Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-03-09 / 10. szám

Ötödik évfolyam. © 10. PROTESTÁNS Pest, mart 9. 1862. EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓID hivatal: A lipöt és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ajkr. Teljes számú példányok még mindig kaphatók. ESSAYS AND REVIEWS. II. (Folytatás.) ,,Időközben a dolgok folyását egy uj tünemény szakította meg, mely merőben más eljárást tett szükségessé. Fegyelmetlen uj nemzetek özöne borította el Európát, miáltal egyfelől a római birodalom elaggott, tehetenné vált népei helyébe fris életerő jött az egyházba, mig másfelől ez vissza lőn vezetve a gyermekség fokára, mi arra kényszeritette, hogy állítsa vissza a külső törvény uralmát. Az egyház ösztönszerűleg újból fölélesztette a Judaismust. A középkor pápasága, a pápai hierarchia, számtalan szertartásai és külső vallásgyakorlatival, külső cselekedetekre irányzott figyelme és nem a gondolatra, érzületre vagy szándékra, szabatos kimérése a büntetésnek és a purgatórium, nem voltak egyebek mint visszaállítása a régi iskolamesternek, hogy uj tanítványokat szerezzen Krisztusnak. Kétségkívül ez nem volt öntudatos intentioja az egyház akkori vezetőinek ; ők ugy hitték a szertartásokat, mint akármelyik a nép közül. De most oly világos a dolog előttünk, mint a régi mózesi rendszerre nézve.'1 ,,Idők folytával ujból oda jutottak, hogy a törvény nem volt többé szükséges, és semmi ok nem volt feszegetni a kérdést, vájjon szükséges volt-e valaha. Eljött az idő, midőn alkalmas lett ismét a lelkiismeretet tekinteni legfelsőbb vezérül, s azonnal a középkori fenyíték el lőn vetve oly vitatkozás folytán, mely sok tekintetben nem volt egyéb, mint ismétlése a Sz. Pál és a zsidók közt folyt vitának. Azonban az emberi lélek nem maradt veszteg kötött állapotának korában sem, habár mozgalmai lappangók voltai* is. Az egyház létezésének első hat százada merőben a theologia megalkotására lett fordítva; később avval foglalkodott, hogy önfegyelmezés által állítsa helyre azon önellenőrködést, melyet a barbarok berontása félbeszakított. A reformatiokor eleintén ugy látszott, mintha a theologia tanulmányozása ismét előtérbe lépne. De valósággal egy egészen uj lecke kezdődött — a türelem leckéje. A türelem épen ellenkezője a dogmatismusnak. A türelem voltaképen bevaPása annak, hogy vannak megfejthetlen problémák, melyekre maga a kijelentés is csak igen csekély világosságot vet. Célja a régibb dogmatismust módosítani az által, hogy helyébe teszi az ujabbnak szellemét, és gyakorlati vallásosságot a hit szabatos meghatározásai helyébe. E lecke még mai napig sincs jól megtanulva. Türelmünk jelenleg sokszor félénk, sokszor hirtelenkedő, sokszor feláldoz értékes vallásos elemeket, máskor meg fél ön saját világos következményeitől. De kérdésen kivíil mind nagyobb eröt vesz minden nevelt emberen, legyen az protestáns vagy római katholikus. Voltak esetek, midőn a szellemi fejetlenség, mely a reformatio után szükségkép bekövetkezett, avval fenyegetett, hogy visszahozza ideig óráig a szolgaságot. De általában a türelmesség folytonos elhaladása félreismerhetlen. A természettudományok, történelmi vizsgálatok és a világnak