Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1862 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1862-02-16 / 7. szám

Ötödik évfolyam. Pest, febr. 16. 1862. PROTESTÁNS EGYHÁZI IS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 Hjkr. Teljes számú példányok még mindig kaphatók. KSSAYS AND REVIEWS (B. M.) Azok után, miket a múlt, számban egyházi közlönyünk állapotáról elmondtam, jónak láttam a rég igért fentnevezett angol egyházi folyóirat ismertetését most adni és kapcsolatban azzal mintegy bevezetésül az angol egyházi idö'szaki irodalom fontosabb képviselőit bemutatni ; hadd lássák, mit tesznek mások az egyházi irodalom terén és mikép jutnak azon roppant eredményekhez, melyeket mi csodálni igen, de utánozni nem tudunk. Hazánk legnagyobb fia gyakran használta tréfából ugyan, de nagyon is komoly célzattal azt a szót: menetünk. E szó ötlik önkénytelenül is eszembe, valahányszor rágondolok arra, hogy mi lesz belőlünk azon roppant industriával szemben, melyet az európai népek oly aránytalanul növekedő módon fejtenek ki ? — A politikai szabadság egy maga korán sem teszi függetlenekké a nemzeteket, valamint az egyes embert társadalmi állása nem biztosítja a leggyalázatosabb függés ellen, ha önmaga nem képes önállóságát becsületes munkatevés által megvédeni. Az ügyefogyott mindig rabja volt és lesz az életrevalónak. S ez egészen ugy van a nemzeteknél is. Hiába zárkózunk el, hiába vonulunk vissza patriarchalis szokásaink és tűzhelyeink mögé; a mindent felkutató industria fölkeres bennünket, ránk tukmálja találmányait és a mi áldás lett volna, ha magunktól telik, kárunkra válik, midőn idegen kézből jő. A vasút, gőzhajózás magunk becsületéből telve az országos jólétnek mily roppant emeltyűivé válandnak, mig most a nemzetet egészben véve szegényitik, mert roppant tőkéket vittek és visznek ki folyvást az országból. Azt kérdik kétségLivíil k. olvasóim, mit keresnek ezen dolgok a „Prot. Egyh. és Isk. Lappban és különösen akkor, midőn az Essays és Reviews vagy általában az angol egyházi időszaki irodalomról akarok szólani ? — Megmondom mindjárt. A szellemi élet mindig karöltve jár a jóravalósággal az anyagi téren. A hogy vagyunk az anyagi érdekekkel, nem különben áll a dolog a szellemiekre nézve. Ha magunk jó szántából nem megyünk előre, majd menetünk és tán oly irányban, hogy meg nem köszönjük. — A törvényadta autonomia korán sem biztosit másnemű függés ellen és különösen nem biztosit az ellentáborban fejlődő szellemi túlsúly ellen. Lapom m. évi valamelyik számában emiitettem, hogy az európai jelen politikai küzdelmek hátamögött nagy vallásbeli forradalom lappang, mit érezvén az ó-világ emberei, a protestáns Hengstenbergek szintúgy mint az ultramontanok élethalálharcrakészülnek s nem pusztán anyagi, hanem tömege által imponáló tudományos készülékkel is. — Mi e szellemi harcba akarva nem akarva elébb utóbb bele fogunk sodortatni. Meglássa azért mindenki, mi hasznát veszi eszének,ha majd bekövetkezik, a minek jőni kell. — En csak annyit mondok, 13