Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-27 / 17. szám

nak saját kölségén, és az ö magas, de előre kikürtölni nem akart terve szerint ugyan, hanem csupa patriarchális jó akaratból, a legszentebb szándékkal, — szerencsétlenségre — a más fundusán, az azon időben még az elébbi viszonyokból folyólag, volt földesurok iránt megöröködött bizodalommal és ragaszkodással viseltető gyönki szegény magyar ekklézsiáén, és a más kézi és igás napszámának, ugyanazon ekklézsiáénak hozzájárulásával épittetett. A terv dicső volt, a szándék magasztos lehetett: de az ujabb viszonyok, a közelebbi időkben felmerült helyi események, némely nemzetnek és némely embereknek bizalmatlanságuk és önfejüségök a dicső tervet dugába döntötték, a magasztos szándékot meghiúsították, a kegyúri jótékonyság bővizű forrását erőszakosan betemették, — s ott állott, bár nem mondva készült, a hires gordiusi csomó, hogy kié most már valósággal a diszes uj iskolaépület ? — azé-e, a kinek azt az építtető főfelügyelő ur szánta és adta, a gyönki gymnásiumé, — vagy pedig azé, a kinek íündusán, és a kinek kézi s vonós napszámos munkájokkalépütt fel, a gyönki magyar ekklézsiáé? Ez utóbbiak természetesen engedni nem akartak, — kellő kárpótlás és tett munkájok aránylagos díjazása nélkül nem is engedhettek. A külső-somogyi egyházmegye megtette a — részéről aránylag legnagyobb áldozatot. A régi iskolaépületet, mely ha névszerint nem is, de valósággal egészen az ő lelkén és vérén szerzett sajátja, és a földbirtokot, mely az ö édes leányának, a „centralis iskoláu

nak a buzgó lelkű földes urak által még régibb időben ajándékozott hozománya volt, átengedte a gyönki magyar ekklézsiának, — és még ezekhez bizonyos pénzösszeget fizet, de azt már nem maga, hanem a testvér tolnai egyházmegyével együtt. Tek. Papi Visolyi János ur azon 100 frtot, melyet egy elébb felmerült, de az utóbbi intézkedés folytán félretett terv szerint a magyar egyháznak a két tractus állal állítandó iskolaház építésére ajánlott, mint alapítványt a gymnásium számára a gyűlés asztalán azonnal lefizette. Igy oldatott meg a csomó. Igy leli az uj, még némi részben teljesen be sem végzett diszes épület — a jótékonyságáról különben is ismeretes Magyari Kossá Sámuel ur nevének örök emléke, egészen magáé a gyönki gymnásiumé ! Az eddig magokat nem jelentgető alapítványok, illetőleg adományok és hátralékok ügye is lehetőleg tisztába hozatott s biztos alapra állíttatott. Ezek azok, a miknek mi őrülünk és a miről mondjuk mind azoknak, kiket az ilyenféle dolog érdekel: örüljetek, és mondjátok velünk, utánunk, hogy a gyönki buzgó lelkű földesurak, a tudomány áldozatkész pártfogói, vallásunk, hazánk díszes oszlopai — éljenek! ürömhirdető János. TÁRCA. HIRDETMÉNY. Glósius Sámuel és Dániel-alapit ványbeli ösztöndijak. Néhai Glósius Dániel űr által „G 1 ó s i u s Sámuel és Dániel-a 1 a p i t v á n y1

' címe alatt végrendeletileg hagyományozott és a pesti ág. hitv. evang. magyar-német egyházgyülekezet rendelkezése alá helyezett következő kétféle szorgalomdijak osztandók ki f. é. nyár derekán, a jövő 1862

/3

tanévre, — kifizetendök pedig ezen jövő tanév második felének kezdetén, u. m. a) Evenkinti 70 darab német egyesületi tallérból (Vereins-ThalerJ valóságos ezüstpénzben álló ösztöndíj ág. hitv. ev. t h e o 1 o g u s o k számára, kik már két évig valamelyik magyarországi theologiai intézetben tanultak - oly kikötéssel, hogy az elnyerő az ösztöndijat két egymásra következő évig — ha t. i. arra érdemes marad — csak valamely külföldi protestáns egyetemen, és csak ügy élvezhesse, ha ottan a hitvallási tanulmányokon kivül a philosophiát, beleértve termeszeteken a philologiát és kivált az erkölcstani philosophiát is, szorgalommal tanulja, és magát előre kötelezi, két év után hazatérve, ezen pesti egyházgyülekezet tanodájában — ha ez tőle mérsékelt dij mellett kívántatni fog — egy esztendeig segédtanári hivatalt viselni. Ilyen Iheologusoknak szánt ösztöndíj a jövő tanévre több rendbeli lesz elosztandó. b) Egyetlen ösztöndíj évenkinti 84 o. é. írtból* folyó pénzben álló, szinte két egymásra következő évig élvezhető, egy oly orvosnövendék részére, ki a pesti kir. egyetemben orvosi tanulmányai utolsó esztendejét járja, és egy év múlva leteendő orvostudori szigorlatra készül. A másodévi ösztöndijat azonban ez, ha az első évit élvezte. is már, csak ugy nyerheti el, tüzetesen a tudorság elnyerésével járó költségek kiteremtéséhez való segedelem cimén, — ha t. i. a két egymásra következő év közben e szigorlatot sikerrel kiállván, a tudorságol elnyere. Valamennyi ösztöndijak elnyeréséhöz fökellékek, hogy az illető : 1. magyarországi születésű (értvén a végrendelet kelte, t. i. az 1838-ik esztendőkön politikai területet) s ág. hitvallású legyen. 2. a magyar nyelvet tudományosan értse és beszélje. 3. feddhetetlen erkölcsi jellemű és jeles szorgalmú legyen. A megszavazott ösztöndijat nem a tanév elején, hanem csak annak második fele kezdetén, miután a díjnyertes ifjak bizonyítványaikat az illető egyetemen sikerrel töltött első félévről, és a második évre is ugyanoda lett behatásukról (Frequ«ntations- und Anmeldungsbogen) alulirlhoz beküldötték, fogják pósta utján külföldre, — az orvosnövendék helyben személyesen — kézhez kapni. A folyamodni akaró ifjak ezen fönt kitett kellékeket minden kétségen felül beigazoló iskolai és egyéb bizonyítványaikkal ellátott, a magyar nyelvbeni jártasságukról pedig az illető tanári karnak különös bizonyságlevelét, ugy szinte a theologusok az a) pontban kikötött fogadalmat is tartalmazó, magyar nyelven sajátkezüleg irt, és a folyamodónak lakhelyével s az ehhez legközelebb eső postaállomással is megjegyzett kérvényeiket küldjék be 1852. évi junius végéig bérmentesen az alulirt dijosztó bizottmány elnökéhöz. Ez alkalommal folszólittalnak külföldi egyetemeken kint mulató Stciner Imre, Be n k a Gyula, M aj ©r La-