Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-04-20 / 16. szám

Ötödik évfolyam. <1

6

' S^ Pest, apr. 20. 1862. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéktii: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Teljes számú példányok még mindig kaphatók. NÉHÁNY SZÓ AZ ANGOL ALLAMEGYHAZBANI PÁRTOKRÓL. Anglia, mint a protestantismus főtámasza iránt, nem kis érdekkel szoktunk viseltetni, — ennek vallásos életébe, a keblében létező, fejlődő pártokra e lap hasábjain is egy-két pillantást vetnünk tán üdvös dolog leend. Anglia vallási tekintetben három fő pártra osztható, u. m. a protestáns dissenterek, a római katholikusok, s az anglikán vagy államegyháziak pártjára. Hogy miféle mozgalmak, fejlődések történnek a két első körében, valamint a skót s irlandi valláspártok kebelében, kétségtelenül elég érdekkel birnának a t. olvasóra, de e lap körét tekintve legyen elég jelenleg csak a harmadikról szólanom. Az államegyház tagjai közt jelenleg négy párt van. 1. Atractariánusok(Értekezésiek)vagy angol-katholikusok. 2. A mérsékelt egyháziak (the Moderato Churchmen). 3. A tág egyháziak (the Broad Churchmen). 4. Az evangélikusok. I. A pártok elseje népesnek épen nem mondható, hanem keletkezési kora az államegyház alapításának első idejére vihető vissza. Jelesen ez eredetét azon 16—ik században nagy buzgalommal s nem is kevés eredménynyel folytatott törekvésnek köszönheti, miszerint a Tudorok uj nemzeti egyházának minél több olyakat megnyerjenek, kik e régi egyház alapelveihez s Istentiszteletéhez ragaszkodnak. E pártot mind Erzsébet mind az e^ő Stuartok alatti kormányok teljes hatalmokkal támogatták, ugy hogy csak a hosszú parlament napjaiban szenvedte az első vereséget, mely idő olta különféle változásait tapasztalá a sorsnak, mig nem a Jakobitáknak 1746-bani végleges bukása s a mult század közepén terjedni kezdő népfelvilágosultság igen jelentéktelen álláspontra sülyeszté. Uj életre ébredését a legközelebbi időkben részint a papság a miatti felindulásának tulajdonithatjuk, hogy 10 irlandi püspökség 1833-ban megszüntettetett, részint és főként a 18—ik század eszméi ellen keletkezett reactiónak, melyet Stolberg, Schlégel és Fouqué Németországon felélesztettek, a „Genie du Christianisme" pedig Franciahonban hathatósan támogatott. Az „a n g 1 o - c atholikus4

' név magában elég világos, s hűn mutatja ki ezen pártnak állását, — hanem a „T r a c t a r i a n u su

névhez némi magyarázat kell; ez ugyanis azon „Tracts for the Times" cimü röpiratokból keletkezett, melyek Oxfordban 1833 — 41. 90 egymásután következő szám alatt megjelentek oly célból, hogy a kedélyeket ismét megnyerjék a Land iskolájából kikerült angol papság theologiájának s a 4-ik, 5—ik századok egyházi szokásainak. Ez iratok tartalma lassanlassan mindig közeledett a római tanokhoz, mig végre ép ezért az akkori oxfordi püspök szükségesnek látá a kiadót a félbenhagyásra figyelmez-31