Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-30 / 13. szám

ban működő választmány által az 1841 — 43. években szétküldött aláírási ívek és könyvek közül nem találtatnak a következők : a n.-székelyi egyházhoz küld. 1673. sz. ív s könyv; a hedrahelyi egyházhoz küld. 1741. sz. ív s k.; a csécsei egyházhoz küld. 266. sz. ív s k.; a győrteleki egyházhoz küld. 281. sz. ív s k.; a csatári egyházhoz küld. 669. sz. ív s könyv. Közli: Török Pál. A gömöri ág. h. ev. egyházmegyében kebelezett gömör-panyiti egyház a kisebb és szegényebb falusi egyházak közé tartozik. Mint ilyen, más nagyobb, vagy városi egyházak példájára, fiókgyámintézetet kebelében nem alakithat. Erre erő és képesség kellenek. Elég, ha hivei, az egyetemes gyámintézet üdvös céljától áthatva, filléreikkel sietnek az egyház oltára körül csoportosulni, hogy ha százakat mint a gazdagok nem adhatnak, filléreikben, mint az evangyélmi özvegy, mindenöket ez oltárra letegyék. Kevesen és szegények vagyunk, de érezzük és hiszszük, hogy ez intézetben van egyedül jövendőnk, mely kér most, hogy annál többet adjon, s mindenekfelett biztosítson. Ép azért teszünk is, a mennyit tehetünk. Mult évben, részint a gyámintézeli istentisztelet alkalmával tartott oflertorium, részint önkénytes adakozások, részint pedig — ha a lélek híveinket eléggé nem ösztökélte — házankénli kéregetések és gyűjtések utján, bejött 21 frt 81 kr o. é., mely összeget Czékus István föesperes űr által a központi bizottmány elnökének át is küldtünk. Magában Melléteben, egyik nyomorult filiánkban 6 frt 56 kr gyűlt e célra össze, hol — kellően megmagyarázván ez intézet mibenvoltát és üdvös célját, s szívből a szivekhez szólván — találkozott két szegény földmives, kik egyegy forintjával nyitották meg az adakozást. Egyebek — mert ők is erejükön felül tevék — követni nem birták, de legtöbben filléreiket elhozák. Ez idén, kivált midőn főt. Székács superintendens űr ez ügybeni ujabbi lelkes fölhívását gyűléseinkben többszörösen fölolvastuk, ismét 10 o. é. Irtokat bírtunk buzdítva s lelkesítve egymást az evangyélium a szeretet mindenható ereje által a hívektől — inségökben is — gyűjteni, mit ezennel van szerencsém tiszteletteljesen s azon atyafiságos kérelemmel általküldeni nt. szerkesztő urnák, méltóztassék ezen második küldeményemet, szegény egyházam nevében a gyámintézet főtisztelendő elnökének kezeihez juttatni, ki eziránt egyházamnak a nyomtatott nyugtát megküldeni kegyeskedjék. Általában mi e szent célra ugy és akkor gyűjtünk egymás között, a hogy és a mily alkalommal tudunk. Az úgynevezett consipatio alkalmával ugyanis oda tartunk a fizetőknek egy liszláf, mely e célra készült, s nem fukarkodván az igékben sem, — melyet ingyen vettünk, ingyen adunk — szépen megoldja legtöbbje zsákját, aláir, s ki is mér egy két itcél. Ez uton kél köböl gabonát gyűjtöttünk, mit a közelben mutatkozó szükségek fedezésére a rozsnyói ev. gymnasium lápdijának küldtünk. Mi igy járunk el és buzgólkodunk e szent célrai fillérek és gabnaszemek gyűjtésében. Kérjünk kedves lelkésztársaim és pedig szünet nélkül e szent célra az urnák szent nevében híveinktől, s meglássátok, a kérésekben való állhatatos buzgóságunk megadja azt a lelki örömöt nekünk, hogy megnyerjük azt az intézet számára, a mit kértünk. Mi szegénységünkhöz képest — a mint birjuk — folytatjuk. Addig is Isten velünk. Jeszenszky Pál, g.panyiti ev. lelkész. A tiszai ev. tanítóképezde tőkéjének gyarapítására újra begyült 100 frt és 85 kr. A kegyes adakozók a következők : A rőcei egyh áz 10 frt 10 kr. Szent-Istványi Amália 10 frt. Sárkány Zsuzsánna 10 frt. Szontágh Anna 5 frt. RulTíny Rozina 5 frt. Sárkány Adolf 5 frt. Schablik György 5 frt. Nickl Mihály és családja 4 frí 70 kr. Gotthárd Albert 5 frt. Pauks János 5 frt. Ferjentsik János 5 frt. Gömöry László 2 frt. Schneider József 3 frt. Erössy Dávid 2 frt. Benigny Ervin 2 frt. Gömöry Adolf 1 frt. Kaufi'mann Lajos 1 frt. Polyák Gusztáv 1 frt. Többen a krompachi gyárból 4 frt 5 kr. Teöreök István 10 frt. Szoyka András 1 frt. Tomásik Sámuel 4 frt. Isten áldása legyen a kegyes adakozókkal ! Nyíregyháza, mart. 20-án 1862. Az igazgatóság. Nt. szerkesztő ur! Lakodalomból jövök, még pedig egy tiszt társam és barátom, t. Pálovics Lajos kun-laploci ev. lelkész lakodalmából. Hogy az ilyenkor igen kedves két vendég, a bőség t. i. és jó humor nem hiányzottak, igen természetesnek fogja mindenki találni, valamint azt is, hogy az ily kedvező alkalmat a szenvedő emberiség nyomorának enyhítésére az okosság és szeretet parancsolják, de-cum grano salis — kiaknázni. Fölhívtam hát a diszes vendégkoszorut, hogy míg mi itt bőven lakomázunk, — s habár az Úrban — mégis vigadunk, emlékezzünk meg azokról is, a kik éheznek és lelki testi ínségben sinlödnek! És kik lennének ama lelki ínségben szenvedők, egyebek, mint Moldva-Oláhországban elszórt ref. magyar testvéreink, kik, mióta a lelkes missionarius és vértanú Czelder közlök van és buzgólkodik, még sem árvák s elhagyatottak ? És az anyagi nyomorban sinlődök kik mások, mint az árviz által károsult honfitársaink ? Az elsőre 8 frt. 20 kr. o. é. feleltek a lelkes vendégek, kiknek — engedje meg a nt. szerkesztő ur, — hogy becses neveik itt foglatjanak helyet: Szontágh Pál 1 frt. Szontágh Gyula 1 frt. Czekus Mihály 1 fii. Glós Arthur l frt. Kirinyi János 1 frt. Petrovics Miklós 1 frt. Plenczner János 1 frt. Holles Dániel lelkész 50 kr. Szirányi Ernő 50 kr. Kupferschmidt Soma 20 kr. A másodikra, vagyis az árviz által károsultak részére, mely t. Szontágh Gyula ur indítványa volt, 20 o. é. frt. gyűlt össze, s melyet ö rendeltetése helyére el is küldött. — Ily szép eredmény méltó egy lelkész lakodalmához, de a lakodalmi lelkes vendégekhez is. Midőn tehát a moldva-oláhországi missio részére ezen második küldeményemet, rendeltetése helyérei elküldés végett, tiszteletteljesen általszármaztalnám, buzgón ki-