Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1862-04-20 / 16. szám
Szóljon itt is az ez ügyben hozott egyházmegyei határozat. A mezőföldi egyházmegye, 1862. évi gyűlése jegyzőkönyve 23-ik száma ulatt a panaszolkodó lelkész fiát illetőleg igy határozott: „T. c. Szikszaí Gusztáv ur pedig, mint ki a törvényszabta egy évet be nem töltötte, bekebelez l e t i k és a teljesitendők teljesítésére utasittatik." Tehát a panaszolkodó mezőföldi pap fiát a mezőföldi egyházmegye bekebelezte, — és igy nem el — hanem csak a még hátralevő öthónapi időnek bevárására utasította. Lehet-e hát szemtelenség bűne nélkül olyat kenni az egyházmegyére, mit az nem határozott ? Hivatalom tekintélyét sérteném meg, — ha a panaszt emelő pap dunántúli egyházkerületünk és a mezőföldi egyházmegye becsületét meggondolatlanul sértő hitvány rágalmainak cáfolatába ereszkedném. Másokra hagyom ezt — kik a hivatal tekintélye megsértése nélkül tehetik, — s bizonynyal hiszem, tenni is fogják. Én röviden bezárólag csak annyit jegyzek meg : Miután idézetekkel — egyéni véleményem szerint — kimutattam : — hogy a felszólaló mezőföldi pap cikke hamis és hazug ; mert a mezőföldi egyházmegye a dunántúli fötiszteletü egyházkerület által hozott slatutumok értelmében határozott, — és mert a mezőföldi egyházmegye a papi hivatalba lépni szándékozó fiút el nem utasította , hanem bekebelezte: tehát mindazon otromba gyanúsításokat, — gonosz vádakat, — durva rágalmakat, melyek a mezőföldi pap cikkében egyházkerületünk, egyházmegyénk s egyes egyének ellen szórvák, kötelességszerűen, egyházmegyém nevében, el- és visszautasítom. Horváth Mihály, m. p. a mezőföldi egyházmegye esperese. ABAUJI EGYHÁZM. KÖZGYŰLÉS. Abauji egyházmegyénk folyó évi apr. 2. 3-ik napjain tarta közgyűlését szokott helyén Göncön. N. t. Dr. F er e n c z i József ur nyitá azt meg, buzgó imában kérvén a világosságnak atyját, hogy közgyűlésünk minden egyes tagját ajándékozza meg bölcsességgel s komoly higgadtsággal a tanácskozásban, melyhez egyházaink javára kezdendök vagyunk. — Ezután rövid beszédében igen szépen fejtegető az egyetemes papság eszméjét, ugy mint a mely eszme tartja jelenleg mozgásban az egész prot. világot, — s ennek végeztével fölhívta a gyűlést, fogjon hozzá nem kevés időt igénylő munkájához Nem célom a tanácskozás alá vett tárgyak mindenikét elősorolni, — csak a fontosabbakat emlitem megy S ilyen már az, hogy főtiszt. Z s a r n a y Lajos superintendens úr fölhívása következtén megyénk lelkészei s tehetösb hitrokonink elnökilcg figyelmeztetni rendeltettek a ,,S á r o s p ataki füzetek," és a ,,Prot. E g y h. és I s k. Lap" melegebb és buzgóbb pártolására, s minthogy nem mindenkitől telhetik azoknak saját erszényéböli megrendelése — olvasóegyletek alakítása ajánltatott, belevonván azokba az iskolatanitókat is. A jövő egyházlátogatásnak pedig kötelességévé tétetett tudomást szerezni róla, hogy melyik lelkész melyik Olvasókörhöz tartozik. — Nem igen szép biz az, hogy minket igy, határozatilag kell azon becses lapok pártolására buzdítani, — de a ki meggondolja, hogy az abauji papok nagyobb részének mennyi bajjal, nélkülözéssel kell e nyomasztó viszonyok közt folydogáló életben küzdeni, — talán mégis lágy biránk fog lenni. Örömmel jegyzek itt fel egy nemes ígéretet. Tek. B á r c z a y Ödön egyházmegyei tanácsbiró úr ugyanis ajánlatot tett, hogy azon lelkészek részére, kik nem képesek a ,,Prot. Egyh. és Isk. Lapu ra előfizetni — néhány példányt ön költségén megrendelend. Természetes, hogy e nemeslelkű ajánlatért szívélyesen megéljeneztetett. Az egyházi személyek használatában levő földekiöli adófizetés itt már sok éles hangú vitákra adott alkalmat. Most sem maradhatott el, hanem most már elhatároztatott s azonnal gyakorlatba is vétetett az üresedésben lévő egyházaknak lelkészt vagy iskolatanitót addig nem adni, mig az adófizetést el nem vállalják. — Az egyházmegyei népiskolai választmánynak nagy gonddal összeállított igen becses jelentéséből örömmel győződtünk meg, hogy nálunk a népiskolák ügye — leginkább egy pár év óta — igen kedvező lendületet nyert, s meglepő eredmény tanúskodik a köriskolalátogatás fontossága mellett. Ezután olvastattak az egyházlátogatói jegyzőkönyvek. Népünk vallásosságáról, erkölcsi állapotáról, különösen adakozásbeji buzgóságáról mindenünnen megnyugtató tudósilás érkezett be. Az apróbb, úgynevezett házi bajok elintézése küldöttségekre bízatott. Ekkor érkezett be az ürességben lévő egyházmegyei hivatalok betöltésére beadott szavazatok felbontására kinevezett tekintélyes küldöttség. Csend lön a teremben, mint a sírban. Mindenki feszült figyelemmel és érdekkel várta az eredményt. Csaknem elfojtott lélekzeltel nézett mindenki a jelentést felolvasó küldöttségi jegyzőre. Nem is csuda, hiszen mindenik fél saját jelöltjét ohajtá az esperesi székbe. A jelentés felolvasása után n. t. Dr. Ferenczy József elnök úr kijelenté, miszerint esperessé : n. t. A t á n y i József szántai lelkész úr 43 szavazattal, — ülnökökké t. Sárkány Sámuel t.-bányai lelkész 54. — Bodnár István vajkoci 1. 38. — Főjegyzővé Fodor Pál vilmányi I. 51. — Aljegyzőkké t. Kiss Lajos újvári I. 55. — Bernáth József báreai 1. 47. — Frenczel József szendi 1. 40. — Dékánná Tervei Károly k.-kényizsi lelkész 53 szavazattal törvényesen megválasztattak, — s áldást kívánva egyházmegyénkre, erőt, erélyt, bölcseséget helyébe lépő utódának, a megye pecsétjét s elnöki székét átadá az uj esperesnek, — ki mint egy megdicsőült arccal emelkedvén fel helyéről, elmondá valódi prot. szellemtől átlengett, s többszörös éljenzések által félbeszakasztolt programmjál *), mely után tek. Bár*) Ha lehel, a jövő számban azt is közleni fogjuk. S z e r k.
