1862. nyomt. Engel ésMandellónál. A fencimzett müvecskék, mint azt azok elsejének előszavában olvassuk, egy nemes célnak köszönik lételüket. Angliában ugyanis egy egylet alakult, mely céljául a csecsemők halandóságának - csökkentését tüzé ki. E cél elérésére, egybeken kivül egyik eszköznek tekinti az egylet, népszerű olcsó könyvek terjesztését, melyek különösen az alsóbb rendű néposztály felvilágosítása végeit a csecsemőkkel való bánásmód és azok egészségének megóvásáról szóló alapos értekezéseket tartalmaznak. E szempotból Íratott a fencimzet három mü is, s ugyanabból jelentek meg magyar fordításban is. „Ezen egylet keletkezéséről — mondja az előszó, — egy nemes férfi közbenjárására több magyar főrangú hölgy értesülvén, elhatározták azt honunkba is átültetni; a miért is szent kötelességüknek tekintik azt, mi e tárgy felöl birtokukban van s ha ez tetszésre talál, még uj szerzendöket is, a nagyobb közönséggel is megismertetni, s igy talán hasonló intézkedéseknek honunkban utat törni. Mint Angliában, ugy Magyarhonban is, az ujonan szülöttek fele sem éri el élte ötödik évét! Van-e anyai sziv, melye szavakon el nem borzadna ; s ez szomorú valóság. Hogyha ez a tűlnépes Angliában is csapás, mily nagy szerencsétlenség gyéren népesített Magyarországunkra nézve, hol az Ur Isten annyi tért hagyott a szépítésre s müvelésre." „Azon nálunk uralkodó előítélet, mely szerint a magyar népfaj kevésbbé volna termékeny, mint más testvér népfaj, egyáltalában nem áll; szorgosabb vizsga után nem találunk-e számos családra, melyből hat—nyolc gyermeket vittek keresztelőre? ha azonban kérdenök; hol vannak ők ? azt halljuk, hogy többnyire sirba temetvék, és pedig nem az Isten adományozta életerő hiánya, hanem természetellenes bánásmód, vagy épen teljes elhanyagolás miatt. Ennek gátot vetni volna feladatotok ti nemes magyar nők, egyetemben az érdemes lelkipásztorok, orvosok s más emberbarátokkal, és hogy ez hatalmatokban áll, a következő lapok elvitázhatatlanul bebizonyítják." Ime, ily nagy és fontos cél, nemzetünk családja szaporításának eszközlése, van e kis müvekhez kötve; valóban méltó reá, hogy mindenki komolyan fontolóra vegye ez ügyet, s addig is, mig annak szélesebb és nyíltabb fejlődését megérthelnők, említett müvek minél nagyobb mértékben való terjesztésén munkálkodjék. Az első, az idézett előszón kivül, még egy beszédet — sajnos, nem tudni kitől — tartalmaz, mely az angol hölgyekhez van intézve, kik a vállalatban érdekelvék s a cél fontosságát és nagyságát meggyőző okokkal és buzditólag fejtegeti. E gyönyörű beszéd elegendő már, hogy az emberbarát részvétét az ügynek megnyerje. A második, az ólcsó orvos, egy jó és egy értelmes tanítónő képében, a fris és tiszta levegőnek az egészségre való befolyásáról szól, még pedig oly helyesen és tudományos alapra fektetett igazsággal, hogy annak olvasását és az olvasottak megtartását minden szülőnek jó lélekkel ajánlhatjuk. A mondottak igazolásául s mintegy mutatványul az alapos és népszerű értekezés a Házi Kincstárban egész terjedelmében közölve lesz. A harmadik, mint címe mutatja, a csecsemőkkel való bánásmódról, azok öltöztetése, étele, itala, alvása, szóval azok egészséges és beteges állapotokban való ápolásukról ád józan és üdvös tanácsokat. Sok szüle figyelmébe e kis müvet is méltán ajánljuk. Ugyané müvek német fordításban is megvannak, még pedig ugyanazon W. K. tr. által dolgozva, kiben az álnév alatt valószínűleg nemes és müveit szellemű úrhölgyeink egyikét tisztelhetjük. Végül pedig köszönetünket fejezzük ki mindazon lelkes és jótékony szellemű magyar főrangú úrhölgyek iránt, kik hivatásukat magokhoz méltóan fogva fel, eme hasznos és népszerű értekezések nyelvünkön történt megjelenésén közreműködtek, s semmit sem óhajtunk jobban, mint hogy azokat minél hamarabb újak és hasolók kövessék, mert bizton hiszszük, hogy az azokban foglalt jó tanácsok és az illetők élö példája által népünk számának és állapotának már egynehány év múlva is észrevehető gyarapodását fogjuk tapasztalni. K. J. THEOLOGIAI KÖNYVTÁR. Perthes könyvkereskedéséből Golhában. Már régi kedvenc ohajtásom volt, kiadó intézetem által Dr. Neander August összes müveinek nagy