Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-27 / 17. szám

Közegyetértéssol fizette le R. zsinatunk a kegye­let adóját is. Egyházmegyénk közszeretetben megőszült ecryik közigazgatója t. Losontzi Mózes úr, több izben nyil­vánított de egyszer is el nem fogadott lemondását ujab­ban — és öregségi, különösen szembeli elgyengülésére hivatkozva — elhatározottan ismételvén, 26 évig folyta­tott közigazgatói hivatala terhei alól felmentetett, a köz­elismerés és tisztelet jeléül meghagyatván élethosszig köz­igazgatói cime és egyházmegyei tanácsbeli s székbirói széke és szavazata, — egyszersmind, mint 50 évig a vallás oltára mellett szolgált papnak, árvagyámintézeti szabá­saink értelmében egy részvény utalványoztatott. Méltányos elismeréssel fogadtatott a csejdi ekklézsia kérelme, melynélfogva közelebbről hirtelen elhalt papja özvegyét és árváit félévi kegyjövedelemben kivánja része­síteni. Általános egyetértéssel ajánlkoztak egyházmegyénk minden jelenvolt papjai a kegy időtartama alatt nemcsak fél, de egész évig is a csejdi ekklézsiában a papi szolgála­tot rendre teljesíteni. Méff több helyi érdekű tárgyak ellátása után sor ke­rült a mult évi főtiszt, közzsinat jegyzökönyve 27. pont­jára, Komoly tanácskozás után R. zsinatunk véleménye kö­vetkezőkben öszpontosult : 1. Az indítvány első ágára nézve, hogy t. i. „a jegy­zőknek esperességre következése töröltessék el Az egyházmegyei jegyzők esperességre következési jog nélkül s csakis három évre választassanak, hivataluk minden harmadik évben essék uj választás alá. A mi pedig a jelenlegi jegyzőket illeti: egyházmegyénk jegyzője nincs következési joggal választva, ennélfogva következés jogá­ról szó sem lehet, de a mely egyházmegyék jegyzőiket következés jogával választották, hogy azoknak következési joga megerősíttessék, nem ellenzi. Valóban igen eljött az ideje, hogy az egyházmegyei jegyzők canon ellenére becsúszott esperességre követke­zése eltöröltessék, mellőzve az e tekintetben oly sokszor felhozott érveket, csak azért is, mert anyaszentegyházunk­ban már is anomalia fejlődött ki, számos egyházmegyék csak bizonyos számú évekre, vagy élethosszig, de követke­zési jog nélkül választván jegyzőiket, a főtiszt, közzsinat pedig csak örökös és successiós jegyzőkről akarván tudni. Némely jegyző urak eskürőli fogalma is bajosan állja ki a bírálatot, kit egyházmegyéjük előtt meghatározott időre szóló, a közzsinat szinén pedig örökös hitet tettek le; söt még talán olyan is találtatott, ki egyházmegyéje előtt tett hite s Ígérete ellenére successioval elfoglalta az espe­resi széket. Csak ezek is elégséges ok a canonellenes suc­cessio eltörlésére ! 2. Az indítvány második ágára nézve, hogy t. i. „az esperesek a 86. canon módosításával csak bizonyos időre választassanak Az esperesválasztás történjék a 86-ik canon értel­mében és pedig nem felkiáltás — hanem titkos szózato­lással. Az esperesi restauratiót is hat évi időközben kí­vánja életbeléptetni, mihelyt anyaszentegyházunk igazgató­testületei fokozatosan presbyteri képviseleti alapon szer­vezve lesznek, addig teljes érvényben maradván a 86 — 89 canonok. Sok és fontos okok hozattak fel c becses lapok ha­sábjain a restaurátió mellett és ellen. Csekélységein érze­tében nem merem bírálat alá venni egyik fél érveit sem, ujabbakat sem tudok hozzá adni, de talán nem felette té­vedek, ha ama régi latin mondatot „qui bene distingvit, bene docel" ide alkalmazva, mindkét félnek tökéletesen igazat adok, a szerint, mint az anyaszentegyház igazgatás­módja presbiteri képviseleti alapon vagy ellenkezőleg van szervezve. — Királyhágontüli testvéreinknél a kö­zelebbi válságos idők nyomása fris vérkeringést keltett, az idő, egyetértés és nagyobb erőre törekvés szelleme szétpattantolta az egyházra tapadt aristokratieo-hierarchiai burkolatot, külső és belső bajaiktól egyszerre menekülve, ujult erővel állottak talpra, fokozatosan presbiteri képvi­seleti alapon szervezték egyházuk vész fenyegette bárká­ját. — Helyén van már a restauratioról beszélniük, de nincs miért a közszolgálatban megőszült öregeket állomá­saik, véleinényök feladására szenvedélyesen sürgetniük, bizzák csak szép csendesen az időre, az örökös hivatalos­kodás sehogy sem fogja magát hon érezhetni a képvise­leti rendszerben, önként helyet adand, söt még alkalmasint maga fogja sürgetni a tisztújítást. — Mi a Királyhágón in­nen még nem jutottunk eddig, anyaszentegyházunk aris­tokratieo-hierarchiai igazgatásmódján még csak nagyon kis hasadást ejtett az idő és protestantismus szelleme, az egyes ekklézsiák részére mult évben kiadott s csak kö­zelebbről életbe léptethetett presbyteri szervezettel. — E kicsiny csirát kell öntözgetnünk, ápolgatnunk, hogy neve­kedjék, erősödjék, hogy nője ki magát egyes egyházak­ból az egyházmegyékre, az egyházmegyékről az egész anyaszentegyházra. — Akkor aztán, mikor anyaszentegy­házunk őshajléka aljától tetejéig presbiteri képviseleti ele­mekkel felfrisittetik, akkor helyén lesz restauratioról is beszélnünk, de jelen szerkezetünkben épen ugy nem ta­lálná hon magát az általános restauratio, mint elkivánko­zand az örökös hivataloskodás, mihelyt képviseleti eleme­ket látand maga körül. E két tárgygyal szorosan egybefiiggőnek látja a R. zsinat a közfőjegyző successióját , püspökválasztást és anyaszentegyházunk felsőbb testületének is képviseleti alapon szervezését. Ezért, nem kívánván kétségbe vonni jelen főtiszt, közfőjegyzőnk püspökségre következésjogát, söt azt ujabban is, ez egy esetre, kimondatni óhajtván. 3. Inditványkép felkéri a főliszt. közzsinatot, méltóz­tassék a mltgos egyházi főtanácsosai egyetértőleg arra mun­kálni , hogy egyházmegyéink s anyaszentegyházunk főbb testületei is presbyteri képviseleti alapon szerveztessenek ; — és egyszersmind jövőre a püspökválasztásra nézve, — megszüntettetvén a canonellenes sttccessio és candidatió, — uj választási törvények hozassanak, melyek szerint mind a papság visszakapja a 90. canon értelmében válasz­tási jogát, mind világi atyánkfiai illő befolyást nyerjenek. Két fontos napi kérdése anyaszentegyházunknak, me­lyek szerencsés megoldásálól függ nagyrészben leendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom