Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-02-10 / 6. szám
tal volt még a 19-ik század kezdetén is a lelkészi hivatal. Igaz, hogy ez egyes eset nem ád jogot az egészre következtetni, de tudok példát mais, hogy nemes fiak papokká levén, Tekintetes tisztelendő cimet követeltek, s követelnek: Ezeknek én egyebet nem mondhatok, mint ezt: „Uram, bocsáss meg nekiek mert nem tudják, mit cselekesznek." Az ilyenek megfeledkeznek hivataluk méltóságáról, meg isteni tanitójok ama szavairól: „A ki akar én utánam jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ö keresztét, és kövessen engemet. És aki első akar lenni, legyen utolsó és mindeneknek szolgája. Mark. 9. 35. Bár mily jelentéktelen esemény volt ez B. L. életében, s bár élte történeivel semmi öszvefüggésben nem volt; mégis későbbi élete folyása tanúja lett annak, hogy az egy baljóslatú jel volt, miszerint B. L.-nek életében sok méltatlan kortyot, sok keserű lapdacsot kellett elnyelnie. Házassága is szint ily regényes. Egy huszár szám alatti árva leányi vévén nőül, attól eltiltatott, s csak hosszas üldöztetés után nyerhete szabadságot a vele élhetésre. Azután is ezer bajokkal küzdött, megszokott mondatja vala: Ki hogy kezdi, ugy végzi. De kenyere volt a küzdés, a nyughatatlanság — ha maga menekült saját bajaiból, a mások ügyét is magára vállalta: mert tétlenül nem tudott ülni. Az Egyház másfél százados Temploma helyett, melyet a többszöri földrengések annyira megrongáltak, hogy a szél hasadékain amúgy fütyölt, s minden pillanatban lezuhanással fenyegetett, B. L. erélyessége egy diszes, és csinos hajlékot emelt, s ez annyival nagyobb dicséretére szolgál: mert az alap letételekor az egyháznak négyszász váltó forintjánál több nem levén, nem csak szegénységgel küzdött, de az Egyház tagjai közül épen azok keltek ki ellene, kik rangjuk, s hivatásuknál fogva leginkább kötelesek lesznek vala pártolni. A Gyujto család ámbár az Egyház gondnoka volt, nemcsak maga lépett fel ellenséges indulattal, de többeket részére hódítván, meg annyi ellenségeket támasztott. Mégis miután sok versengések közt a Templom elkészült, az első széket jogszerűen követelte az Egyháztól ; de mivel annak építésében csakúgy vett részt, mint a legutolsó személy, külön széket nem nyert, — mely miatt ujabb haragra lobbanván, a t. pap ellen forma szerint pert indított, de természetesen elkellelt vesztenie: mert az igasságot, a szent ügyet elnyomatni Isten nem engedi, sőt minél inkább nyomatik, diadala annál dicsőbb, s biztosabb. Az igazságtalan perlekedőt pedig Nemezis utolérte : mert nemcsak a Gondnokságból mozditatott el, de az ég biinte. tése is nyomban követé. Három íiait csakhamar egymásután a halál elragadván, a Gyújtó család Martonosról merőben ki halt. Rémitő példa azoknak, kik Isten, és az ö Anyaszentegyháza ellen felkelnek. „Az Istenteleneknek házuk elvész" azt mondja b. Salamon Péld. 14. 11. „Mint a fii hirtelen kivágattatnak, és mint a zöldellő fii elszáradnak. Az Isten ellenség! elvesznek, és elszélednek minden hamisság cselekedők. Solt. 92. 10. • (Folyt, köveik.) ISKOLAÜGY. A PROTESTÁNS GYMNASIUMOK ÁLLÁSA 185% — 185%-ig*) Az ág. hitvallásuaknak l853 /3 -ban Magyarországon 7 nagy s valami 17 kis gymnasiumuk volt; ez utóbbiak közül több csak úgynevezett nyelvtani iskola vagyis inkább csak elemi iskola volt, melynek felső osztályaiban két vagy három ember a gymnasiumi tanulmányokat is előadta. A 7 fögymnasium Eperjes, Kézsmárk, Pozson, Rosnyó, Selmecbánya, Sopron és Szarvas városokban létezett. Ezen tanintézetekben l852 /3 -ban összesen 76 tanitó s 1071 tanuló volt. Ezekből vallásra nézve 858 ág. hitv., 88 helv. hitv., 52 r. kath. 4 g. kath., 21 n. e. görög, 48 izraelita; nyelvre nézve 683 magyar, 250 német, 118 szláv, 3 szerb, 17 román. A többi gymnasiumokban 55 tanitó s 1073 tanuló volt,, és pedig 816 ág. hitv., 90 helv. hitv. 59 r. kath. 2 g. kath., 14 n. e. görög, 92 izraelita, s nyelvre nézve 542 magyar, 286 német, 236 szláv, 8 szerb, 1 román. E szerint az ág. hitvallásuak gymnasiumaiban összesen 131 tanító és 2144 tanuló volt; t. i. 1674 ág. hitv., 178 helv. hitv., 111 r. kath., 6 g. Jtath. 35 n. e. görög, 140 izraelita; s nyelvre nézve 1225 magyar, 536 német, 354 szláv, IX szerb, 18 román. Tehát egy gymnasium 5.5 tanitó s 89.3 tanuló, egy egy tanítóra 16.2 tanuló, a főgymnasiumok külön véve egy egy gymnasiumra 10.9 tanitó s 153 tanuló, egy egy tanítóra pedig 14 tanuló esett. 100 tanuló közt 78.54 ág. hitv., 8.3 helv. hitv., 5.15 r. kath., 0.29 g. kath., 1.62 n. e. görög, 6.52 izraelita; 57.13 magyar, 24.99 német, 16.5 szláv, 0.5 szerb, 0.83 román volt. A helvét hitvallásuaknak 7 nagy s 13 kis gymnasiumuk volt. A nagy gymnasiumokban, melyek Sárospatak, Debrecen, Nagykörös, Kecskemét, Pápa, Miskolc és Máramaros Szigeth városokban léteznek, összesen 92 tanitó s 1465 tanuló volt; ezekből 1290 helv. hitv., 59 ág. hitv., *64 r. kath., 7 g. kath., 2 n. e. görög, 43 izraelita, s nyelvre nézve 1443 magyar, 18 német, 2 szláv. A kis gymnasiumokban összen 49 tanitó, 745 tanuló, és pedig 639 helv. hitv. 26 ág. hitv. 43 r. kath., 1 g. kath., 20 n. e. görög, 16 izraelita; 727 magyar, 7 német, 11 román volt. Egy egy gymnasiumra 13.14 tanitó s 184.3 tanuló, egy egy tanítóra 15.9 tanuló esett. Az összes gymnasiumokban volt: 141 tanitó, 2210 tanuló, még pedig 1929 helv. hitv., 85 ág. hitv., 107 r. kath., 8 g. kath., 22 n. e. görög, 59 izraelita; 2172 magyar, 25 német, 2 szláv, 11 román. Tehát 100 tanítvány közt 87.24 helv. hitv., 3.34 ág. hitv., 4.84 r. kath. 0.36 g. kath. 0.99 n. e. görög, 2.66 izraelita volt. A magyarországi kath. gymnasiumokban összesen 70 ág. hitv., s 151 helv. hitv. tanuló volt. Ha a tanulók számát a népességgel összehasonlítjuk, ugy találjuk, hogy a helvét hitvallásuaknál 667, az ág hit— *") Kivonat egy a m. t. akadémia jan 7-diki ülésében felolvasott s a stat. bizottság füzeteiben megjelenendő értekezésből.